Kubában jelentősen,
több mint 500 százalékkal emelik a benzin és a dízelüzemanyag árát február 1-jétől.
A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság "újraélesztéséhez".
Vladimir Regueiro pénzügy- és árügyi miniszter bejelentése szerint február 1-jétől
- a hagyományos, 94 oktánszámú benzin literje 25 pesóról 132 pesóra (hivatalos árfolyamon 1,1 dollár),
- míg a prémium benzin literjének az ára a jelenlegi 30 pesóról 156 pesóra (hivatalos árfolyamon 1,30 dollárra) ugrik.
- A gázolaj literenkénti ára 546 százalékkal, 150 pesóra (1,25 dollárra) emelkedik.
A miniszter egyben közölte, hogy 29 olyan benzinkutat is megnyitnak, ahol kizárólag dollárért lehet vásárolni üzemanyagot. Kuba devizáért importál kőolajat, így a különleges benzinkutaknál keletkező dollárbevételt erre költheti a devizaszűkében lévő állam.
Decemberben a kubai parlamentben, az úgynevezett Néphatalmi Nemzetgyűlésben Miguel Díaz-Canel elnök azt mondta, hogy vagy emelnie kell például az üzemanyag árát, vagy csökkentenie kell az alapvető élelmiszerek fejadagját a nehéz gazdasági helyzet közepette. Előzőleg Alejandro Gil gazdasági miniszter arról beszélt, hogy
- 2023-ban a kubai hazai össztermék (GDP) 1-2 százalékkal zsugorodik,
- az infláció pedig 30 százalék körüli,
- a GDP-arányos költségvetési hiány mintegy 19 százalék,
- és gondok vannak az ország fő bevételi forrásának számító turizmussal és a mezőgazdasággal.
A gazdasági miniszter akkor kijelentette, hogy nem lehet fenntartani a jelentős mértékben dotált üzemanyagárat, ami más országok áraival összehasonlítva a legolcsóbb a világon.
Kubában a külföldi turisták száma még mindig csak 64 százaléka a 2019-es koronavírus-járvány előtti szintnek. Eközben a cukortermelés is visszaesett, és az országnak élelmiszert kellett importálnia
Hivatalos adatok szerint 2022-ben mintegy 600 ezer autó volt a 11,1 millió lakosú Kubában.