A közel-keleti konfliktus kiéleződésével elromlott a hangulat az európai tőzsdéken, ez pedig nem kímélte a BUX indexet, amely a hét során közel egy százalékkal került lejjebb. A blue chipek mindegyike minimális mértékű mínuszban végzett ezen a héten.

A midcapeket illetően azonban egy zöldpapír, a PannErgy jelentősebb ralit tudhat a háta mögött a héten, részvényárfolyama ugyanis több mint 8 százalékkal emelkedett.

Kapcsolódó

Ennek hátterében egyrészt Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétfői rendelete áll, miszerint a távhőtermelői hődíjakat október elsejétől kételemű árazást alkalmazva állapítják meg. Ezzel a távhőtermelők a korábbiaktól eltérően az értékesített hőmennyiségtől függetlenül, havi alapdíjban is részesülnek.

Nagy lendületet kap a geotermikus energia hasznosítása

Az új rendelettel járó változás a geotermikus hőtermeléssel foglalkozó vállalat, a PannErgy közleménye szerint kiszámíthatóbbá teszi működésüket, ugyanis a társaság bevételei a jövőben kevésbé függenek majd az időjárási körülményektől és az ennek megfelelően ingadozó, hőértékesítésből származó bevételektől.

A társaság jövőbeli kilátásait illetően a befektetők emellett figyelembe vehették, hogy az év végéig kiírásra kerülnek fejlesztési pályázatok – jelezte az Economx-nak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. 

Az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási terve célzottan a megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő rendszerekre vonatkoznak.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció kormány általi elfogadása is kedvezően értékelhető a vállalat jövőjét tekintve, ebben ugyanis

célként szerepel a hazai geotermia szereplőinek megerősítése,

amit többek között célzott pályázati felhívással és Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció elindításával kívánnak elősegíteni. Illetve a PannErgy kilátásai kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy az április végi közgyűlési határozat szerint a társaság 1,5 milliárd forint keretösszegben, legfeljebb 1997 forintos részvényenkénti árfolyamon sajátrészvény-visszavásárlási programot indított, amely 2025. április 17-ig bezárólag valósítható meg. A program keretében pedig még egyetlen visszavásárlás sem történt, így a program közeljövőbeni elindítása is komoly támaszt nyújthat az árfolyam számára.

Kép: Tradingview.com

A geotermia hazai húzóágazat lehet

Pénteken közleményt adott ki az Energiaügyi Minisztérium (EM), amelyben tájékoztattak, hogy a földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található.

A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához – hangsúlyozta pénteken kiadott elemzésében az Energiaügyi Minisztérium.

A kormány által elfogadott Nemzeti földhő hasznosítási koncepcióban rögzített intézkedések a kapcsolódó támogatási programokkal a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát

– vetette fel a minisztérium. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez.

A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához – magyarázta az EM.

Megállapították: 2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának.

  • Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta.
  • A Klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait.
  • Hamarosan termőre fordul a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, amely egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítéséhez nyújt támogatást

– sorolta a minisztérium. A Nemzeti földhő hasznosítási koncepció alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 petajoule-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 petajoule-ra) növekedjen.

A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből.

Az új hasznosítások 2035-ig összesen mintegy 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – ismertette számításait az EM.

A minisztérium kiemelte: a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében.

A kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus beruházási hitelkonstrukció elindításával.

Fontos elvárás az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szemben, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, az energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is.

A hazai geotermiában rejlő lehetőségekről lapunk többször is cikkezett, ezekből a legfrissebbet ide kattintva olvashatja el.