„Fanta helyett csak Hanta!” – állt bele a nagy áruházláncokba Lázár János. Közösségi oldalán arról írt kedd délután az építési és közlekedési miniszter, hogy egészségünk állapota leginkább saját magunktól, az egészségügyi ellátórendszertől és az élelmiszer-kereskedelmi környezettől függ. Utóbbi határozza meg a tárcavezető szerint, hogy mit vehetünk le a boltok polcairól, mi kerül az asztalainkra és az miként befolyásolja egészségünk állapotát. 

A nagy és gazdag nyugati multicégek, így például a Coca-Cola is nem korrekt módon jár el velünk szemben. Mindez azt a vélelmet erősíti, hogy a külföldi élelmiszeripari cégek szemetet adnak el a magyaroknak

– idézte saját magát Lázár János egy évekkel ezelőtti kormányinfóról, amikor még Miniszterelnökséget vezető miniszterként kérdezhették rendszeresen az újságírók. A miniszter úgy emlékszik, akkor minden érintett „csak hárított, meg süketelt.” Most az verte ki nála a biztosítékot, hogy

Kapcsolódó

arról olvasott, állítólag több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban, az íze és a színe is más.

A kettős minőség visszatérő kérdés az élelmiszer-kiskereskedelemben, illetve a fogyasztóvédelemben, korábban rendszeresen foglalkozott a problémával Cseresnyés Péter is 2019-2020-ban, amikor kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkár volt. Lázár János úgy véli, nem kell cukros üdítőt inni, de ha valaki erre akarja költeni a pénzét, hát tegye. „Az viszont nem járja, hogy a magyarok Fanta helyett csak hantát kapjanak a Coca-Cola vállalatcsoporttól” – dorgálta meg a gyártót a miniszter.

Lázár szerint szigorítani kell a törvényt

A miniszter szerint az állami hivatal, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények, minden feladatára alkalmatlan, ahogyan az is, aki ezeknek a cégeknek „gazsulál néhány újabb befektetésért, akkor, amikor a magyar emberek egészsége a tét.” Lázár abban látja a megoldást, hogy szigorítani kell az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt. Meglátása szerint biztosítani kell, hogy fogyasztóként képesek legyünk nyomon követni az élelmiszerek útját és egységesen kell fellépni a beszállítókat kihasználó, a vásárlókat meg lehúzó kereskedelmi szereplőkkel szemben. „A kereskedelem szabad üzleti vállalkozás, de az nem lehet magasabb rendű cél, mint az emberek egészsége” – vont mérleget Lázár János.

A SPAR, a Lidl és az Aldi – leuraltak és letaroltak mindent

– nevezett meg konkrét piaci szereplőket továbbmenve Lázár. Szerinte a tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. „Átvernek minket a minőséggel, a legnagyobb baj viszont az egészségre is ártalmas élelmiszerekkel van. Azzal, hogy a külföldi láncok sokszor a Nyugat-Európában már eladhatatlan szemetet próbálják ránk sózni. Az élelmiszeripari szemét dömpingje – ami nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés – csak erős kontroll mellett tartható kordában” – tette hozzá a politikus, saját szóviccét továbbfűzve megjegyezve, hogy „nem fognak koccintani a multik, ez viszont nem hanta.”

OKSZ: ezt biztosítja az élelmiszerjog

Mindezt nem hagyta szó nélkül a szakma, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) érdemben reagált Lázár János eszmefuttatására. 

  • A hazai „élelmiszerjog” biztosítja, hogy kizárólag biztonságos élelmiszerek kerüljenek a vásárlók kosarába, a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, és ne vezessék őket félre a forgalmazott élelmiszerek összetételét és jellemzőit illetően – érvelt az OKSZ. Az élelmiszeripari gyártóknak, feldolgozóknak jogukban áll a termékeik összetételét módosítani, hogy azok megfeleljenek pl. a nemzeti jogszabályoknak, a helyi fogyasztói preferenciáknak vagy a földrajzi és/vagy szezonális elérhetőségből eredő különbségeknek mindaddig, amíg betartják az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok valamennyi előírását. A gyártók nem téveszthetik meg a fogyasztót azt állítva, hogy azt azonos márkajelzés alatt előállított élelmiszerek mindenben azonosak más uniós országban forgalomba hozott termékkel, amikor ez nem igaz, mert például összetételükben különbözőek – fűzték hozzá a kereskedelmi szövetségnél.

Mi az a kettős minőség?

Akkor beszélhetünk tehát „kettős minőségről” az OKSZ szerint, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és legalább egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer bár megegyeznek (azonosak), de összetételük vagy jellemzőik jelentősen eltérnek egymástól és ezeket a jelentős eltéréseket „jogszerű és objektív okok” nem indokolják. Így nem beszélhetünk kettős minőségről, ha a termékek közötti jelentős eltérés jogszerű és objektív okokkal magyarázható, például nálunk a taurin felhasználás különadó alá esik vagy a cukornád felhasználása kiváltható, de amennyiben igazolható, a hazai ízpreferencia is figyelembe vehető. Amennyiben felmerül a „kettős minőség gyanúja”, úgy az csak érintettek bevonásával történő összetett vizsgálatok eredményeként kerülhet megállapításra.

  • A posztban megnevezett kereskedelmi vállalatok megszólítása teljesen érthetetlen és indokolatlan a kereskedelmi szövetség álláspontja szerint, hiszen a „kettős minőséggel” kapcsolatban hírbe hozott gyártói márkát a kis alapterületű falusi bolttól kezdve a hipermarketekig az egész országban értékesítik. A forgalmazott termékek minőségével kapcsolatban megfogalmazott általánosítást a Szövetség kellő tisztelettel, de egyúttal határozottan visszautasítja, hiszen az érintett tagvállalatok folyamatosan arra törekednek, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a vásárói elvárások figyelembevételével értékesítsék az élelmiszer termékeket a fogyasztók megelégedésére. Az OKSZ-nél rámutattak: egy gyártói márka, mint például a Fanta összetételéről nem a kereskedő dönt, arra egyébként sincs is közvetlen ráhatása.

Bekezdett a DK, reagált a Coca-Cola, de beállt Vitézy Dávid is

Miután a támadások kereszttüzébe került a Magyarországon forgalmazott Fanta üdítőital, annak nemzetközi viszonylatban kevesebb narancslétartalma miatt. gyártója, a Coca-Cola Magyarország lapunk megkeresésére közleményben kommentálta a kialakult helyzetet.

A Magyarországon és az Európai Unióban elérhető Coca-Cola termékek összetétele teljes mértékben megfelel a helyi előírásoknak. A helyi és európai szabályozásoknak megfelelően receptúráinkat a helyi fogyasztói preferenciákhoz igazítjuk, és adott esetben egyes összetevőket a helyi ellátási láncokból szerzünk be, az egyes piacok hasonló termékeivel összhangban

– reagált a vállalat. Érdekesség, hogy a június 9-i önkormányzati választásokon a rendkívül szoros Budapest főpolgármesteri versenyben alulmaradt Vitézy Dávid is úgy érezte, meg kell szólalnia. A MÁV látványosan romló helyzetéről írt, megjegyezve, hogy azt hiszi, fontosabb probléma ez, mint a Fanta narancstartalma.

A témában ezúttal a DK volt a sorvezető, amely már hétfőn arról kommunikált, hogy a fogyasztóvédelemhez fordul, amiért a magyarországi üzletek polcaira kerülő Fantából kispórolták a narancsot. Az ellenzéki pártnál arról beszéltek, hogy már a Coca-Cola is elismerte, hogy a Magyarországon kapható Fantában fele annyi narancslé sincs, mint az olaszországiban, emellett az üdítő címkéjén is jól látszik, hogy a magyar változatban 5 százaléknyi, míg az olaszban 12 százaléknyi narancslé van az italban, amely komoly minőségbeli különbséget eredményez.