Lázár János közölte:
minden jogi lehetőséget megvizsgálnak és alkalmaznak annak érdekében, hogy az LMP népszavazási kezdeményezése ne lehetetleníthesse el az emberek érdekét szolgáló, jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések megvalósulását.
Az építési és közlekedési miniszter a Magyar Nemzetnek adott miniinterjújában arra reagált, hogy az LMP népszavazást kezdeményezett a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályairól. A Lázár János vezette szaktárca ez ügyben tett alkotmányossági panaszát az Alkotmánybíróság visszautasította, így az LMP megkezdhette az aláírásgyűjtést.
A tárcavezető érvelése szerint
a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke, a kiemelt eljárásrend alkalmazásáról Magyarország nem mondhat le.
Mint mondta, hazánk az elmúlt időszakban képessé vált más környékbeli országokkal versenyre kelve külföldi gazdasági szereplőket hatékonyan megszólítani annak érdekében, hogy befektetéseik célpontjául Magyarországot válasszák.
Úgy fogalmazott:
Nem elég külföldi befektetéseket vonzani, azokat meg is kell tartanunk. Ilyen eszköz az egyes beruházások kiemeltté nyilvánításának lehetősége, amely egyfajta szabályozott gyorsítósávot jelenthet olyan befektetők számára, akik munkahelyeket teremtenek és előrelendítik az ország gazdaságát.
A végrehajtás során szerzett tapasztalatokra figyelemmel az Országgyűlés csaknem egy éve már pontosította és szigorította a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályrendszert, ezt követően a közvetlen közcélt szolgáló beruházások (például katonai, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, valamint egyházi vagy nemzetiségi célú fejlesztések) mellett csak olyan magánberuházások nyilváníthatók kiemelt beruházássá, amelyek
- nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságúak
- vagy legalább százmilliárd forint költségigényűek
- és legalább száz új munkahely megteremtését biztosítják,
- vagy ipari park, logisztikai park területén valósulnak meg.
Szerinte az új szabályozás jelentős korlátozásokat hoz a korábbiakhoz képest, így
nemzetgazdasági érdekeink előmozdítása mellett sem engedi a befektetői magánérdekek parttalan érvényesülést a helyben élő magánszemélyek kárára,
hanem számukra is garanciákat tartalmaz az élhető lakókörnyezet fennmaradása és a helyben történő, értékteremtő munkavállalás érdekében.