Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Economx kérdésére a Kormányinfón azt közölte, jó esély van arra, hogy éves szinten 8-10 százalékos legyen az idei reálbér-növekedés, amit példátlannak nevezett. A tárcavezető érdeklődésünkre azt is elárulta, hogy a kormányzat is 4-5 százalék közé várja az éves inflációt, ha nem történik nagy változás.
Az infláció esetében is felhívta a figyelmet a háborús helyzetre, mint ahogy ezzel magyarázta azt is, hogy a nemzetgazdasági beruházások teljesítménye az első negyedévben 9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A miniszter arra reagált, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2024 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 452 700 forint volt.
Idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest:
- a bruttó átlagkereset 13,9;
- a nettó átlagkereset 13,7;
- a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt.
Közölték azt is, hogy a bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, ami 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Ez egyébként azt is jelenti, hogy az átlagfizetés márciusban már három nemzetgazdasági ágazatban haladta meg az egymillió forintot:
- a pénzügyi szektorban;
- az energiaiparban;
- és az infokommunikáció területén.
Megnéztük, hogy mit is jelent ez a valóságban, illetve honnan is indult el ez a példátlannak nevezett keresetnövekedés.
A KSH adatai szerint így alakult az elmúlt években a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresete:
- 2023: 571 182 forint / 379 836 forint;
- 2022: 499 980 forint / 332 487 forint;
- 2021: 425 915 forint / 283 234 forint;
- 2020: 391 194 forint / 260 144 forint;
- 2019: 356 286 forint / 236 931 forint.
Érdekességképpen, a nettó átlagkereset éves átlaga először 2005-ben lépte át a százezer forintos határt, és lett 103 149 forint.
Ha az előző évhez viszonyított reálkeresetek változását vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy az idei növekedés bázisaként szolgáló 2023-as esztendő valóban a mélypont volt. Éves szinten 2,9 százalékkal csökkent tavaly a nettó reálbér, 17,6 százalékos infláció mellett.
Ha csak önmagában vizsgáljuk az idei átlagkeresetek változását, akkor szignifikáns növekedést láthatunk.
Idén januárban a bruttó átlagkereset 605 115, februárban 605 376, míg márciusban 658 420 forint volt. A bruttó medián kereset idén márciusban először átlépte a félmillió forintot (510 ezer forint). Januárban 493 676 forint volt, majd jött egy csökkenés februárban 491 854 forintra.
A nettó átlagkereset változása:
- 2023 október: 375 330 forint;
- 2023 november: 413 065 forint;
- 2023 december: 435 942 forint;
- 2024 január: 402 401 forint;
- 2024 február: 402 575 forint;
- 2024 március: 437 849 forint.
A keresetek változása azonban leginkább akkor értelmezhető, ha azt az inflációval és az élelmiszerek árával vetjük össze.
Magyar mélypont
A magyar lakosság az abszolút mélyponton valószínűleg 2023 februárjában volt. Az élelmiszerek árai éves szinten 43,3 százalékkal emelkedtek, az infláció mértéke 25,4 százalékos volt, míg a reálbér 19,6 százalékkal ért kevesebbet.A bázisként használt 2023 márciusi szint sem sokkal jobb: a 25,2 százalékos infláción belül az élelmiszerárak 42,6 százalékkal nőttek 16,6 százalékos nettó átlagbér-növekedés mellett, ami a valóságban 6,9 százalékos reálbér-csökkenést jelentett.
A nettó reálkereset 2022 szeptemberétől 2023 augusztusában negatív tartományban volt, aztán egy meredek emelkedés következett (szeptember: 1,7 százalék, október: 3,7 százalék, november 5,7 százalék, december 10,3 százalék), majd január (10,4 százék) után 9,9 százalékra állt be az emelkedés.
Tehát az idei első negyedévet a valóban jól hangzó adatok kapcsán pont ahhoz a három tavalyi hónaphoz viszonyítjuk, amikor a magyar lakosság az elmúlt időszak legmélyebb gazdasági válságát élte át.