Hétfőn közölte az augusztusi kiskereskedelmi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyből kiderült, hogy csak halványan ugyan, de látszik némi felemelkedés a fogyasztásunkban.
A KSH adatai szerint
2024 augusztusában az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 4,1 százalékkal nőtt.
De nézzük részletesebben, hogy melyik terület hogyan teljesített a vizsgálat időszakban.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 7,5 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,9, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,4 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,9 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,9, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,2 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,2, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,8, a használtcikk-üzletekben 6,9 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,1 százalékkal bővült.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,2 százalékkal mérséklődött.
Nem tudta követni a bérnövekedés az élelmiszerárakat
„Még mindig nem beszélhetünk jó számról a kiskereskedelem tekintetében. Hogy tisztábban lássunk, nézzük meg a 2021-es fix bázisú adatokat. Ebből kiderül, hogy 2021 átlagos eladási volumenéhez viszonyítva most augusztusban 0,3 százalékkal volt magasabb az értékesítés volumene. El lehet tehát mondani, hogy hurrá, 4 százalékon állunk, de még mindig 2021-es szinteken vagyunk nagyjából” – mondta az Economxnak Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető elemzője szerint emögött több dolog is van. A legfontosabb az, hogy jóval magasabb az árszínvonal, emiatt rengetegen tartósan kénytelenek csökkenteni a fogyasztásukat. Bár a reálbérek növekedése lassan visszatér a trendvonalra, ez mégiscsak átlagbér, ami nem tükrözi az alsó rétegek bevételét.
Virovácz Péter szerint az infláció leginkább az élelmiszerek tekintetében hozott drasztikus változást, majd közölte:
a válság óta 60-70 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Ennyivel viszont az alsóbb jövedelmi rétegek bére nem emelkedett, tehát kisebb vásárlóerővel rendelkeznek, ez pedig visszafogja a kiskereskedelmi forgalmat.
Hozzátette, hogy egyre nagyobb az a vásárlói réteg, amely más gondolkodásmóddal rendelkezik, hiszen azok a fiatalok, akik mostanában kerültek ki a munkaerőpiacra és az első jövedelmüket kapják, már nem a státuszszimbólumot jelentő új autót vagy mobiltelefont veszik meg, hanem sokkal inkább élményre költenek. Ha pedig arra költünk többet, az nem jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. Az elemző szerint emiatt nem is szabad elvárni, hogy a kiskereskedelmi forgalom ott legyen, mint régen, hiszen megváltozott a fogyasztás szerkezete, mert a szolgáltatásokra való költés a hangsúlyosabb.
Virovácz szerint az is egy fontos szempont, hogy rengetegen vásárolnak külföldi webshopokból – biztos, mindenki környezetében van olyan ember, aki Temu- vagy Aliexpress-vásárló. Ez sem jelenik meg a hazai kiskereskedelmi forgalomban, elég erősen érezni, hogy oda helyeződött át a vásárlás egy része. Illetve a határon kívülre, hiszen sok magyar kijár külföldre vásárolni Romániába, Szerbiába, Szlovákiába.
Mi kerül a kenyérre?
A KSH korábbi adataiból szinte minden alkalommal látható volt, hogy brutálisan beesett az élelmiszerre fordított költésünk. Ezen számok ráadásul egészen biztos, hogy reálisak, hiszen ételt nem tudunk a Temuról rendelni, és arra sincs mindenkinek lehetősége, hogy átjárjon külföldre vásárolni, így ezen költésünk nem tud máshol megmutatkozni, mint a hazai kiskereskedelmi makroadatokban.
Virovácz Péter szerint ebben lesz felzárkózás, hiszen van trendszerű növekedés, de alapvetően az akadályozza a felfutást, hogy a szegényebbeknek kevesebb elkölthető jövedelmük van. Amíg az ő helyzetük nem javul, a kiskereskedelmi forgalom sem fog látványosan bővülni. Sokkal inkább felskálázást látunk: ez azt jelenti, hogy nem mennyiségben vásárolunk többet, hanem árértékben. Tehát nem a sajátmárkás szalámit vesszük, hanem a Picket. Az árban zongorázni lehet a kettő között a különbséget.
S hogy ez miért történik?
Az elemző szerint a tehetősebbek felfelé vásárolnak (tehát a drágább, minőségibb termékeket), míg a szegényebbek nem, vagy csak nagyon olcsó termékeket vásárolnak.
Ameddig pedig nem lesz egy nagyobb árzuhanás, addig ez nem fog változni.
Mivel a drasztikus árzuhanás nehezen elképzelhető, az lehet még megoldás, hogy a szegények elkölthető pénze kell hogy felzárkózzon.
Magyarul el kell érni, hogy egyre több alacsony jövedelmű ember tehesse meg, hogy ne csak vajas kenyeret egyen, hanem párizsit és sajtot is tudjon rakni a szendvicsére. Sajnos ugyanis még mindig meglehetősen széles az a réteg, ahol így kénytelenek élni
– hangsúlyozta lapunknak a szakértő.
Az élelmiszer-vásárlás kapcsán Virovácz azt is elmondja, hogy a fiatalok jelentős része ma nem főz, hanem inkább előre megrendeli egy hétre az ételt. Míg régen az emberek zöme bevásárolt a főzésekhez, most számottevő az a réteg, aki nem így viselkedik. Ha pedig főzés helyett rendelünk, az a szolgáltatóipart pörgeti, de a kiskereskedelmet nem.
Meghökkentő áremelkedések
A vásárlástól tehát leginkább az árak emelkedése tartott vissza minket, a KSH gyűjtésének köszönhetően pedig lehetőségünk van részletesebben is megnézni, hogy miként alakultak az árak 2020, tehát a világjárvány kirobbanásának éve óta egészen 2023-ig – ekkor regisztrálták ugyanis utoljára hivatalosan a KSH-nál az árakat.
Látható tehát, hogy vannak olyan termékek, amelyek kétszer, sőt majdnem háromszor annyiba kerülnek, mint 2020-ban, amikor még „csak” a pandémiával kellett megküzdeni, és nem volt háború, vagy súlyos inflációs válság.
S bár egyes termékek árai a 2023-ban mért adatok óta konszolidálódtak, még mindig nem érzi az ember a boltban, hogy a bérnövekedés egyenesen arányos lenne az élelmiszerárak növekedésével.