2024. januárban

a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, azonban a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. 

Tizenkét hónap alatt, 2023. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (14,1 százalék), a büféáruké (12,7 százalék), valamint a sertéshúsé (10,0 százalék).

A termékcsoporton belül

  • a liszt ára 19,0,
  • a tojásé 17,8,
  • a sajté 15,6,
  • a vaj és vajkrémé 13,8,
  • a száraztésztáé 13,2,
  • a tejé 10,2 
százalékkal csökkent.

A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.

A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt.

Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4 vos növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt.

A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni (Tájékoztató). A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8 százalékkal drágult. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent. 

Még az elemző sem számított ilyen adatra


Még a saját, az elemzői konszenzusnál alacsonyabb várakozásunkat (4,0 százalék) is alulmúlta a januári inflációs adat, amivel egyúttal a jegybanki célsávon belülre került – az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter szerint

a januári üzemanyagáremelkedés ellenére a vártnál nagyobb csökkenés újból beindíthatja a kamatvágási várakozásokat, melyeket a jegybank a múlt heti döntésével még igyekezett hűteni.


Ezzel újra a jegybank térfelén pattog a labda – mondta a befektetési igazgató – az adatvezérelt üzemmód miatt azonban nehéz megmondani a jegybank következő lépését. A jelenleg „hatályos” iránymutatás alapján azt már tudjuk, hogy hova akar eljutni: az alapkamatot az év közepére 6 százalék körüli szintre akarja csökkenteni. Az, hogy milyen úton jut majd el erre a szintre, a forint stabilitásától függ – közölte Kiss Péter.