KSH közlése szerint 2023 decemberében a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg 1,4 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, novemberhez képest.

Kevesebb a pia és a cigi

A legfontosabb megállapítások az előző év azonos időszakához, 2022. decemberéhez képest:

  • Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 0,2 százalékkal mérséklődött.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,3 százalékkal nagyobb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,5 százalékkal csökkent.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,0 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,0, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,9, a használtcikk-üzletekben 15 százalékkal kisebb lett.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,7 százalékkal csökkent.
  • Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene – az üzemanyagár-sapka bázishatásának megszűnése miatt – 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havihoz képest.
  • A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,2 százalékkal nőttek.

Minden magyar átlagosan 188 645 forintot költött egy hónap alatt

Egyébként a magyarok tavaly decemberben 1811 milliárd forintot költöttek el a különböző kiskereskedelmi egységekben. Ebből 49 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százalék a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százalék pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

2023, a mélypont éve?

Ha az egész éves teljesítményt nézzük, akkor viszont már látszódik, miért is maradt el ezermilliárd forinttal az áfabevétel a kormányzati tervezettől, ütve ezzel egy komoly rést az államháztartáson. 

A 2022-es évhez képest ugyanis a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9 százalékkal kisebb lett 2023-ban.

  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6,
  • a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4,
  • az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 19,5 százalékkal
esett vissza a forgalom. 

Vége a másféléves böjtnek

A kiskereskedelem teljesítménye az előző év azonos időszakához képest legutóbb 2022 novemberében volt pozitív előjelű, 1,3 százalékkal. Ez a mutató jelenleg is mínuszban van, igaz, 2023 decemberében már csak 0,2 százalékkal lépett a nullás szint alá. 

Ennél is tragikusabb az élelmiszer-vásárlási tendencia. Az legutóbb 2022 májusában, több mint másfél esztendeje volt pozitív, akkor 1,3 százalékos növekményt mutatott. Azóta a magyarok folyamatosan kevesebbet költöttek élelmiszerre, mint az előző évben, ami azért aggasztó, mert az árak közben nőttek a kétszámjegyű infláció miatt. 

Így nézett ki az 579 napos magyar böjt, azaz így változott a kiskereskedelmi üzletek élelmiszer-forgalmának volumene az előző évhez képest:

2022
  • május: +1,3 százalék;
  • június: -0,2 százalék;
  • július: -1,3 százalék;
  • augusztus: -1,3 százalék;
  • szeptember: -1,3 százalék
  • október: -2,5 százalék
  • november: -2,9 százalék
  • december: -4,2 százalék
2023
  • január: -2,2 százalék, 
  • február: -3,9 százalék
  • március: -4,4 százalék
  • április: -4,1 százalék
  • május: -3,2 százalék
  • június: -2,2 százalék
  • július: -1,9 százalék
  • augusztus: -1,9 százalék
  • szeptember: -1,1 százalék
  • október: -0,9 százalék
  • november: -0,3 százalék
  • december: +0,6 százalék.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a 2022 decemberében tapasztalt 4,2 százalékos csökkenéshez képest javult valamennyire az élelmiszer-vásárlási index (0,6 százalékkal).

Bod Péter Ákos: futóhomokra épült 2023

Bod Péter Ákos közgazdász professzor, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az Economxnak adott interjújában többek arról beszélt az államháztartási hiány kapcsán, hogy a 2023-as költségvetés eleve különösen gyenge alapon nyugodott, mondhatni, futóhomokra épült. Hiszen a kormányszervek például másfél százalékos gazdasági növekedést feltételeztek a 2022-es rendkívüli év bázisán, eközben a ténylegesnél jóval kisebb inflációban reménykedtek.

Arra is figyelmeztetett, hogy hiába pörögne a kivitel, ahogy egyébként nem ez volt a helyzet, és nőne az import, ami pláne nagyot esett tavaly, a külkereskedelemből akkor sem lenne annyi állami bevétel, mint a lakossági fogyasztásból. Abban viszont valóban súlyos visszaesést tapasztalhattunk az éves szinten tizenhét-plusz százalékos infláció miatti reálbércsökkenés nyomán.

Bod Péter Ákos az előttünk álló évvel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy

a tavalyi évből kiindulva, kicsit mosolyogva fogadja a pénzügyi kormányzat előzetes számításait, ugyanis idén a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2,9 százalékos hiányt várnak.

Tudom, hogy a kiskereskedőknek nem hangzik jól, ha valaki óvja a vásárlót a túlzott lelkesedéstől. De úgy látom, hogy 2024 még nem az az év lesz, amikor már zsákban van a gazdasági növekedés, minden szép és jó. Egyáltalán nem ilyennek látom sem a világ, sem hazánk helyzetét. Ezért én senkit se biztatnék arra, hogy kerül, amibe kerül alapon, hitelből vásároljon

– figyelmeztetett a szakember

Van egy aprócska hiány! Négy és félezer milliárd, maradhat?

Több mint négy és félezer milliárdos hiány keletkezett tavaly az államháztartási mérlegben, melynek több mint ötödét az elmaradt áfabevétel okozta, holott tavaly minden eddiginél nagyobb adóprés alá kerültek a magyarok. Az is mindenki számára egyértelművé vált, hogy az elmúlt évek drasztikus inflációs hullámai után a lakossági fogyasztás visszaesett, és már azok sem költenek, akiknek lenne miből.