Az elmúlt évek mélyrepülése után enyhén ugyan, de emelkedni kezdett a felsőoktatásban tanulók száma Magyarországon.

Ám amíg a 2016/2017-es tanévben a 205.560 hallgató 15 százaléka volt külföldi, addig a 2022/2023-es időszakban a 207.362 hallgatóból már 19 százaléka volt nem magyar

– derül ki a G7 számításaiból.

A nappali munkarendben tanulók számát vizsgálva kiderül, hogy 2013/2014-től indult gyors növekedésnek a külföldiek létszáma, akkor arányuk még csak 11,4 százalék volt.

A szakportál kitér arra is, hogy

a magyar külpolitika aktívan tesz azért, hogy több külföldi járjon a magyar felsőoktatási intézményekbe. 

A Stipendium Hungaricum-ösztöndíj segítségével a fejlődő országokból érkeznek leginkább hazánkba diákok. Bár léteznek más ösztöndíjak is, és vannak külföldi diákok, akik saját maguknak fizetik a tandíjukat, az elmúlt években már csak önmagában a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasak számának növekedése jelentősen hozzájárult a külföldiek arányának növekedéséhez a magyar felsőoktatásban.  A 2010-es évek közepéhez képest 2023-ig a Stipendium-ösztöndíjasok aránya a külföldi diákokon belül 8-ról 30 százalékra nőtt, mielőtt a 2023/2024-es tanévben megtorpant volna.

  • A legtöbb ösztöndíjat, 7605 darabot az ázsiai diákok kapták meg,
  • őket az afrikaiak követték 2467 fővel,
  • arányaiban azonban Dél-Amerikából jönnek leginkább az ösztöndíj miatt, minden második diák;
  • Európából alig kap valaki;
  • a 889 ösztöndíjas hely harmada Oroszországnak ment, 270-en kaptak onnan magyar állami támogatást tanulmányaikhoz.

A legtöbb Stipendium-ösztöndíjas Jordániából, Vietnamból, Mongóliából, Kazahsztánból, Indiából és Pakisztánból érkezett.

Ha nem csak a Stipendium-ösztöndíjasakat nézzük, a 2022/2023-as évre vonatkozó adatokból az derül ki, hogy

  • a legtöbb diák Németországból (3325 fő),
  • Kínából (2472 fő)
  • és Iránból (2011 fő) jött Magyarországra tanulni,
  • de viszonylag sok román, szerb, szlovák, indiai, pakisztáni, nigériai és jordániai állampolgár is tanult tavaly a magyar egyetemeken és főiskolákon. 

Az állam sokat költ a külföldi diákokra:

a 2023-as költségvetési beszámoló szerint a Külügyi ösztöndíjas és egyéb képzési programok költsége 33 milliárd forint volt.

Ez azt jelenti, hogy minden Stipendium Hungaricumban részesült diákra 2,9 millió forintot költ a magyar állam évente.

A központi költségvetés minden más, felsőoktatással kapcsolatos kiadása 2023-ban 629 milliárd forint volt.

  • Az állami intézményeknek jutott ebből 133 milliárd forint,
  • a modellváltott és magán intézményeknek 484 milliárd forint, a maradék egyéb felsőoktatási célt szolgált.

A felsőoktatási teljes állami kiadások öt százalékát a külföldi diákok állami öszöndíja tette ki.

A magyar diákokra összességében fejenként 2,5 millió forintot áldoz a magyar költségvetés, bár az egyetemekre fordított források részben a külföldiek képzését is segítik. Még ha ettől el is tekintünk, akkor is

15 százalékkal többet költ egy külföldi diákra a magyar állam, mint egy átlagos magyarra. 

A külföldi diákok képzésének azonban ez csak a közvetlen költsége, hiszen a teljes kiadásból arányosan rájuk is jut egyetemi fenntartási rész is. Feltételezve, hogy a normatív támogatás arányosan oszlik meg nappali és egyéb képzés, külföldi és magyar között, az állami felsőoktatási kiadások 20 százaléka külföldi diákok képzését szolgálja.

Mindez akár hatékony politika része is lehetne, de mégsem látszik, hogy mitől térülne meg az állam befektetése:

miközben évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, végzés után nem igen segíti, hogy itt dolgozzanak.

Igény lenne a magasan képzett szakemberekre, de egyre nehezebb munkavállalási és tartózkodási engedélyhez jutni.