A KSH előzetes adatai szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor 2024. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb.
Nem sok jóval kecsegtet, hogy a hiány (a nettó hitelfelvétel) értéke megint ezermilliárd forint fölé kúszott. A tavalyi negyedik negyedév 2070,6 milliárdos szintjéhez képest persze kezelhetőbbnek tűnik, de ez a hatodik alkalom, amikor ekkora különbség van a bevételek és kiadások között.
A kormányzati szektor bevétele az év első három hónapjában 7952 milliárd, kiadása pedig 9020 milliárd forint volt.
Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedtek, míg a kiadások mindössze 46 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal nőttek.
Tavaly az összkiadás 36832 milliárd forint volt, míg az összes bevétel 31813,6 milliárd forintra rúgott, a teljes hiány pedig meghaladta az ötezermilliárdot (-5 018,5 milliárd forint), aminek a több mint egyötödét már most teljesítettük.
A GDP változása viszont aggasztóbb. A szezonális kiigazított GDP negyedéves változása legutóbb a koronavírus-világjárvány idején volt ilyen gyenge. Mindössze 280,7 milliárd forintos a többlet, ami alig 1,4 százalékos növekedésnek felel meg.
Az elmúlt negyedéves változások:
- 2022. 1. negyedév: 751,6
- 2022. 2. negyedév: 592,5
- 2022. 3. negyedév: 627,7
- 2022. 4. negyedév: 450,4
- 2023. 1. negyedév: 542,5
- 2023. 2. negyedév: 708,1
- 2023. 3. negyedév: 538,1
- 2023. 4. negyedév: 470,8
- 2024. 1. negyedév: 280,7
Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője egy szakmai háttérbeszélgetésen az államháztartási hiánnyal kapcsolatban nemrég arra figyelmeztetett, hogy annak alapvetően három oka van: az elmaradó fogyasztás miatt keletkező áfabevétel-csökkenés, a magas kamatkörnyezet, valamint egyes központi költségvetési fejezetek finanszírozása.
A fogyasztás bővüléséhez a vásárlói-bizalmi index visszaépítésre van szükség, azonban a kamatköltségek kérdése, az alapkamat szintje a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat közötti vitán is múlik. A szakértő szerint a költségvetés finanszírozását meglehetősen nehézkessé teszi a magas kamatkörnyezet, amely bár csökkenni kezdett, de az áthúzódó hatások miatt ennek az érdemi hatását csak évek múlva érzékelhetjük.
Mi az a kormányzati szektor?
Az uniós statisztikai szabványok által meghatározott kormányzati szektorba tartozik minden olyan szervezet, amely tevékenysége során közjavakat állít elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesz részt, irányítását a kormányzati szervek végzik, és tevékenységének ellenértékében 50 százaléknál kisebb arányt képvisel az árbevétel.Az euró bevezetésének az európai uniós tagsággal vállalt fiskális kritériumaként a hiányt 3 százalék, az adósságot pedig 60 százalék alá kell csökkenteni, középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott 1,7 százalékos deficitcélt kell teljesítenünk a GDP arányában.
A kormányzati szektor bevételeit vizsgálva kiderül, hogy az idei első negyedévben áfából 1678,9 milliárd forint folyt be, ami több mint 300 milliárddal kevesebb, mint a legutolsó 2023-as adat. Igaz, az előző negyedévhez képest 89 milliárd forintos a többlet, ami 5,6 százalékot jelent.
Egyébiránt működött az adóprés. A termelési adók 160 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az áfabevétel emelkedése 89 milliárd forint (5,6 százalék). A jövedelemadó-bevételek 206 milliárd forinttal, 17,1 százalékkal bővültek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 246 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőttek. Az egyéb bevételek pedig 145 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal növekedtek.
Hol hibázott a gazdaságpolitika? Merre látja a kiutat a kormányzat?
A stratégiáért felelős kormányzat szerint még nem késő változtatni, mert amíg Magyarországon 4,7 millió ember dolgozik, és körülbelül 200 milliárd dollárnyi GDP-t állítunk elő, addig Csehországban 5,2 millióan dolgoznak, és több mint 300 milliárd dollárnyi GDP-t termelnek.
Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az Economxnak adott interjújában a magyar gazdaságpolitika útkeresésével kapcsolatban többek között arra figyelmeztetett, hogy az élőmunka-igényes ágazatokról a tudás- és technológiai intenzív ágazatok fejlesztésébe kell az erőforrásainkat átirányítani. Ez európai szinten is igaz – vélekedett a politikus.