Egyértelmű lett az irány: amerikai és arab törekvések irányítják a világ futballgazdaságát

A Sportico sport-üzleti elemző weboldal közzétette a labdarúgás 50 legértékesebb klubjának listáját. A bevételi forrásokat a klubok nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatásai alapján számítják ki, majd „csapatspecifikus szorzók” felhasználásával „pontosítják”.

A mai a futballban teljesen normális, hogy a pénzről beszélünk – az idei Premier League-re például majdnem annyira voltak hatással a pénzügyi fair play (FFP) szabályozásai, mint maga a játék. Sőt, a közelmúltban éppen új pénzügyi szabályozásról állapodtak meg a ligában, melyről ebben a cikkünkben írtunk.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A fent említett csapatspecifikus szorzók számos tényezőn alapulnak, többek között: 

• korábbi eladások, 
• piac (méret, telítettség és a leendő tulajdonosok érdeklődése), 
  a márka erőssége, 
• a pályán elért teljesítmény (múltbeli és közelmúltbeli), 
• a létesítmény lízing feltételei, 
• az adósságteher és a további kötelezettségek,
• valamint a várható jövőbeli csapat- és ligagazdaságtan.

Mint láthatjuk, a futball tehát számos területet felölel, mint például a kultúra, a politika és a „szurkolói romantika”, de végső soron mégis csak üzlet.

Turbó módban növekszik az amerikai liga

Ha a futballt szerető közegből 100 embert megkérdeznék arról, hogy a top 50-ben melyik a leginkább reprezentált liga, valószínűleg 90-en a Premier League-t jelölnék meg – szemrebbenés nélkül. Nos, ez a 90 ember óriásit tévedne. Az 50 legértékesebb csapat közé ugyanis az MLS-ből, tehát az amerikai futball ligából kerültek be a legtöbben (20-an) a Sportico számításai szerint.

A Los Angeles FC (1,15 milliárd dollár) a legmagasabban jegyzett MLS-klub a 15. helyen (ez nem Beckham és Ibrahimovic korábbi klubja, az a Galaxy), de az Atlanta United, az Inter Miami, az LA Galaxy és a New York City FC is bekerült a legjobb 20 közé.

Bár az észak-amerikai bajnokságban a nagyvárosi csapatok vezetik a listát, a kisebb piacok is jótékony hatással vannak az MLS fejlődésére – például az Austin FC (21.), a Portland Timbers (30.), a Columbus Crew (37.) , FC Cincinnati (38.) és Nashville SC (40.).

Hogy lehet, hogy számunkra teljesen ismeretlen csapatok bekerülnek a top 50-be? Egyrészt a kiesés hiánya az MLS-modellben magasabb bevételi szintet ad a csapatoknak, míg a liga költségszabályozási intézkedései a meglévő, modern stadionokkal együtt azt jelentik, hogy képesek lesznek egy napon maximalizálni a bevételeket. Idén például a bérleteladások és bevételek 15, illetve 25 százalékkal nőttek – derül ki a The Athletic összeállításából.

Az érdeklődés ráadásul egyre növekszik: erre a legjobb példa Lionel Messi Inter Miamihoz igazolása (ennek a klubnak a tulajdonosi körében találjuk David Beckhamet, melyről korábban itt írtunk). Az ilyen üzleti akciók pedig szemmel láthatóan növelik a liga globális profitját,s azt még nem is említettük, hogy a történelmi Messi-transzfer után az MLS 2022-ben egy jövedelmező, 10 éves közvetítési szerződést is aláírt az Apple-lel.

Tarolnak az amerikai tulajdonosok

A 19 MLS-klubon felül (a listán szereplő 20. csapat, a Toronto FC kanadai tulajdonban van) az 50 klub között további nyolc olyant találunk, amelyek legalább részben amerikai magánszemélyek vagy vállalatok tulajdonában vannak – köztük a Manchester United (1.), a Liverpool (4.), az Arsenal (8.), a Chelsea (10.), az AC Milan (14.), a Lyon (23.) és a Roma (24.). Ez már összesen 27 csapat, tehát több, mint a lista fele.

A Premier League-ben nem kizárt, hogy a 20 klubból 14 – ennyi kell a döntéshozó többséghez – amerikai tulajdonba kerülhet a következő két évben. Kilenc már most is az – az Ipswich pedig a következő szezonban már a 10. lesz, miután a múlt hétvégén biztosította a feljutást, bár a Burnley esetleg kieshet. Ha az Everton a 777 Partners tulajdonába kerülne, az egy újabbat jelentene, míg a négy, éppen a play offban harcoló csapat fele – a West Bromwich Albion és a Leeds United – további kettőt.

A Premier Leage a legnagyobb kutya Európában

Az MLS 20 csapata után nem meglepő módon a Premier League a következő legreprezentáltabb bajnokság 9 klubbal: Manchester United (1.), Liverpool (4.), Manchester City (6.), Arsenal (8.), Tottenham Hotspur (9.), Chelsea (10.), West Ham United (27.), a Newcastle United (32.) és az Aston Villa (44.).

Az olasz Serie A hat egyesülettel rendelkezik – a Juventus (11.), a Milan (14.), az Inter Milan (16.), a Roma (24.), a Napoli (33.) és az Atalanta (45.) –, ám feltűnő, hogy egyikük sincs a legjobb 10-ben.

Németországnak a Bundesligából négy – a Bayern München (5.), a Borussia Dortmund (12.), az RB Leipzig (43.) és az Eintracht Frankfurt (46.) – képviselője van, azonban a Bayer Leverkusen – amely már megnyerte az idei bajnoki címet, és pár meccsre van a triplától – nem került be a legjobb 50 közé.

A spanyol La Ligának három klubja van (a 2. Real Madrid; a 3. Barcelona; a 13. Atletico Madrid), Franciaországnak kettő (a 7. Paris Saint-Germain és a 23. Lyon), ám a holland Ajaxon (26.) és a portugál Benficán (35.) kívül másik európai liga sem képviselteti magát.

Hogy lehet első a pályán vergődő Manchester United?

A lista láttán nyilvánvalóan mindenkinek ez az első kérdése. Nem véletlen, hiszen a vörös ördögök évek óta képtelenek értékelhető teljesítményt nyújtani, az idei eredményeik pedig valósággal kiábrándítóak, hiszen jelenleg a tabella 8. helyén állnak csak. Ne felejtsük el azonban, hogy fentebb azzal kezdtük, a csapatspecifikus szorzók nagyon sok mindentől függnek. Hiába gyenge ugyanis a gárda sportszakmai teljesítménye, a klub márkaértéke még mindig bitang erős.

Bár öt klub termel több bevételt, mint a United 778 millió dollárja (Real Madrid, Barcelona, Bayern Münnchen, Manchester City, PSG), a globális szurkolótáboruk, a legerősebb bajnokságban elfoglalt helyük és az Adidasszal kötött giga-szerződésük mind-mind segítik az értékelésüket.

És azt se felejtsük el, hogy nemrégiben Sir Jim Ratcliffe cége, az INEOS megvásárolta a klub 25 százalékát, az 1,3 milliárdos üzlet pedig tovább emelte a klub értékét.

Brutális emelkedésben az arab világ tulajdonolta csapatok

Amikor 2021 októberében a Newcastle-t egy szaúd-arábiai állami befektetési alap (PIF) által vezetett csoport 305 millió fontért megvásárolta, Amanda Staveley társtulajdonos azt mondta: „Ez nem sportmosás, ez befektetés”.

Ez erősen vitatható. De önmagában, befektetésként a Newcastle irdatlan tempóban termeli a pénzt. A Sportico szerint ugyanis alig több mint két év alatt a klub értéke majdnem megduplázódott, 700 millió dollárra.

És ez nem egyedülálló.

Amikor a Qatar Sports Investment 2011-ben végleg nyélbe ütötte a Paris Saint-Germain felvásárlását, az üzlettel nagyjából 100 millió euróra értékelték a francia klubot. Ez az érték  azóta 3700 százalékkal – 4,05 milliárd dollárra – emelkedett.

2008-ban a Manchester Cityt az Abu Dhabi United Group (ADUG), az Egyesült Arab Emírségek kormányával szoros kapcsolatban álló magántőke társaság vette át. Az ADUG ragaszkodik ahhoz, hogy a kettő különálló, magyarul nekik semmi közük a kormányhoz. Az ADUG által fizetett ár 200 millió font volt. Ez azóta 4,75 milliárd dollárra emelkedett, ami 1800 százalékos hozamot jelent.