A baloldali liberálisok vagy a jobbközép konzervatívok veszik kézbe Németország jövőjét? – erről dönthetnek februárban a németek, feltéve, ha az ünnepek előtt feloszlik a parlament a kancellárral szembeni bizalmi szavazáson.

Megírtuk: Olaf Scholz megítélése a szövetségi kormány bukása óta egyre javul, a baloldali pártok mellett már a szélsőjobbos, populista AfD is a kormányfőt támogatja.

Kapcsolódó

Ha december közepén a kancellár megszerzi a bizalmi szavazatok többségét, úgy elmaradhat a kormányváltás fő nyugati partnerünknél.

Csütörtök este az már eldőlt: újra Olaf Scholzot küldi ringbe kancellárjelöltként a koalíciót jelenleg is vezető SPD, mivel párttársa, a közkedvelt Boris Pistorius védelmi miniszter lemondott a lehetőségről. 

A legújabb közvéleménykutatások szerint

a választók nagy eséllyel újra felhatalmazzák a kancellárt az európai nagyhatalom irányítására,

mert a legnagyobb ellenfeleként induló, kereszténydemokrata Friedrich Merzből (CDU) inkább nem kérnek.

A miniszter félrelépett

Hetek óta tartó találgatások végére került pont Boris Pistorius csütörtöki bejelentésével, amelyben a honvédelmi miniszter közölte:

mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból „rossz jelzés” elvenni a hivatalban lévő kancellár jelöltségét, ezért nem vállalja.

Ehelyett teljes támogatásáról biztosítja Olaf Scholzot, hogy egységes erőként léphessenek fel – számolt be pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Szavai szerint azért áll félre, mert még nem fejezte be Németország felkészítését a háborús védekezésre, márpedig azt az emberek biztonsága megköveteli.

A népszerűségi listákat toronymagasan vezető Pistorius néhány napja még kacsintva az nyilatkozta: a politikában bármi előfordulhat és egyedül azt zárja ki, hogy pápa legyen – idézi a lap.

Szemben a lakossággal?

Mostanra azonban felszállt a fehér füst, a végső döntést pedig a politikusok többsége üdvözli, bár akadnak csalódott vélemények.

Ezek leginkább arról szólnak, hogy Scholz tekintélye otthon és külföldön is megkopott, noha például az energiaválságból sikeresen kivezette az országot. Akad, aki szerint így Donald Trump hivatalba lépésével sikamlóssá válhat a kapcsolat az USA-val, míg egyes kormányzati tanácsadók

az újabb jelölést egyenesen a „lakosággal szembeni döntésnek” tartják.

Több korábbi kancellár is megszólalt: a CDU-párti Angela Merkel (2005-2021) a Spiegelnek bírálta utódját amiatt, ahogy „méltatlanul felrúgta a kormánykoalíciót”, míg Gerhard Schröder támogatja párttársát a folytatásban. Az 1998-2005 között regnáló kancellár korábban azzal került a címlapokra, hogy az ukrajnai háború kirobbantása miatt nem határolódott el Vlagyimir Putyintól, sőt, az orosz elnököt „kifogástalan demokratának” nevezte.

A védelmi miniszter visszalépését a kormányfő nem kommentálta hivatalosan.

Koalícióban az ellenfelek

A választók mindenesetre egyre határozottabbak: a ZDF pénteken közölt politikai barométerében arra a kérdésre, hogy a jelenlegi kancellárt vagy fő kihívóját, a háborúpárti Friedrich Merzet (CDU) szeretnék-e kancellárnak, 59 százalékban Scholzra szavaztak. Ezzel szemben az Ukrajnát pusztító rakétákkal támogatni szándékozó konzervatív jelölt 28 százalékot szerzett. 

A Welt elemzése szerint viszont a németek furfangosak, mivel a válaszadók jelentős többsége Olaf Scholz irányításával olyan nagykoalíciót támogatna az ország vezetésében, amelyben az esküdt ellenségek, azaz a balközép SPD a jobbközép CDU-val, és a populista AfD-vel együtt kormányoznának tovább.