A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának kamat-meghatározó ülése lesz, még akkor is, ha az ülés kimenetele ebben a hónapban szinte kizárt, hogy bárki számára meglepetést okozzon. Az biztosnak tekinthető, hogy ebben a hónapban nem változik a 6,5 százalékos kamatszint,

a kérdés csak az, hogy év végéig lesz-e még tere a Monetáris Tanácsnak folytatni a kamatszint normalizálását. 

A jegybank nyár óta „adatvezérelt üzemmódban” működik, ami a gyakorlatban most azt jelenti, hogy a két ülés között beérkezett friss adatok, információk alapján hónapról-hónapra dönt arról, hogy tartsa vagy kismértékben csökkentse az irányadó kamatot. Augusztusban az érvek a változatlan kamatszint mellett, míg szeptemberben a vágás mellett szóltak. A sormintát folytatva októberben nem számítunk kamatcsökkentésre, és ezt a prognózist nem csak a piaci és makro folyamatok, de Virág Barnabás alelnök publikus megszólalásai is alátámasztják. 
Az MNB már szeptemberben sem adott konkrét iránymutatást az utolsó negyedév kamatpályájával kapcsolatban, de a verdiktek előtt kiemelten vizsgált területekről transzparensen kommunikál, ami kapaszkodót ad a piacoknak. E szerint a Monetáris Tanács a döntéseknél kiemelten figyel az inflációs folyamatokra, a piaci stabilitásra és az ország kockázati megítélésének változásaira. 

Itthon rendben vagyunk, na de a világ...

E tényezők közül a belső fundamentumok nem változtak kedvezőtlen irányba. 

  • Szeptemberben az MNB prognózisával és a CIB saját várakozásaival összhangban 3,4-ről 3 százalékra süllyedt az éves infláció. Bár az élelmiszerárak havi szinten gyorsuló ütemben nőttek, a szolgáltatások áremelkedési üteme jelentősen lassult. Ebben részben szezonális okok játszottak szerepet, amit a gyenge fogyasztói kereslet felerősíthetett. A maginfláció gyorsult, az éves index 4,5 százalékról 4,8-ra emelkedett, de ez az érték is megfelelt a várakozásoknak. 
  • A növekedés továbbra is lanyha, külső egyensúlyi pozíciónk viszont erős maradt, és a beérkező friss költségvetési számok alapján elmondható, hogy a kiigazító lépések eredményeképpen az idei megemelt költségvetési célok teljesítésének valószínűsége emelkedett.

A külső környezetben viszont negatív irányú változásokat hoztak a mögöttünk álló hetek.

  • Bár a kedvező inflációs és a nagyon gyenge növekedési adatok alapján az Európai Központi Bank (EKB) októberben minden bizonnyal folytatja kamatcsökkentési ciklusát, a tengerentúlon a friss makrogazdasági adatok alapján nem látszik indokoltnak, hogy a Fed agresszív ütemben normalizálja a monetáris kondíciókat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény kamatpályájára vonatkozó várakozások érezhetően mérséklődtek a piacon. Jelenleg év végéig kevesebb, mint 50 bázispontnyi kamatvágást áraz a határidős görbe, ami a világ többi jegybankjának, köztük az MNB-nek is mérsékli a mozgásterét.
  • A közel-keleti feszültségek tovább nőttek, ami az energiahordozók piacán megemelte a volatilitást. Bár a kőolaj ára a felpattanást követően gyorsan korrigált, a háború esetleges további eszkalálódásának energiahordozók áraira gyakorolt hatása egyértelműen óvatosságot indokol.
  • A devizapiacon az elmúlt időszak a dollár erősödését hozta, ami nem segíti a feltörekvő piaci devizákat.
  • Alig néhány hét múlva kerül sor az amerikai elnökválasztásra. A közvélemény-kutatások szerint a két jelölt fej-fej mellett halad, így a választás eredménye átmenetileg jelentősebb turbulenciákat is okozhat a globális piacokon - ez pedig egy újabb erős érv a hazai kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése mellett.

A forint nehéz napjai

A negatív külső változások a hazai pénzügyi piacokon is kedvezőtlen elmozdulásokat okoztak; ezek közül is kiemelkedik a forint gyengülése.   

  •  A forint árfolyama október elején felfele kitört az előző időszakra jellemző szűk kereskedési csatornából, és bár a gyengülés megállt, az EUR/HUF kurzus nem tudott 400 alá korrigálni. A hazai és nemzetközi bizonytalanságok együttesen azt eredményezik, hogy a támogató külső hangulatból nem, vagy csak keveset tud profitálni a forint, ha azonban romlik a hangulat, akkor kifejezetten (a régiós társakkal összevetve is) negatívan reagál. A gyenge árfolyam inflációs kockázatot is magában hordoz, de 400 körüli szinteken egy újabb külső vagy belső sokk további, akár hevesebb gyengülési hullámot is elindíthat, ami pénzügyi stabilitási szempontból egyértelműen negatív folyamat lenne. Néhány héttel az amerikai választás előtt és a komoly geopolitikai kockázatokat is figyelembe véve, így teljesen indokolt, hogy az MNB kivárjon és a kamatkülönbözet csökkentésével ne húzzon ki még egy támaszt a forint alól.
  • A kötvénypiacon a fejlett hozamok emelkedése és a forint gyengülése felfele hajtotta a hosszú hozamokat, ráadásul a német kötvényekhez viszonyított felárunk is tágult. Az elmozdulás nem drasztikus, a szpread abszolút értékben nem „szállt el”, de értéke az elmúlt hónapok 400-450 bázispont közötti sávjának a felső részében mozog.
  • A forint gyengülése és az MNB jelzései alapján a határidős jegyzések is felfele mozdultak, az októberi kamatcsökkentés teljes mértékben kiárazódott, sőt a piac már abban sem biztos, hogy év végéig lesz-e egyáltalán tere a jegybanknak újabb lazító lépésre. 

Összességében tehát az MNB által kiemelten figyelt mutatók közül kizárólag az infláció szolgálhatna érvként a kamatvágás mellett, az összes többi területen (kockázati megítélés, piaci stabilitás) romló folyamatokat látunk -így nagy biztonsággal állítható, hogy októberben nem változik a 6,5%-on álló irányadó kamat. Az év hátralévő részében is marad az óvatos, adat-vezérelt monetáris politika, optimális esetben még maximum 1 darab 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet szóba, de amennyiben nem javul a piaci helyzet, az irányadó kamat a jelenlegi szinten zárhatja az évet. 

(A cikk szerzője, Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője)