A Forbes a Vsquare hivatkozva arról írt, hogy öt milliárd euró helyett akár tíz milliárd dolláros beruházás is készülhet Rákosrendezőn. Ennél is konkrétabb, hogy az Átlátszót és a Direkt36-ot is magában foglaló oknyomozó-hálózat szerint Lázár János személyesen is tárgyalt Mohamed Alabbar dubaji milliárdossal a Budapestre tervezett Dubaj-projektről, bár az nem derült ki, hogy az építésügyi miniszter mikor egyeztetett a Burdzs Kalifa építtetőjével.

A fejleményekkel kapcsolatban megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), többek között azért, hogy erősítsék meg a találkozó létrejöttét, illetve áruljanak el azzal kapcsolatban részleteket

Ahogy mondani szokás, sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták a Vsquare forrásait. Az ÉKM közlése szerint,
a fejlesztési tervek jelenlegi állása alapján Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján mindent elmondott, azt nem tudjuk kiegészíteni.
A tárcavezető hétfőn arról beszélt, hogy egy 130 hektáros területen új Millenniumi Városközpontot hoznának létre a rákosrendezői vasútállomás átépítésével. 

Az állam 1+1 milliárd eurót és 20 milliárd forint fordítania a projektre, illetve egy meg nem nevezett külföldi beruházó 5 milliárd euró értékben építené fel az új városközpontot (érzékletességképpen: a Paksi Atomerőmű üzemidejének további húsz évvel történő meghosszabbítására másfél milliárd eurónyi összeget szánnak). 

Lázár János nem árulta el a külföldi ingatlanfejlesztő kilétét, csak többször is utalt arra, hogy a semmiből épített már többször is világvárost, és az új központ lesz a XXI. század Magyarországának legnagyobb ingatlanfejlesztése. Ugyanakkor a miniszter szerint a projekt jelenlegi stádiumában korai részletekről beszélni.

Az is csak az Economx kérdésére derült ki, hogy az államközi szerződésen keresztül létrejövő nemzetközi megállapodás létrehozása minimum fél év. Ami azt jelenti, ennek a beruházásnak a részletei csak a jövő év második felében kerülhetnek valóban kidolgozásra és elkezdésre – válaszolta portálunk érdeklődésére Lázár János.

Szintén függőben van a hazai építőipar kitettségének kérdése is.

Lázár János az elmúlt időszakban azzal is borzolta a kedélyeket, hogy szerinte Magyarországon semmi keresnivalója külföldi építőipari vállalatnak, így meg kell akadályozni, hogy magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk. Ugyanakkor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a helyzet ennél bonyolultabb, mégis van igazság a miniszter szavaiban.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke az Economxnak arról beszélt, hogy valóban negyvennyolc százalékban import termékeket építünk be a magyarországi létesítményekbe, és a hazai előállítású építési termékek gyártásához jelentős mennyiségű import alapanyagot használ föl az építőanyag-gyártó alágazat.

Nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy ezen hogyan lehet változtatni,

mert ilyen mértékű kitettsége még a kelet-közép-európai régióban sincs más ország építőiparának, mint amilyen nálunk tapasztalható

– magyarázta, hozzátéve: mindenképpen szeretnénk, hogy pár éven belül ez az ötvenszázalékos kitettség legalább harmincöt-negyven százalékra mérséklődjön.

Alapos felmérést igényel, hogy milyen alapanyagok állnak rendelkezésre, ezek pedig milyen építési termékek gyártását teszik lehetővé. Még az is előfordulhat, hogy a megszokott építési termékek helyett újakat is számításba kell venni, ám ehhez az kell, hogy az állam egyfajta elvi kötelezettséget vállaljon arra, hogy a hazai előállítású termékeket előnyben részesítse egy-egy ajánlatkérés során, és elsősorban hazai gyártású építésű termékek alapján gondolja végig a létesítményeit, és azok műszaki szerkezetét és technológiáját.