Dacára annak, hogy több mint két éve velünk van a lakossági jelzáloghitelekre bevezetett kamatstop,

hároméves csúcsra emelkedett a háztartások 90 napot meghaladó hiteltartozása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végén az ügyfelek már több, mint 155 milliárd forinttal tartoztak három hónapot meghaladóan a bankoknak.

A 90 napnál régebben nem törlesztett, így nem fizető hitelnek (NPL) minősített kölcsönszerződésekben érintett összeg több, mint 2,5 milliárd forinttal nőtt az elmúlt év III. negyedévében.

Ugyanakkor komolyabb pánikra továbbra sincs ok, hiszem a teljes, 10 146 milliárd forintot meghaladó lakossági tartozásállományhoz képest a nem fizető hitelek aránya továbbra is csekély, 1,53 százalékon áll. Sőt, a második negyedévhez képest kis mértékű arányjavulás is bekövetkezett, köszönhetően annak, hogy az új hitelek folyósítása gyorsabban nőtt, mint amennyire a nem fizető adósok tartozása emelkedett.

A kamatstop tényleg védi a lakáshiteleseket

A kamatstopnak köszönhetően a lakáshitelek kiválóan teljesítenek: a 22,6 milliárd forintos 90 napnál régebb óta nem törlesztett piaci lakáshitel tartozás a teljes kínlévőállománynak 0,56 százalékát tette ki szeptember végén. Ugyanakkor itt figyelmeztető jelnek számít az, hogy a nem fizető hitelek aránya az éven belül folyamatosan növekedett: az első negyedévben a 90 napnál hosszabb tartozással bírók aránya még csak 0,51 százalék volt, szeptember végére ez az arány 0,56 százalékra emelkedett – az ügyfelek által már több, mint 3 hónapja nem törlesztett tartozás összege egyetlen negyedév alatt 4 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a már említett 22,6 milliárd forintra. Ráadásul a bővülést a frissen elcsúszóknak, a kilencven napnál régebben, de egy éven belüli tartozással bíró ügyfélkörnek lehet köszönni.

A támogatott hitelek esetében ugyanakkor (holtversenyben) 2009 óta a harmadik legjobb negyedévét produkálta a piac: a 903 milliárd forintnyi teljes hitelállománynak mindössze 1,57 százaléka, 14,2 milliárd forintnyi a nem fizető hitelállomány mértéke.

Történelmi siker 

Ennél is történelmibb eredményt jelez az a tény, hogy a szabad felhasználási jelzáloghitelek esetében a jegybank 2009 óta íródó statisztikájában nem volt még példa arra, hogy a 90 napot meghaladóan nem törlesztett kölcsönök állománya ne érje el a 3 százalékos mértéket. Márpedig tavaly szeptember végén a 7 51 milliárd forintos kinnlevőségből mindössze 22,4 milliárd forintot nem fizettek már legalább egy negyedéve. Ráadásul a teljes behajtásra érett kinnlevőség már több mint egy éve folyamatosan csökken, az egy évvel korábbi 27,6 milliárd forinthoz képest közel ötödével kevesebb, több, mint 5 milliárd forinttal kisebb összeg az, aminek visszafizetéséért a bankok most aggódhatnak.

Évtizedes csúcsra hágott a nem fizető személyi kölcsönök összege

A személyi kölcsönök esetében nem ilyen rózsás a helyzet. Összesen 11 évet kell ugyanis visszamenni ahhoz, hogy az idén szeptemberi 56,95 milliárd forintnál nagyobb összegű nem fizető állománnyal találkozzunk a statisztikában. Más kérdés, hogy

2012-ben a több mint negyedéve nem törlesztett hitelek több mint ötödét, 21,45 százalékát nem fizették rendben az adósok. Tavaly szeptemberben ugyanakkor az összes személyi hitel 1385 milliárdjának mindössze 4,11 százalékát tette ki a rég nem törlesztett hitelek hasonló összege.

A III. negyedév során a 90 napnál régebben nem fizetett hitelek állománya mindössze 1 milliárd forinttal nőtt, miközben az új szerződéseknek köszönhetően az ügyfeleknél lévő személy héttel állomány közel 34 milliárd forinttal emelkedett – így a nem fizetett hitelek részaránya a júniusi 4,13-ról, szeptember végére 4,11 százalékra csökkent.

Visszafizetett hitelkártya adósságok, megugró számlatartozások

A nem fizető adósok statisztikájának van olyan része, amely – ha szerény mértékben is – de visszajelzi, hogy az infláció csökkenésének köszönhetően kicsit könnyebb helyzetbe kerülhettek a családok a nyári hónapokban. Az átmeneti fizetési gondok orvoslására felhasználható hitelkártya tartozások összege ugyanis az év III. negyedévében 1,7 százalékkal, több, mint 3,8 milliárd forinttal csökkent. Igaz, éves szinten a kártyatartozások összegének növekedése meghaladja a 8 százalékot. A 90+ napja nem törlesztett hitelkártya tartozások összege az állomány csökkenésénél jobban zsugorodott júniushoz képest, ennek köszönhetően a június végi 10,1 milliárd forintról ismét a bűvös határ alá, 9,76milliárd forintra csökkent – más kérdés, hogy a II. negyedévi összeget leszámítva, pontosan 5 évvel ezelőtt volt magasabb a nem fizető hitelkártya-állomány összege. A teljes hitelkártya tartozás 4,4 százaléka számított kérdésesnek a III. negyedév végén.

Ha a hitelkártyáknál pozitív a kép, akkor a folyószámla-hitelkeretek esetében még nem látható trendforduló, sőt. A III. negyedévben 1 milliárd forintot meghaladó mértékben 153,1 milliárd forintra emelkedett az ügyfelek folyószámlahitel-tartozásának összege, ám ennél is meredekebb problémát jelez, hogy a 90 napnál régebbről felgyűlt tartozás összege 6,5 százalékkal, 321 millió forinttal, 5,2 milliárd forint fölé emelkedett.

A gépjárműhitelek állománya a korábbi kölcsönök kifutásával folyamatosan csökken – 6 évvel korábban közel kétszer akkora volt a gépjárműhitel-állomány, mint a szeptember végi 89,9 milliárd forint. A hitelek zsugorodása mellett a tartósan tartozók állománya is szépen épül le, immár második negyedéve 5 százalék alatti a nem teljesítő autóhitelek aránya – szinte elképzelhetetlen ma, hogy 2009-ben 10-ből 6 hitelforint megfizetésére több, mint 90 napja vártak a finanszírozók.

Az elmúlt év az áruhitelek reneszánsz szállt hozta. A bankok által termékek megvásárlására adott ában hitelbe kihelyezett el összeg közel 20 százalékkal 2072 milliárd forintra emelkedett és bár ennél a növekedésnél sokkal több mint 76 százalékkal nőtt a 90 napot meghaladóan nem fizetett áruhitelek összeget a 11,2 milliárd forintos összeg e mindössze a kihelyezések 0,51%-át jelentik vagyis ez a hitel termék jelenleg a legbomba biztosabb