Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) idén is nyilvánosságra hozta a 2024-re vonatkozó piaci helyzetértékelését, amit a tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve készített el. 

Az elemzés szerint idén csak a vállalkozások 32 százalékának nőtt az árbevétele az előző évihez képest. A vállalkozások 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2023-ban csökkent az árbevétele 2022-hez képest (év elején még 45 százalékuk számított erre), 20 százalékuknál pedig változatlan maradt.

Kapcsolódó

A cégek szerint hogyan változik a nettó árbevétel 2024-ben?

  • 44 százalék szerint csökken, 
  • 40 százalék szerint változatlan marad,
  • 16 százalék szerint növekszik. 

A negatív kilátásokat az állami beruházások jelentős csökkenésével, valamint az orosz-ukrán háború hatásaival indokolták a szereplők. 

Ha viszont az árbevétel-arányos jövedelmezőséget vizsgáljuk, még kevesebben gondolják úgy, hogy jobb lesz a következő év:

  • 48 százalék szerint romlik,
  • 44 százalék szerint nem változik,
  • 8 százalék szerint javul. 

A magyar építőipari cégek öt olyan okot jelöltek meg, amelyek jelentős mértékben akadályozzák az üzleti tevékenységüket.

Mi akadályozza a cég üzleti tevékenységét?

  1. Megrendelések hiánya: 80 százalék,
  2. Infláció: 64 százalék,
  3. Szakemberhiány, munkaerőhiány: 60 százalék,
  4. Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága: 52 százalék,
  5. Magas adminisztrációs terhek: 36 százalék.

A cégek 76 százaléka digitális felkészüléssel, 52-52 százalékuk pedig energiatakarékossággal és saját beruházással próbálja átvészelni a kihívásokat,

ugyanakkor 28 százalékuk megjelölte a létszámcsökkentést is, ami azért is drasztikus, mert fél évvel ezelőtt még csak a cégek 5,6 százaléka tervezett elbocsátásokat.

Ennek ellenére a válaszadó cégek mindössze 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt most is a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, lakatos, épületgépész szerelő), de hiány van mérnökökből is. Csak a válaszadók 12 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 

Egyébként a cégekkel készült felmérés szerint tavalyhoz képest átlagosan 13 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban. 

Az viszont aggasztó, hogy 2024-re vonatkozóan egyetlen felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást.

Szintén aggodalomra adhat okot, hogy a válaszadó cégek 84 százalékának van kintlévősége, aminek az átlagos nagysága az árbevétel 7,48 százaléka.

Jól jellemzi a helyzetet, hogy az építőipari cégek milyen nehezen tudják érvényesíteni az árak változást a megrendelőkkel szemben.

  • 32 százalék egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást,
  • 64 százalék csak részben,
  • 4 százalék tudta teljes egészében. 

Koji László, a szakmai szövetség elnöke ezzel kapcsolatban az ÉVOSZ minapi rendezvényén elmondta, körülbelül 250 milliárd forint értékű számla lehet lánctartozásban az év végén, amiről nem lehet tudni, hogy mikor lesz kifizetve, és hogy a láncon belül ki milyen mértékben sérül.

Az ÉVOSZ-elnök nyáron már arra figyelmeztetett, hogy az építőiparban

a mélypont 2024-ben lesz.

Koji László az Economxnak tízezernyi kirúgott emberről, és óriási bevételkiesésről beszélt még nyáron, és arról, hogy szükséges az egyeztetés Lázár János építésügyi miniszterrel. Ennek fóruma lenne az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, aminek első, alakuló ülése pont azon a napon volt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) épületében, amikor Lázár János bejelentette a Rákosrendezőre tervezett maxi-Dubajt. 

Ugyanakkor a kommunikáció viszonylag szűkszavú volt, az ÉKM mindössze annyit közölt a Tanácsról, hogy az Országgyűlés idén októberben elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, mely 2023. november 8. napján hatályba is lépett. Ezzel álláspontjuk szerint a magyar építési beruházások tekintetében új fejezet kezdődött, amely nem csak a magyar építőipar aktív szereplőit, de a gazdaság szereplőit is közvetlenül érinti, rájuk számottevő hatást gyakorol.

Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az állami beruházások javaslattevő, véleményező, szakmai érdekegyeztető fóruma, melyet 20 szakmai szervezet képviselője alkot. A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter. A Tanács üléseit az elnök javaslatára évente legalább 6 alkalommal hívják össze

- osztották a meg a nyilvánossággal, azonban az Economx részletekre vonatkozó kérdésére a tárca nem válaszolt. 

Azzal kapcsolatban sem tudtunk meg többet, hogyan tudna az ÉKM segíteni a megrendelések volumenének javításán. 

Emlékezetes, a fentieken túl az is jelentős problémaforrás, hogy negyvennyolc százalékban import termékeket építünk be a magyarországi létesítményekbe, és a hazai előállítású építési termékek gyártásához jelentős mennyiségű import alapanyagot használ föl az építőanyag-gyártó alágazat. Lázár János a kitettséggel kapcsolatban jegyezte meg, hogy Magyarországon semmi keresnivalója külföldi építőipari vállalatnak, így meg kell akadályozni, hogy magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk.