Végre kezdjük kinyitni a pénztárcánkat a boltokban, ami úgy kell a nemzetgazdaság számára, mint egy falat kenyér. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2024 májusában 3,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, így az év első öt hónapjában éves alapon összességében 2,7 százalékkal bővült a fogyasztás. 

Több vásárlás, több pénz az államkasszába

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számára további pozitívum, hogy májusban az előző évhez képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,3 százalékkal bővült, ezen belül élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,8 százalékkal emelkedett.

Kapcsolódó

Ez az állami bevételek szempontjából is komoly jelentőségű,

májusban csak az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 789 milliárd forintot, azaz közel 50 milliárd forinttal többet költöttek a családok, mint tavaly.

Az év első öt hónapját tekintve

az ilyen üzletek forgalma elérte az 3690 milliárd forintot, mely közel 200 milliárd forintos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A magyar családok nettó 727 ezret költhetnek havonta

A bővülést a Nézőpont Intézet Fogyasztó Barométere is kimutatta, ugyanis megállapították,

2024 júniusában egy háztartás átlagosan elkölthető pénzmennyisége nettó 727 ezer forint volt, amely jelentős (12,5 százalék) emelkedés 2024 márciusához képest.

Az emelkedést egyszerre lehet magyarázni a növekvő jövedelmekkel, az óvatossági motívum oldódásával, illetve a hitelpiac éledezésével. Mindez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten – 4 millió háztartással számolva – közel 3000 milliárd forint elkölthető forrásról beszélhetünk havonta – derül ki az anyagból. 

A Barométer hagyományos értelmezése szerint a háztartások rendelkezésére álló, elkölthető pénzmennyiségét három forrás összege határozza meg: a háztartások jövedelme, a háztartások hitel- és kölcsönfelvétele, illetve a háztartások által felhasznált megtakarítások. 

A Nézőpont elemzői szerint a háztartások havi átlagos jövedelme az előző negyedévhez képest jelentősen emelkedett, a korábbi 551,5 ezerről mostanra nettó 596 ezer forintra nőtt. Az előző adatfelvételhez képest a 8 százalékos jövedelememelkedés erős bérdinamikára utal. Átlagosan 2,5 fő taglétszámmal számolva a háztartások egy főre jutó átlagos havi jövedelme nettó 238,5 ezer forint, szemben a márciusi 220 ezer forinttal. Ezek alapján nemzetgazdasági szinten a háztartások havi összjövedelme közel nettó 2400 milliárd forint.

Ugyanakkor válaszadóknak mindössze 4 százaléka jelezte, hogy az elmúlt hónapban élt a – nem lakáscélú – hitel- vagy kölcsönfelvétel lehetőségével, így a hitelpiac még továbbra sem dübörög, de talán éledezik. Mindenesetre a felvett hitelek és kölcsönök teljes összege megfeleltethető annak, mintha minden háztartás havi nettó 49 ezer forint többletforrással gazdálkodhatna – derül ki a Barométerből.

Míg az előző negyedévben még inkább az volt a jellemző, hogy a háztartások fogyasztás helyett inkább félretettek, s megtakarításaikból sem használták fel fogyasztásra, a friss kutatás fordulópontot jelez. A háztartások 72 százaléka a havi jövedelemből fedezte kiadásait. Jelentős elmozdulás a felhasznált összeg vizsgálatánál azonosítható: a felhasznált megtakarítás összege júniusban átlagosan 82 ezer forint volt háztartásonként, szemben a márciusi 67 ezer forinttal. Ez azt jelenti, hogy oldódik az óvatossági motívum, és bátrabban nyúlnak megtakarításaikhoz a háztartások az elemzők szerint. 

Arányait tekintve kevesebbet költünk élelmiszerre

Nézzük a másik oldalt. A háztartások a rendelkezésükre álló forrásokat alapvetően fogyasztásra, megtakarításra, vagy hiteltörlesztésre fordíthatják. A Fogyasztói Barométer felmérése alapján 2024 júniusában a háztartások fele (50 százalék) tudott megtakarítani, amely a Fogyasztói Barométer történetében az eddigi legmagasabb arány. Hitelt vagy kölcsönt a háztartások 29 százaléka törlesztett, amely arány gyakorlatilag megegyezik a korábbi negyedévek adataival.

A jövedelemből, a hitelfelvételből és a felhasznált megtakarításból álló forrásoldal alapján egy
háztartás havonta átlagosan nettó 727 ezer forint elkölthető pénzmennyiségből gazdálkodhatott júniusban. Az elkölthető pénzmennyiségből az adott hónap megtakarításait (átlagosan háztartásonként 84,5 ezer forint) és a hitelek és/vagy kölcsönök törlesztésére fordított havi összegét (29 ezer forint) levonva

613,5 ezer forint maradt, amelyet ténylegesen fogyasztásra (élelmiszerre, kulturális intézmények látogatására, éttermi vacsorára, vagy bármi egyébre) lehetett költeni. Ez – háztartásonként 2,5 fővel számolva – egy főre vetítve 245,5 ezer forintot jelent, amely 25 ezer forintos emelkedés az előző negyedévhez képest.

Az alapvető fogyasztás alatt az élelmiszerre és alkoholmentes italra, a lakásfenntartásra vagy a közlekedésre fordított összegeket értik a Barométer készítői. Ez alapján 2024 júniusában a háztartások átlagosan 149,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 71 ezer forintot, míg közlekedésre 37,5 ezer forintot.

Az alapvető fogyasztásra fordított összeg tehát háztartásonként átlagosan 258 ezer forint, amely a teljes fogyasztásra fordítható összeg 42 százaléka, amely 5 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hónapok során úgy nőtt a háztartások fogyasztásra fordítható pénzmennyisége, hogy az alapvető fogyasztási kiadásai nem nőttek, így gyakorlatilag minden többletforrás a klasszikus értelemben vett fogyasztásra költhető el

– foglalja össze a Nézőpont elemzése.

Alapvetőn túli, vagyis egyéb fogyasztásra tehát 355,5 ezer forint jut,

amely nemzetgazdasági szinten 1422 milliárd forintot jelent. 

Kép: Economx.hu

Érdekességképpen az adatokból az is kiderül, hogy a 30 napos júniusban élelmiszerre átlagosan naponta 1993 forintot költöttek a magyarok. A leggazdagabb ötödben mindenkire 74 800 forint élelmiszervásárlás jutott, ami így 2493 forintot jelent napi bontásban. Míg az ebből a szempontból leggyengébben teljesítő csoport tagjaira 1573 forint értékű élelmiszer jut fejenként naponta. 

Egy cigi árából...

Egyébként a KSH éves szinten összegzi a kiskereskedelmi eladásokat árucsoportonként. Ebből kiderül, a harmadik legnagyobb tétel a dohányáru, sőt,

2023-ban minden elköltött tizennyolc forintból egy cigarettára megy. 

Tavaly 18 083 milliárd forintot költöttünk el a kiskereskedelemben, abból

  • 5 153 milliárd forint ment élelmiszerre,
  • és 3 037 milliárdot üzemanyagra,
  • valamint 1 202 milliárd forintért vásároltunk dohányárut,
  • és 548 milliárdért alkoholt. 

A dohányáru-kereskedelem volumene egyébként csak a teljes gépjármű-kiskereskedelemmel együtt értelmezhető, néhány száz millió forint a különbség évente. 

Gépjármű-kiskereskedelem (2023) értéke 1 325,8 milliárd forint, ebből

  • új gépjármű: 749 milliárd,
  • használt gépjármű: 169,1 milliárd,
  • új és használt motorkerékpár: 14,2 milliárd,
  • Gépjárműalkatrész: 393,4 milliárd.
Kép: Economx.hu

Az alkoholra fordított 548 milliárd 375 millió forint is sok tanulsággal szolgál. Például alkoholmentes italra (522,4 milliárd), bútorra (444,6), könyvre, újságra (225,1), tisztítószerekre (297,8), illetve sport-, hobbi- és játékszerekre (318,1) ennél kevesebbet, de kozmetikai és testápolási cikkekre (665,1), ruházatra (850,3), és a fentiekből adódóan talán nem véletlenül, gyógyszerekre (783,2) többet költünk, mint amennyiből alkoholizálunk.

Rosszul vagyunk

Az önbevallásra épülő adatok szerint 2019-ben a felnőtt magyar lakosság 5,2 százaléka tartozott a nagyivók közé, minden ötödik válaszadó mértékletes ivónak vallotta magát, a kutatás szerint a megkérdezettek közel fele (46 százalék) ritkán iszik alkoholt, minden harmadik magyar pedig absztinens. Minden huszadik felnőtt (a férfiak 9,3 és a nők 1,5 százaléka) a nagyivók táborát erősíti – társadalmi szinten ez 420 ezer főt jelentett. Zacher Gábor toxikológus szerint azonban 900 ezerre is tehető az alkoholisták száma Magyarországon.

Kép: Economx

Hazánkban 2022-ben a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a  daganatos megbetegedések következtek.

E két haláloki csoport az összes halálozás 70 százalékát teszi ki.

Korábban arról is írtunk, hogy annyira rossz állapotban van a magyarok egészsége, hogy sereghajtók vagyunk az Európai Unió 27 fős tagállamai között. Magyarország az egészséges társadalom területén 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között 2023-ban, csak Romániában rosszabb a helyzet – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi jelentése.