A csütörtök reggeli KSH adatokból kiderült, hogy folytatódott Magyarország népességének csökkenése. A természetes fogyás a 2023. novemberi 4005-tel szemben idén ugyanebben a hónapban 4071 fő volt. A január-novemberi adatokat tekintve pedig

44 082-vel lettünk kevesebben az előző év ugyanilyen időszakában mértekhez képest.

2023. december és 2024. november között

  • 77 703 gyermek született, 8345-tel, 9,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
  • 127 835-en haltak meg, 313-mal, 0,2 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban.
  • 47 216 pár kötött házasságot, 3043-mal, 6,1 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.

Az adatokat tekintve érdemes egy kicsit jobban a dolgok mögé nézni, a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálási adatain alapuló atlasz megannyi érdekességet tartalmaz a hazai demográfiát illetően.

Erzsébetváros a magyar Manhattan

A népsűrűséget a járások szintjén vizsgálva is látványos Budapest népességtömörülése, a 23 fővárosi kerületből 22-ben meghaladja az 1 000 főt az 1 km2-en lakók száma, a fővároson kívül ezt egy járás sem éri el. 

Budapest 7. kerületében volt 2022-ben a legmagasabb a népsűrűség (23 418 fő/km2), így Erzsébetváros nem sokkal marad el New York Manhattan kerületétől (28 900 fő/km2).

Sűrűn lakottak még a Budapest elővárosait magukban foglaló Pest vármegyei járások (például a Dunakeszi és Érd), illetve a nagyvárosok járásai (például a győri és a miskolci). 50 fő/km2 -nél, az országos átlag felénél ritkábban lakott járások az ország minden térségében megtalálhatók, de a Dunántúl délnyugati részén és az Alföldön a leggyakoribbak. A legritkábban lakott járás a Sellyei, 2022-ben 25,6 fő/km2-es népsűrűsége az országos átlag negyede volt.

Kép: Economx

Az ország legsűrűbben lakott települései a nagyvárosok, a megyei jogú városok és az iparvárosok (például Dunaújváros, Kazincbarcika). A népesség különösen koncentrált a Dunántúlon, ahol a sűrűn lakott nagyobb városokat ritkán lakott kistelepülésekből álló összefüggő területek veszik körül (például Zala vagy Somogy vármegyében). 

Látványos Budapest elnyúló vonzáskörzete: a sűrűbben lakott települések a főutak, autópályák, vasútvonalak mentén fekszenek. A ritkán lakott települések a Dunántúlon és Észak-Magyarországon főként községek, míg az Alföldön felváltva községek és nagyobb közigazgatási területű kisvárosok.

Az ország legritkábban lakott települése a Borsod Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte, ahol 2022-ben 9-en éltek,

és a népsűrűség az 1 fő/km2-t sem érte el.

Már 1980 óta zuhan a népességünk

Az első, 1870. évi népszámlálás óta Magyarország népessége közel kétszeresére nőtt, azonban ez a többlet nem egyenletesen oszlik el. Budapest és Pest vármegye népessége megsokszorozódott, ennek eredményeként jelentős népességtömörülés jött létre. Az országos átlagnál gyorsabb volt a népességnövekedés Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében is, főként a 20. századi iparosodásnak köszönhetően.

Ha ugyanezt vizsgáljuk 1980 és 2022 között, láthatjuk, hogy

Magyarország népessége 1980-ban volt a legnagyobb, a következő négy évtizedben több mint 1 millió fővel csökkent.

Mindeközben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében tovább gyarapodott a népesség, mindkét vármegye népessége az odavándorlásnak köszönhetően nőtt, ami az előbbi esetében Budapest, az utóbbinál Győr hatása, illetve Ausztria közelségének a következménye. E két vármegyén kívül Fejér tudta még megtartani az 1980. évi népességszámát. Ezzel szemben az ország északkeleti és déli részében jelentős népességfogyás következett be, aminek a természetes fogyás mellett az elvándorlás az oka.

Kép: Economx

Az elmúlt több mint 150 év alatt az urbanizációnak köszönhetően a leglátványosabb népességnövekedés Budapest kerületeiben és elővárosaiban, a megyei jogú városokban és az iparvárosokban következett be. Érdemi népességnövekedés történt még a Duna-Tisza közén, főként a Homokhátság benépesülése következtében, a Balaton térségében a nyaralótelepek kiépülésével, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a jelentős természetes szaporodásnak köszönhetően.

A 2011 óta tartó időszakban, tehát az elmúlt bő 10 évben töretlen volt a Budapest és a Győr környéki települések látványos gyarapodása. Felgyorsult a balatoni, különösen a Balaton-felvidék településeinek növekedése. Szintén látványos népességgyarapodás történt a Velencei-tó térségben.

A Mosonmagyaróvár környéki települések növekedése egyrészt Pozsony, másrészt Bécs közelségének tudható be. Nőtt a népesség még Észak-Borsod egyes településein is, a természetes szaporodásnak köszönhetően, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Ukrajnával határos térségében, a bevándorlás miatt. Az ország településeinek többségében azonban csökkent a lakosság száma az elmúlt évtizedben. Békés vármegye egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy valamennyi településén fogyott a népesség. 

Tragikus a helyzet Békésben

Hiába növekszik Budapest, Győr és a Balaton vonzáskörzetének népessége, az ország településeinek többségében csökkent a lakosság száma az elmúlt évtizedben. Békés vármegye egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy valamennyi településén fogyott a népesség. 

Az idősek létszámában bekövetkezett jelentős növekedést követően 2022-re karakteresebbé váltak az országon belüli különbségek. Két üdülőterület, a Mátra és a Balaton térségének öregedése felgyorsult, ami az idősek folytatódó odaköltözésével is magyarázható. A Dél-Alföldön szintén tovább emelkedett az idősek aránya, míg Észak-Borsodban valamelyest csökkent, köszönhetően a továbbra is magas termékenységnek. 2022-ben 9 olyan település is volt, amelynek nem volt 64 éven felüli lakosa, ezek főként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kistelepülések.

Rengeteg a gyerek Borsodban, de alig születnek a belvárosban

2022-re a környezetükhöz képest még hangsúlyosabbá váltak azok az észak-borsodi települések, ahol kifejezetten magas a gyermekkorúak aránya. A legmagasabb, 40 százalék feletti értékkel bíró települések mindegyike észak-borsodi (csereháti) volt. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye településein valamelyest mérséklődött a gyermekkorúak korábban magas aránya. Továbbra is kevés a gyermekkorú a Dél-Alföldön, a Balaton térségében, illetve Budapest belső kerületeiben.

2022-ben 35 olyan kistelepülés volt elszórtan az országban, ahol egyetlen gyermek sem élt.

Az idősek létszámában bekövetkezett jelentős növekedést követően 2022-re karakteresebbé váltak az országon belüli különbségek. Két üdülőterület, a Mátra és a Balaton térségének öregedése felgyorsult, ami az idősek folytatódó odaköltözésével is magyarázható. A Dél-Alföldön szintén tovább emelkedett az idősek aránya, míg Észak-Borsodban valamelyest csökkent, köszönhetően a továbbra is magas termékenységnek. 2022-ben 9 olyan település is volt, amelynek nem volt 64 éven felüli lakosa, ezek főként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kistelepülések