A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter pénteken Szegeden. Lázár János a Botka László (Összefogás Szegedért) polgármesterrel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján azt mondta, az üzem építése, amely Magyarország legnagyobb autógyára lesz, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben halad.

A politikus leszögezte,

az 1200-1500 milliárd forintos beruházással megépülő gyár érdemben hozzá fog járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez, és az egész térség számára lehetőséget biztosít.

A gyárban 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek az üzem autópálya- és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást – közölte a miniszter.

Lázár János elmondta,

közvetlen négysávos kapcsolat épül az M43-as autópálya és az üzem között. Négysávossá alakítják az 5-ös főút a város és az autópálya-csomópont közötti részét.

Lázár János kifejtette, a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy még annál is több új járművet fognak előállítani. Ezek szállítása – az uniós előírások miatt – vasúton zajlik majd. Szegeden ehhez első lépésként a M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán vagy Kiskundorozsmán vasúti terminál épül.

A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza között vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged között pálya rekonstrukciójáról. Ez utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz – közölte a miniszter.

A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd.

A korszerűsítés eredményeként a személyforgalom is gyorsabbá, a menetrend tarthatóbbá válik Szeged és Budapest között – hangsúlyozta a miniszter.

Lázár János kitért arra, csütörtökön a magyar és a szerb kormány megállapodott arról, hogy Röszkén kínai együttműködéssel és hitelből százmilliárd forintos nagyságrendű beruházással a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelője épül meg. Ez a fejlesztés is elengedhetetlen a gyár működéséhez, részben azért, mert a Szegedre munkavállalás céljából ingázó vajdasági magyaroknak száma jelentősen nőni fog – mondta..

A Szegedi Vízmű Zrt. elkészítette a BYD-gyár építéséhez szükséges ivóvíz- és szennyvízhálózatot – közölte a miniszter. Leszögezte, a szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést sem érinti hátrányosan az üzem építése. Ahogy a termelése felfut, bővítik az üzem számára rendelkezésre álló ivóvíz- és szennyvízkapacitást.

Az autógyárban 10 ezren dolgoznak majd, így átalakul Szeged közlekedése is

Lázár úgy fogalmazott, a kormány részéről nyitott arra, hogy a szegedi trolibusz- és villamosbeszerzések utólag belekerüljenek azok közé a beruházások közé, amelyek az EU által a magyar kötöttpályás közlekedés fejlesztésére szánt 1600 milliárd forintos forrásból valósulhatnak meg.

A szegedi Belvárosi híd az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídja, amely élettartamának meghosszabbítására 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején meg kell kezdeni – tudatta a miniszter.

A déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala – amely módosítására nincs műszaki lehetőség - érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8-10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el – mondta a politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is.

Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette,

Navracsics Tibor személye és az általa kidolgozott rendszer a biztosíték arra, hogy az iparűzési adó növekményéből származó forrásokat igazságosan osztják el a járások fejlesztésére.

Az olyan településeken, mint Szeged vagy Debrecen, ahol jelentős termelőberuházások valósulnak meg, a 2026-ot követő évek iparűzési adója lesz kérdéses, erről külön kell tárgyalni az érintett a városokkal.