Lázár János: „Mi maxi-Dubajt építünk, a mini-Dubajra semmi esély"

Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tárcavezetője bevezetőjében kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is áttekintették Budapest és a kormány kapcsolatát, aminek nem mindig örült a főpolgármester. Ugyanakkor tény és való, hogy 2022-re Budapest lett az Európai Unió 15. legfejlettebb régiója, és az egy főre eső GDP elérte az uniós átlag 156 százalékát.

Az alapvetően vidéki politikusokból álló kormányzat végül arra jutott, hogy az országnak nagy szüksége van egy világszínvonalú fővárosra. A következő tíz évben pedig a főváros érdemel egy új Millenniumi Városközpontot, amivel minden magyar gazdagabb lehet, és amellyel mód lesz a magyar erőforrások fejlesztésére.

Ehhez találták Rákosrendezőt, a MÁV által 30 éve nem használt, 1,3 millió négyzetméteres területet.

Lázár János elmondta, hogy Rákosrendezőig meghosszabbítják az Andrássy utat, hogy a régi Millenniumi Városközpont mellé egy új is épüljön. Az érintett 130 hektáros, állami tulajdonban álló területet Lázár János úgy jellemezte, hogy:

• a XIII-XIV. kerület határán található;
• jelenleg illegális hulladéklerakóként használják;
• ahol illegális jogalapon élnek emberek;
• szennyezett a talaj;
• és összességében a környezetszennyezés áldozata a terület. 

Először fel kell tárni a területet, majd meg kell kezdeni a rehabilitációt, a talaj és a környezet megtisztítását, ha ez elkészül, csak akkor valósulhat meg a koncepció – hangzott el a sajtótájékoztatón. 

Az új központnak lesz kötöttpályás forgalommal kapcsolatos, valamint lesz közösségi feladata is, és ahogy a miniszter hangsúlyozta: a magántőke és a politika összefogása eredményeként születhet meg az új városközpont.

Orbán Viktor a következőket várja el Lázár Jánostól:

• középszerű dolog nem épülhet: „mi maxi-Dubajt építünk, a mini-Dubajra semmi esély";
• ami megépül, annak magyar építészetnek kell lennie, ahogy megszületett a magyar szecesszió;
• egyszerre kell közösségi és magán érdekeket is kiszolgálnia, többek között a vasúti és az autós forgalmat is;
• „Budapest ellen építeni nem lehet” – azaz a budapestiek egyetértésével lehet csak a projektbe belevágni.

Lázár János azt is elmondta, hogy 300-350 ezer négyzetméterre van szükség a kötöttpályás közlekedésre, így körülbelül 900 ezer négyzetméteren, 60-65 hektáron épülhet a projekt, amiből 250-300 ezer négyzetméteren lesz kialakítva a főváros legnagyobb és legmodernebb közparkja, ami lefedi majd a vasúti vonalakat.

Az állami költségek:

• 1 milliárd euró értékben fordít a kormány a közlekedési átalakításra.
• 20 milliárd forintba kerül a terület környezeti mentesítése.
• 1 milliárd eurót költünk a közcélok megvalósítására.

Emellett egy államközi szerződésen keresztül érkezik egy külföldi befektető egy ötmilliárd eurós fejlesztési tervvel. Miután megtörténik a nemzetközi megállapodás és a rekultiváció, csak azután kezdenek tárgyalni az érintett kerületek vezetőivel és a főpolgármesterrel, hozzátéve, hogy törekszenek majd a politikai megállapodásokra.

Lázár János nem árulta el a külföldi ingatlanfejlesztő kilétét, csak többször is utalt arra, hogy a semmiből épített már többször is világvárost, és az új központ lesz a XXI. század Magyarországának legnagyobb ingatlanfejlesztése. Ugyanakkor a miniszter szerint a projekt jelenlegi stádiumában korai részletekről beszélni.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a teljes közlekedési csomópontot átépítik, és ami már biztos, hogy a kisföldalatti vonalát meghosszabbítják és Rákosrendezőn egy új vasúti állomás lesz. Az is szóba került, hogy az új központot érdemes gyorsvonattal összekötni a Liszt Ferenc repülőtérrel, de ennek költsége nem szerepel az előzetes egy milliárd euróban.

Megkérdeztük, hogy vannak-e már határidők, amelyekhez tartani kívánja magát a kormányzat, ám Lázár János egyelőre csak annyit felet, hogy jelenleg nincs anyagi és jogi feltétele a projektnek, előkészítő anyagokat készítenek és nemzetközi befektetőket keresnek még, de ennek még nincs eredménye. Amíg ez nincs meg, addig nincs miről beszélni a polgármesterekkel.

– üzent Karácsony Gergelynek, aki rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. Lázár János portálunknak elismerte, hogy egy ilyen nemzetközi megállapodás létrehozása minimum fél év.

– tette hozzá. 

Egy másik kérdésre pedig úgy válaszolt: maga az építkezés, ha már minden lehetőség adott, három-négy éven belül megvalósulhat. Lázár János azzal zárta gondolatait, hogy Dubajban a semmiből hoztak létre világvárost, mi viszont az elmúlt 30 évben egy világvárossal nem tudtunk mit kezdeni.