A demográfiai adatokat, a fizetéseket és az álláskeresők számát vettük górcső alá, a tavalyi év szeptember végéig. A népességszám tavaly január 1-én 9 millió 600 ezer fő volt. 2023 január és szeptember között 17 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 21 ezerrel nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első kilenc hónapot összegző adataiból.

Kevés baba született

Kevesebb gyermek született a tavalyi év első kilenc hónapjában, de kevesebben is haltak meg, mint egy évvel korábban. A részletes adatok szerint január és szeptember között 64 655 baba látta meg a napvilágot, 2,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A halálozások száma ennél nagyobb mértékben, 7,7 százalékkal esett vissza: 2023 első kilenc hónapjában 93 600 fő hunyt el.

A természetes fogyás az egy évvel korábbi 35 136 fővel szemben 28 945 fővel csökkent

– írja a statisztikai hivatal. 

A 19 vármegyéből tízben nőtt a születések száma, Budapesten és nyolc vármegyében pedig kevesebb baba született. Hevesben gyakorlatilag nem változott a születésszám, az emelkedő születésszámú vármegyék közül háromnál Békésben, Nógrádban és Zalában 5 százalékot meghaladó születésszám növekedést mértek.

Budapesten és Pest vármegyében közel azonos számú 9595, illetve 9596 gyermek született. A legtöbb újszülött – 5171 gyermek – Borsod-Abaúj-Zemplénben, a legkevesebb, 1330 újszülött pedig még az emelkedés ellenére is Tolnában jött napvilágra.

Demográfusok szerint, ha a népességszám csökkenését nem tudjuk megfékezni, akkor egyetlen társadalmi problémát sem fogunk tudni megoldani.

A legsokkolóbb becslések szerint a jelenlegi 1,56-os termékenységi arányszám, 2050-re 0,66-ra csökkenhet Magyarországon, erről éppen egy hete a Magyar Közgazdasági Társaság webináriumán beszéltek.

Tóth Pál Péter demográfus azt mondta: ma Magyarországon 4-5 gyermeket kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek, hogy megálljon a népességfogyás.

Nagyon drága a lagzi

Akár 10 millió forintba is kerülhet egy átlagos, 70 fős esküvő. Az Economx által megkérdezett szakértő szerint bár az összeg ijesztő lehet, ennek ellenére a párokat nem éri készületlenül a drágulás. Csobán Éva esküvőszervező lapunk podcastjában arról beszélt: egyre ritkábban finanszírozzák az örömszülők a nagy napot – leginkább azért, mert a párok maguk szeretnének dönteni az esküvőjükről. És leginkább a catering drágította a lakodalmak árát.

A menü árának drágulás miatt is csökkenhetett tavaly az első kilenc hónapban 25 százalékkal házasságkötések száma. Szeptemberig összesen 40,1 ezren álltak oltár elé.

A visszaesés Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legnagyobb 33, illetve 30 százalékos.

A legkevésbé nyolc százalékkal Zalában csökkent házasságra lépő párok száma.

Feszesebb lett a munkaerőpiac

A KSH adatai szerint a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 17 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma viszont ennél többel 21 ezer fővel emelkedett. Tíz üres álláshelyre az egy évvel korábbinál héttel kevesebb, 29 álláskereső jutott. Területileg a két szélsőértéket Budapest, illetve Baranya vármegye képviselte, a tíz üres álláshelyre eső 9, illetve 215 álláskeresővel.

Tavaly szeptemberig az átlagkeresetek 14 százalékkal emelkedtek, a legkiváltságosabbak a Győr-Moson-Sopron vármegyében élők voltak, mert közel 20 százalékkal nőtt a fizetésük, a legrosszabbul a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élők jártak, nekik csak 12,2 és 12,6 százalékkal nőtt a bérük, valamit a budapestieknek is 12,6 százalékos béremelést adtak a munkáltatók.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a fővárosban élők fizetése a legmagasabb, nettó 452 ezer forintra nőtt. Győr-Moson-Sopronban 401 ezer forintot visznek haza az ott élők. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Nógrádban a legalacsonyabbak a bérek. A keleti országrészben 264 ezer forintból kell megélnie a munkavállalóknak, Nógrádban pedig 286 ezer forintból.

Szabolcsban közel harmadával alacsonyabbak a fizetések mint az országos átlag, Nógrádban pedig majdnem negyedével rosszabbak a fizetések

– derül ki a statisztikai adatokból.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező Nógrádban a feldolgozóiparban a legmagasabbak a keresetek, eléri a 469 ezer forintot is.

Nógrádban a legrosszabbul:

  • az építőiparban 233 ezer forintot;
  • a vendéglátásban 237 ezer forintot;
  • és a pénzügyi szolgáltatás területén pedig 236 ezer forintot visznek haza a munkavállalók.

Szabolcsban is a feldolgozóipar a legjobban fizető szakma, 448 ezer forint körül alakulnak a nettó fizetések, a legrosszabbul itt is a vendéglátásban fizetnek, ahol átlagosan 250 ezer forintot visznek haza a pincérek.

Budapesten a pénzügyi szolgáltatás területén dolgozók és az információ és kommunikáció területén keresnek a legtöbbet, a fizetések nettó 660 ezer és 655 ezer forint körül alakulnak.

A legrosszabb fizetések a fővárosban:

  • a vendéglátásban 380 ezer forintot;
  • az oktatásban 410 ezer forintot;
  • és a mezőgazdaságban pedig 407 ezer forintot keresnek az ott dolgozók.

Ezer lakosra 24 álláskereső jut

Tavaly szeptember végén 4,4 százalékkal kevesebb, 228 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, ami egy csökkenő tendenciát jelent, ami már 2021 áprilisa óta tart.

A főváros, valamint Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye kivételével az összes vármegyében csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben 14 százalékkal Baranyában.

Jellemzően ezer lakosra 24 álláskereső jutott, ezen belül a legkevesebb vagyis 7 álláskereső Győr-Moson-Sopronban, a legtöbb 54 álláskereső pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt.

Kitérnek arra is, hogy a pályakezdő álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal csökkent és 12 ezer főre apadt, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 6,6 százalékról 5,5 százalékra csökkent.

A főváros kivételével minden térségben kevesebben keresnek munkát, a legnagyobb csökkenés Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében volt.

Sokan csak 8 általánost végeztek

Nagyon nagy gond, hogy az álláskeresők legnagyobb része 41 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 25 százaléknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítványa van, 26 százaléknak érettségi vagy a technikum volt a legmagasabb végzettsége, és csupán az álláskeresők 8,3 százaléknak volt diplomája.

A legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végzett álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében minden második álláskeresőre volt igaz. A diplomások aránya a fővárosban a legmagasabb, minden harmadik Budapesten élőnek volt felsőfokú végezettsége.