Alig néhány nap, és fontos mérföldkőhöz érkezik a Versenyképes Járások Program (VJP), ugyanis február 28-án lejár a VJP végrehajtási rendszeréről zajló társadalmi egyeztetés. 

Ennek kapcsán fordultunk a Navracsics Tibor által vezetett, a programért felelős illetékes Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz (KTM), hogy meg tudjuk, hogy áll a rendszer az indulás előtti napokban.

Kép: Economx.hu

65 milliárd egy évre

A minisztérium az Economxot arról tájékoztatta, hogy a Versenyképes Járások Program finanszírozása a Területfejlesztési Alapból történik, 

ez a keret most 65 milliárd forint,

amely tartalmazza a 2025. évben várható iparűzési adótöbblet összegét, valamint azt a kiegészítő költségvetési forrást, amelynek eredményeként 

a járások esetében 250 millió forintra, a megyei jogú város központú járások esetén 500 millió forintra egészítik ki a rendelkezésre álló fejlesztési keretet.

A KTM azt is közölte, hogy a fejlesztési igényeket az önkormányzatok nyújthatnak be, legalább három település együttesen, azokban a járásokban, ahol a régió egy főre jutó GDP-je nem éri el az Európai Unió átlagának 120 százalékát.

Budapest gazdagabb, mint az uniós átlag 120 százaléka

Az Eurostat szerint 2023-ban az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 33280 euró volt az egy főre jutó GDP. 

A magyarországi érték ez jócskán elmarad, 16030 euróval (Romániában a magyarnál kevesebb: 13030 euró, míg Szlovákiában több: 18610 euró),

ezzel szemben Luxembourgban, amely a csúcstartó, 103830 euró az egy főre jutó hazai termék átlaga. A tavalyi átlag az unió hivatalos oldalán egyelőre nem érhetőek el.

Egy főre jutó bruttó hazai termék régiók szerint 2023-ban, ezer forintban (forrás: Központi Statisztikai Hivatal):

  • Budapest: 17 146
  • Pest: 12 516
  • Közép-Dunántúl: 6 843
  • Nyugat-Dunántúl: 6 896
  • Dél-Dunántúl: 5 161
  • Észak-Magyarország: 4 921
  • Észak-Alföld: 5 048
  • Dél-Alföld: 5 482.

A Magyar Nemzeti Bank 2023-as középárfolyama szerint az euró 381,95 forint volt. Eszerint 12 711 296 forintnak megfelelő összeg az uniós átlag, annak a 120 százaléka 15,2 millió forint, ami viszont így kizárja a budapesti járásokat a programból. 

Kép: Economx.hu

Majd a Fórumban elintézzük!

S ha már visszatértünk Magyarországra, a minisztérium azt is elárulta, hogy az önkormányzatok és társulásaik egy előre közzétett űrlapon nyújthatják be a fejlesztési igényeiket, amelyeket aztán egy helyi-térségi szereplőket tömörítő testület, a Járási Fejlesztési Fórum vizsgálja meg és tesz javaslatot javaslati lista formájában a közigazgatási és területfejlesztési miniszter részére.

S hogy kik tartoznak ide? Ezt is összefoglalta a Navracsics Tibor vezette tárca. A Járási Fejlesztési Fórum szavazati joggal rendelkező tagja minden olyan önkormányzat, amely a 2025. évben szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett, a testület további tagja minden olyan önkormányzat is, amelynek önálló önkormányzati hivatala van, vagy amely közös önkormányzati hivatal székhely települése, függetlenül attól, hogy a 2025. évben fizet-e szolidaritási hozzájárulást vagy sem. Szintén szavazati joggal rendelkezik majd az érintett vármegyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város polgármestere is, amennyiben a járás székhelye megyei jogú város. Tanácskozási joggal lehet jelen továbbá például annak a települési önkormányzatnak a polgármestere, amelyik nem rendelkezik szavazati joggal.

Jól felfogott érdekből

„A Versenyképes Járások Program egy olyan új területfejlesztési program, amely az eddigi település alapú területfejlesztési szemlélet helyett a térségi fejlesztési logikát állítja középpontba. A VJP célja, hogy a települések együttműködésben, egymás erőforrásaira is támaszkodva valósítsanak meg fejlesztéseket a járásokban élő lakosság életminőségének javítása érdekében. A Versenyképes Járások Program sajátossága, hogy nem tematikus lehetőségeket kínál, hanem csak témacsoportokat jelöl meg, amelyek keretében minden járás az adott térségben legjelentősebb problémákra, feladatokra adhat megoldásokat a Program biztosította fejlesztési keretből. A program segít a helyi infrastruktúra fejlesztésében, a közszolgáltatások javításában, a gazdasági növekedés előmozdításában, vagy épp a településüzemeltetési kérdések megoldásában. A Program egyszerre kívánja érvényre juttatni a helyi fejlesztési igényeket jól ismerő településvezetők véleményének kikérése útján a helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseit; ezáltal az egyes társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból eltérő kihívásokkal küzdő térségek sajátosságait; valamint a területfejlesztésért viselt felelőssége körében eljáró miniszter feladatellátásával kapcsolatos, különös tekintettel az országos és térségi területfejlesztési koncepciókban és programokban foglalt követelményeket" - válaszolta a KTM arra a kérdésünkre, hogy néhány nappal az indulás hogyan látják a VJP célját.

Felidézték, hogy tavaly novemberben országjáró körúton mondták el az önkormányzatoknak, hogy mit terveznek. Az önkormányzatok számos javaslatot fogalmaztak meg, amit a Navracsics Tiborék beépítettek a VJP-be.

Azóta is minden érdeklődő levelet megválaszoltunk és szintén minden, a programhoz kapcsolódó meghívásnak eleget tettünk fórumokon, konferenciákon, médiában. A Program eljárásrendjét bemutató miniszteri rendeletet pedig társadalmi egyeztetésre bocsátottuk

- idézték fel.

A Versenyképes Járások Program elindulásával a különböző fejlesztéspolitikai programok egymás mellett, egymást erősítve léteznek majd a jövőben, hangsúlyozták.

  • Vannak a nemzeti forrásokból finanszírozott programok,
  • az európai uniós források,
  • és ezekhez jön a Versenyképes Járások Program,

amely lehetőséget ad azoknak a falvaknak is a fejlesztésekbe való bekapcsolódásra, amelyek eddig valamilyen okból kimaradtak.

Az elmúlt húsz évben a fejlesztéspolitikai gyakorlattal szemben gyakran hangoztatott érv az volt, hogy miközben a nagyvárosok és a falvak külön fejlesztési forrásban részesülnek, addig a középvárosok, a járásszékhelyek ezekből kimaradnak. A Versenyképes Járások Program keretében például a járásszékhelyek is forrásokhoz jutnak - magyarázta a minisztérium, hozzátéve: minden érintett járásnak jól felfogott érdeke, hogy éljen a rendelkezésére álló legalább 250 millió forintos fejlesztési keret adta lehetőséggel.

Kép: Economx

Regionális dráma

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint hazánkban 197 járás van, amiből 23 található Budapesten; a Versenyképes Járások Program keretösszege pedig erre az évre 65 milliárd forint lesz. 

Persze, szükség is lesz erre a sok tízmilliárd forintra, hiszen Navracsics Tibor szerint, ha a járások közé soroljuk a budapesti kerületeket, akkor is összesen 34 olyan járás van ma Magyarországon, amely gazdasági ereje szempontjából meghaladja az országos átlagot. 

Ebből a 34 járásból 22 a fővárosi kerületek egyike, így nem meglepő, hogy 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt van,

55 pedig az átlag felét sem éri el.

Rámutatott a miniszter korábban arra is, hogy a vármegyeszékhelyeket magában foglaló járások közül négy teljesít az országos átlag fölött: a győri, a székesfehérvári, a tatabányai és a veszprémi. Ezzel szemben a salgótarjáni mutató még az átlag felét sem éri el.

Kapcsolódó