A nyáron, július 1-jével új korszak köszöntött be az európai kriptovaluták piacán, ugyanis ekkortól lépett életbe az Európai Unióban a MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozás. 

Ez az új szabályozási keretrendszer olyan szigorú előírásokat vezetett be, amelyek célja a kriptovaluta-piac átláthatóságának és biztonságának növelése, hasonlóan ahhoz, ahogy a bankokat vagy a biztosítókat már hosszú évtizedek óta felügyelik.

Korábban a kriptopiac egyfajta „vadnyugatként” működött, ahol néhány állam szigorú szabályozást vezetett be, míg a többség nem foglalkozott mélyebben a témával. A pénzügyi intézményeken keresztül történő szabályozás már eddig is jelen volt, miszerint az engedélyekkel nem rendelkező kriptós próbálkozásokat gyakorlatilag a kiszolgáló intézményrendszerek, mint például a bankok nem szolgálták ki. 

A szabályozásnak gyakorlatilag két iránya volt: 

  • az ügyfélazonosítási irány azt a célt szolgálta a kriptohasználok között, hogy például „ne lehessen pénzt mosni” – tranzakciók monitorozása, ügyfelek beazonosítása (KYC);
  • a transzparens ügyféltájékoztatás pedig azt a célt szolgálta, hogy „ne legyenek átvágva az ügyfelek” – kockázati felhívások, pontos termékleírások és részletes tájékoztatás.

Utóbbira jó példa az Egyesült Államok és Szingapúr, ahol eleinte, ahogy szabályozni kezdték a piacot, az értékpapírok irányába indultak el – ez kőkemény dokumentációval járt, olyan engedélyekkel, amik például egy-egy értékpapír forgalmazásához is kellenek. Az EU-ban az észtek jártak az élen a szabályozást illetően, ők viszont erőteljesen az ügyfélazonosítás irányába mentek el, az egyes tranzakciókat monitorozták.

Kép: Getty Images

Tehát a nagyobb piacok, így az USA, Szingapúr és az EU is elég szigorúan szabályozta a kriptókat, de az unióban eddig „máson” volt a fókusz – itt főleg a pénzmosást és a rosszhiszemű tranzakciókat szerették volna megszüntetni.

Most viszont egy EU-s szintű egységes irányítás lépett életbe, amely minden szereplő számára egyértelmű és követhető kereteket biztosít, tagállami szinten működő felügyelettel.

A MiCA célja az, hogy megteremtse azt a bizalmi- és biztonsági alapot, amely szükséges ahhoz, hogy a kriptovaluták szélesebb körben elterjedjenek, és a lakosság számára is elérhetővé váljanak. Idén július 1-jétől megkezdődött az az átmeneti időszak, hogy azok a cégek működhetnek jogszerűen, akik valamelyik tagállamban már rendelkeztek engedéllyel, és a MiCA szerinti megfelelés útján vannak. 

Miért fontos a szabályozás?

„A világ egy olyan irányba halad, ahol a kriptovaluták szabályozása elengedhetetlen, ugyanúgy, ahogy a bankok vagy biztosítók esetében” 


– fogalmazott az Economx megkeresésére Krocsek Attila, a Blockben igazgatósági tagja, kiemelve, hogy mindezek mellett „óriási szükség lett olyan cégekre, akik platformszolgáltatóként biztosítják a piacra való belépés lehetőségét olyan cégeknek, akik az életükbe, működésükbe szeretnénk egy új, kriptovaluta ökoszisztémát behozni”.

A Blockben, amely több mint hat éve működik szabályozott környezetben az EU-ban – egészen pontosan egy litván anyacéggel, litván engedélyezési közegben –, olyan platformot kínál, amely jogi, technológiai és üzleti alapokat biztosít azoknak a cégeknek, akik az európai piacon szeretnének saját kriptovalutákat piacra vinni. „Lehetnek ezek akár kiskereskedelmi láncok, akik a lojalitásrendszerüket szeretnék megreformálni, vagy olyan vállalatok, amelyek fizikai eszközöket, például ingatlanokat darabolnának fel és vinnének piacra kriptoeszközök formájában” – tette hozzá Krocsek.

Mit érzékelnek majd ebből a felhasználók?

Az új szabályozás többek közt azt hozza majd magával, hogy 

  • megnyitja a kaput a bankok előtt is, egy idő után gyakorlatilag bárhol lehet majd különböző kriptoeszközöket vásárolni, idővel ezek megjelennek majd a különböző bankok saját mobilappjaiban is – erre a legkézenfekvőbb példa talán a Revolut, ahol ez például már adott;
  • a nem-EU-s projektek teljesen el fognak tűnni, mert a felügyeletek az új szabályozás révén már fel tudnak lépni ellenük;

Ha ezek megvannak, akkor a jövőben már egy létező cég, egy létező projekt lesz az emberrel szemben: az eladó egy EU-s entitás lesz, uniós engedéllyel.

„Nem lepődnék meg, ha a jövő évben már a magyar banki alkalmazásokon keresztül is lehetne kriptovalutát vásárolni”


– jegyezte meg Krocsek. Szerinte ez a lépés jelentős előrelépést jelentene a kriptovaluták széles körű elfogadottsága szempontjából, hiszen a bankok biztonságos és szabályozott környezetben kínálnák ezeket a szolgáltatásokat.

A MiCA engedély megszerzésére elsősorban azoknak a nem banki szereplőknek van esélyük, akik már eddig is szabályozott keretek között működtek. Ez azt mutatja, hogy a piacnak már van egy meghatározott, stabil szereplői bázisa, amely képes alkalmazkodni az új előírásokhoz és biztosítani a fogyasztók számára a szükséges bizalmat.

A kriptopiac jövője: lehetőségek és kihívások

Az EU-ban elindult kriptovaluta-szabályozás rengeteg új lehetőséget kínál mind a vállalkozások, mind a felhasználók számára. A piac tisztulása és az új szabályok betartása segíthet megelőzni a csalásokat és a piaci visszaéléseket, valamint stabil alapot nyújthat a kriptoeszközök szélesebb körű használatához. Rossz szereplőből sajnos nagyon sok volt a piacon, már most látható a tisztulás, kifejezetten a nem EU-s kibocsátású projektek és azok értékesítése esetén. 

Az új korszak tehát nemcsak a cégek, hanem a mindennapi felhasználók számára is elérhetővé teszi a kriptovaluták világát.

A szabályozott környezetben a felhasználók nagyobb bizalommal fordulhatnak majd a digitális eszközök felé, és valószínűleg a jövőben egyre több pénzügyi szolgáltató kínál majd ilyen jellegű termékeket. A MiCA által megnyitott új fejezet az európai kriptopiacban egyértelműen azt mutatja, hogy a világ egy szabályozott, átlátható és biztonságos kriptojövő felé halad.