Megtudtuk, hogy most kell-e fizetésemelést kérni a munkahelyen

Hosszú idő után lassult a bérek növekedési üteme, a bruttó átlagkereset 13,3 százalékkal nőtt éves bázison. Habár egy ekkora növekedésre furcsa azt mondani, hogy negatív meglepetés, de az előrejelzések nagyobbra számítottak. A KSH tájékoztatójából az is kiderült, mely területeken nőttek leginkább a fizetések.

Júniusban is jelentősen, 13,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, viszont egyben ez az év első komoly negatív meglepetése is, ha a bérstatisztikákat nézzük, ugyanis

A KSH legfrissebb, 2024 júniusára vonatkozó bérnövekedési adata minden elemzői várakozást alulmúlt

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Jön a nagy pénzvisszavonás, de mit érzünk meg belőle?

– jelezte lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ezzel az is bizonyossá vált, hogy a májusi – meglehetősen jelentős – pozitív meglepetés csupán egyedi eset volt, és a júniusi adat már belesimult az elmúlt hónapokban látott lassú lemorzsolódást mutató bérnövekedési trendbe.

Az átlagbér növekedésének legutóbbi mértéke 2024 eddigi legalacsonyabb üteme.

Ugyanakkor azért még így is dinamikus növekedésről, és az év eleji várakozásokat messze felülmúló ütemről beszélhetünk. Emellett a hazai munkaerőpiac feszessége sem enyhül.

Jó a munkavállalók alkupozíciója

Bár éves bázison továbbra is alacsonyabb az egy évvel korábbinál a létszám, az egyhavi változásokat figyelve megállapítható, hogy 2024 januárjához képest fokozatosan emelkedik az alkalmazottak száma.

A vállalatok munkaerőpiaci kereslete továbbra is jó alkupozíciót biztosít a munkavállalóknak, és az új belépők, illetve a munkahelyet váltók így képesek az év eleji várakozásokhoz képest magasabb béreket kiharcolni

– magyarázta Virovácz Péter.

A júniusi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a lassuló átlagbér-növekedést, egyben a negatív meglepetést, elsősorban a versenyszféra béralakulása okozta. A vállalkozások körében ugyanis „csupán” 11,4 százalék volt júniusban a bérnövekedési ütem, ami 2021 vége óta most a legalacsonyabb, akkor pedig még magas egyszámjegyű tartományban volt a növekedés üteme.

A KSH fenti ábráján jól látszik, hogy a legmagasabb bruttó béreket a pénzügyi szolgáltatások, és az infókommunikáció területén vihetik haza a munkavállalók. Ezzel szemben a legalacsonyabb fizetések a vendéglátás és mezőgazdaság területén vannak a statisztika szerint. Gyorsult ugyanakkor a bérnövekedés a szezonális munkákkal jellemezhető ágazatokban, így a mezőgazdaságban, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén is.

Továbbra is gyors a bérnövekedési ütem az állami és a non-profit szférában egyaránt.

Előbbi szektorban 18,8 százalékra gyorsult a béremelkedés éves üteme, a non-profit szférában pedig 17,3 százalékra lassult, bár ez utóbbi szegmens csak csekély szeletét jelenti az alkalmazásban állók körének.

A versenyszféra adataira visszatérve az rajzolódik ki előttünk, hogy a májusi pozitív meglepetés elsősorban inkább az egyszeri kifizetések vezérelte növekedés lehetett, ugyanis az ipar esetében szokatlanul markáns lassulást tapasztalni, ám trendjében a növekedés visszatért a május előtt felrajzolható lassuló vonalra.

Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye.

Emellett a rendszeres keresetekben most is dinamikusabb volt a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a komoly versenyszféra bérdinamika lassulás mögött.

A reálkeresetek növekedési üteme is komolyan fékeződött, és ismét egyszámjegyű szinten áll: 9,3 százalék.

Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is. Az adatok alapján az ING úgy véli, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat.

Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével, megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Virovácz Péter szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során, még a mai negatív meglepetés ellenére is.

Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,0 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben.

„Tehát az év egészében így akár 8 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 5 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje” – világított rá Virovácz Péter, aki inkább még mindig bérfelzárkózásnak tartja az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében.

Itt a lényeg, a medián keresetek

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője arra világított rá, hogy a medián kereset értéke még a bruttó átlagkeresetnél is gyorsabb ütemben, 15,3 százalékkal növekedett, ami arra utal, hogy

az alacsonyabb keresetűek béremelkedése hajtja nagyobb mértékben az átlagbért.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a feldolgozóipar lassabb bérdinamikája mögött a gazdasági nehézségek húzódnak meg, a jelentős részben exportorientált ágazat érdemben megszenvedi legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedését, amely a vállalatvezetőket óvatosságra inti a béremelések kapcsán is.

A többi piaci ágazat esetében ezzel szemben nagyságrendileg kiegyenlített a béremelkedési ütem, amelyben a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése játszik jelentős szerepet, illetve a munkavállalók érdekérvényesítése is.

A költségvetési szférában ezzel szemben nem változott a bérdinamika, a megelőző hónapokhoz hasonló ütemben 18,8 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, miközben a medián béré 26,2 százalékkal emelkedett. Vagyis itt is elsősorban az alacsonyabb keresetűek bére nőtt gyorsabb ütemben. A költségvetési szférán belül a pedagógus-béremelést, illetve az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztéseit kell kiemelni, de a közigazgatásban is számottevő mértékben, 14,5 százalékkal nőtt az átlagkereset.

Habár júniusban a reálkereset 9,3 százalékos növekedést mutatott, a jövedelmi helyzet javulása egyelőre nem tükröződik vissza a fogyasztási adatokban, köszönhetően annak, hogy az óvatossági motívum továbbra is erős a háztartások körében, a gazdasági bizonytalanság nyomán jelenleg még korábban részben felélt megtakarításaikat töltik vissza.

Korábban az Economx konferenciáján került elő a kormány egyik fő ellenségének is nevezhető óvatossági motívum, amelyről ide kattintva olvashat bővebben.