A 2022-es év második fele nagyon magas bázist jelent, amihez képest már most egy kisebb mértékű emelkedést láthatunk. Emellett, amennyiben a tavalyi csúcshoz képest csökkent is bizonyos élelmiszerek ára, például a tejtermékeké, az még mindig magasabb, mint 2021-ben volt és arra csekély lehetőség mutatkozik, hogy visszatérjenek a 2022 előtti árak – mondta a Növekedés.hu-nak Tóth Péter, a KSH projektvezetője arról, hogy a lakosság számára elsődleges kérdés az élelmiszerárak alakulása.

Hogy az infláció csökkenése milyen ütemben folytatódhat, ezzel kapcsolatban nehéz biztos információval szolgálni és a KSH sem rendelkezik előrejelzésekkel – tette hozzá a szakember, aki szerint

az viszont látszik, hogy az utóbbi időszakban kialakult egy árverseny a kiskereskedelemben és az árfigyelő rendszer bevezetése is pozitív hatást gyakorolt erre a folyamatra.

 

Az ellátás garantált, a pandémia bebizonyította.

Tóth Péter emlékeztetett 2020-ra, a koronavírus-járvány időszakára, amikor nem csupán a személyek országok közti mozgását korlátozták, de az áruk, így az élelmiszerek szállítmányozása is akadályokba ütközött. Ekkor bebizonyosodott, hogy az országban mind feldolgozva, mind feldolgozatlanul rendelkezésre áll a lakosság ellátásához szükséges mennyiségű élelmiszer, így ellátásbiztonsági problémával nem szembesültünk és várhatóan nem is fogunk.

A belső piac egyébként ebben az időszakban megfelelően működött, az ágazat szereplői számára az exportpiaci lehetőségeik beszűkülése okozott nehézséget.

 

Tóth Péter beszélt arról is, hogy nemrég zárult le az Agrárium 2023-as felmérésük.

Kiderült, ha ágazatokra bontják az agráriumot, akkor a növénytermesztők aránya 73 százalék, az állattenyésztőké 14 százalék, míg megközelítőleg 8 százalékot tesz ki a vegyes gazdaságok részesedése.

Jól megfigyelhető, hogy a nagyobb gazdaságok életképesebbek.

Szintén előnyükre szól, hogy magasabb fokú a gépesítettségük, a szükséges mezőgazdasági gépeket nem külső forrásból kell igénybe venniük. Fontos kiemelni, hogy ezalatt nem kell óriás gazdaságokra gondolni, már egy 20-30 hektáros gazdaság is rendelkezhet a kellő mérethatékonysággal – tette hozzá.

Elsősorban kisebb gazdaságok szűntek meg.

Az egy hektár alatti földterülettel rendelkezők közül 29 ezren tűntek el, számos olyan gazdaság is befejezte a működését, amelyik egyáltalán nem rendelkezett földterülettel, tehát a visszaesés elsősorban ezzel magyarázható. Ez a folyamat azonban a piac tisztulását is jelzi, mivel mostanra elsősorban az életképes gazdaságok maradtak talpon.

Az ukrán gabona hatásai

Tóth Péter beszélt arról is, hogy milyen mértékben érintheti a hazai termelők piaci lehetőségeit a keleti szomszédunkból az Európai Unióba beáramló gabona 2023-ban. Elmondta, az idén továbbra is alacsonyan tartotta a terményárakat.

A búza esetében ez 60-65 ezer forintos tonnánként árat jelent, ami különösen azért okoz problémát mert sok esetben még a tavalyi termény egy része is ott van a magtárakban, viszont eközben a tárolásért is fizetni kell.

A napraforgó és a kukorica termesztők némileg jobb helyzetben vannak. Az idei termés előreláthatóan viszonylag kedvezően alakul és az árak is elfogadhatóbbak. A napraforgó esetén azonban a várható rendkívül magas, 3-3,2 tonnás hektáronkénti terméshozam is csak arra lesz elegendő, hogy a költségeiket fedezzék a gazdálkodók.

A Magosznak nem elég az agrártárca lépése az ukrán gabona behozatala ellen

A Magosz elnöke megisméterte a miniszter szavait, miszeront az ukrán gabonapiacot oligarchák működtetik, hatalmas tőkeháttérrel, ez pedig tönkreteszi a magyar és az európai gazdákat. Bővebben >>>