Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy több mint fél évszázad után feladja az Indiai-óceán egy távoli, de stratégiailag fontos szigetcsoportjának szuverenitását. A több éves tárgyalások után megkötött megállapodás értelmében átadják a Chagos-szigeteket Mauritiusnak.
Ide tartozik Diego Garcia trópusi atollja, amelyet az Egyesült Államok kormánya haditengerészeti hajói és nagy hatótávolságú bombázó repülőgépei számára katonai bázisként használt.
A brit és a mauritiusi miniszterelnök csütörtöki közös nyilatkozatában tett bejelentés véget vet a két ország között a szigetekről folytatott több évtizedes, sokszor zűrzavaros tárgyalásoknak.
Az Egyesült Államok-Egyesült Királyság bázisa továbbra is Diego Garcián marad – ez kulcsfontosságú tényező, amely lehetővé teszi a megállapodás folytatását a térségben a nyugati országok, India és Kína közötti növekvő geopolitikai rivalizálás idején.
A megállapodás még a szerződés véglegesítésétől függ, de mindkét fél ígéretet tett arra, hogy ezt a lehető leggyorsabban befejezi.
Két év tárgyalás után ez egy alappillanat a kapcsolatunkban, és a viták békés megoldása és a jogállamiság melletti tartós elkötelezettségünk demonstrációja
– olvasható Keir Starmer brit miniszterelnök és Pravind Jugnauth mauritiusi miniszterelnök nyilatkozatában.
A vezetők azt is kijelentették, hogy elkötelezettek "a Diego Garcia-i bázis hosszú távú, biztonságos és hatékony működése mellett, amely létfontosságú szerepet játszik a regionális és globális biztonságban".
Mindkét fél szerint a szerződés "a múlt sérelmeit kezeli, és mindkét fél elkötelezettségét bizonyítja a chagosziak jóléte mellett".
A két ország új partnerséget hoz létre, az Egyesült Királyság pénzügyi támogatási csomagot nyújt Mauritiusnak, amely többek között az infrastruktúrára összpontosít.
Mauritius mostantól képes lesz betelepítési programot indítani a Chagos-szigeteken – kivéve Diego Garcia katonai bázisszigetét.
Az Egyesült Királyság biztosítja a katonai bázis működését "kezdeti időszakra", 99 évre. Az Egyesült Államok is támogatta a döntést, Joe Biden elnök közleményben tapsolt a "történelmi" megállapodásnak.
„Egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a diplomácia és a partnerség révén az országok leküzdhetik a régóta fennálló történelmi kihívásokat, hogy békés és kölcsönösen előnyös eredményeket érjenek el” – mondta Biden elnök.
Az elmúlt években az Egyesült Királyság egyre növekvő diplomáciai elszigeteltséggel szembesült az általa Brit Indiai-óceáni Területként emlegetett szigetekre vonatkozó igénye miatt, és az ENSZ különböző szervei, beleértve a legfelsőbb bíróságot és a közgyűlést, túlnyomó többségben Mauritius mellett álltak, és azt követelték, hogy az Egyesült Királyság adjon fel mindent, egyesek "utolsó afrikai gyarmatának" nevezték .
Mauritius kormánya régóta érvelt azzal, hogy illegálisan kénytelen volt átadni a Chagos-szigeteket annak fejében, hogy 1968-ban függetlenné vált az Egyesült Királyságtól.
Abban az időben a brit kormány már tárgyalt egy titkos megállapodásról az Egyesült Államokkal arról, hogy a legnagyobb atollt, Diego Garciát katonai bázisként használják.
Nagy-Britannia később bocsánatot kért, amiért erőszakkal eltávolított több mint 1000 szigetlakót az egész szigetcsoportból, és megígérte, hogy átadja a szigeteket Mauritiusnak, amikor már nem lesz szükség rájuk stratégiai célokra.
Ám egészen a közelmúltig az Egyesült Királyság ragaszkodott ahhoz, hogy magának Mauritiusnak nincs jogos igénye a szigetekre.
Mauritius apró szigetországa évtizedeken át küzdött azért, hogy komoly nemzetközi támogatást nyerjen a kérdésben. A maroknyi chagosi szigetlakó, akik az 1960-as évek végén és a 70-es évek elején kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, többször is bíróság elé állították a brit kormányt.
A nemzetközi közvélemény csak nemrégiben változott meg a kérdésben. Az afrikai nemzetek egységesen léptek fel az ügy érdekében. Aztán a Brexit miatt sok európai nemzet vonakodott attól, hogy továbbra is támogassa az Egyesült Királyság álláspontját a nemzetközi fórumokon.
A mauritiusi kormány támadásba lendült, szóbeli fenyegetésekkel vádolva a brit kormányt. Ráadásul egyre kifinomultabb kampányba kezdtek – az ENSZ-ben, a bíróságokon és a médiában –, brit engedély nélkül leszálltak és zászlót tűztek ki a szigetcsoportra.
A csütörtöki megállapodáshoz vezető tárgyalások évekkel azelőtt kezdődtek, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök lett. A kérdésben az áttörést a nemzetközi ügyek egyre sürgetőbb rendezése jelenti, nem utolsósorban Ukrajnát illetően, mivel az Egyesült Királyság el akarja távolítani a Chagos-kérdést, mint akadályt, hogy elnyerje az afrikai nemzetek támogatását más fontos ügyekben – hangsúlyozta a BBC, egyben megjegyezve, hogy
fél évszázaddal azután, hogy az Egyesült Királyság feladta szinte az egész hatalmas globális birodalma feletti irányítást, végül beleegyezett, hogy átadja az egyik legutolsó darabot. Ezt talán vonakodva tette, de békésen és törvényesen is.
A fennmaradó brit tengerentúli területek: Anguilla, Bermuda, Brit Antarktiszi Terület, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Falkland-szigetek, Gibraltár, Montserrat, Pitcairn, Saint Helena, Ascension és Tristan da Cunha, Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek, Turks és Caicos-szigetek.