Egy Kínából indított űrhajó készül leszállni a Hold túlsó oldalán – egy olyan feltáratlan helyen, ahová szinte senki sem próbál eljutni. A Chang'e 6 küldetés célja, hogy a történelemben először értékes kőzetet és talajt gyűjtsön erről a régióról.

A szonda a Hold legrégebbi kőzeteit hozhatja ki a déli póluson található hatalmas kráterből.
A leszállás azonban kockázatos, mert a Hold túlsó oldalára érve nagyon nehéz kommunikálni az űreszközökkel.

Kapcsolódó

A Csang'e 6 űrszonda a Wenchang űrrepülőgép-indító központból május 3-án történt indítása óta a Hold körül kering, és várja a leszállást.

Vasárnap a küldetés leszállóegysége leválik a keringő űrhajóról, és megpróbál leszállni a Holdnak a Földtől állandóan távolabbi oldalán.

Ha sikerrel jár, akár három napig is eltarthat, hogy anyagokat gyűjtsön a felszínről.

Mindenki nagyon izgatott, hogy megnézhetjük ezeket a kőzeteket, amelyeket eddig még senki sem látott

– magyarázza John Pernet-Fisher, a Manchesteri Egyetem holdgeológiára szakosodott munkatársa. Ő már elemzett más holdi kőzeteket, amelyeket az amerikai Apollo-misszió és korábbi kínai missziók hoztak vissza. Szerinte a Hold egy teljesen más területéről származó kőzet elemzése alapvető kérdésekre adhat választ a bolygók kialakulásával kapcsolatban. 

Az eddig begyűjtött kőzetek többsége vulkanikus eredetű, hasonló ahhoz, amit Izlandon vagy Hawaiin találhatunk. A túlsó oldalon található anyag azonban más kémiai összetételű lenne.

Ez segítene megválaszolni azokat az igazán nagy kérdéseket, mint például, hogy hogyan keletkeznek a bolygók, miért alakul ki a kéreg, mi a víz eredete a Naprendszerben?

– mondta el a szakértő a BBC-nek.

A küldetés célja, hogy egy fúró és egy mechanikus kar segítségével mintegy 2 kg anyagot gyűjtsön össze – közölte a kínai Nemzeti Űrügynökség.

A szondának a Déli-sark-Aitken-medence nevű becsapódási krátert kell felkeresnie, amely az egyik legnagyobb ismert kráter a Naprendszerben. Onnan olyan anyagot gyűjthet, amely a holdköpeny – a Hold belső magja – mélyéről származik – közölte a portállal Pernet-Fisher, egyben hozzáfűzte: a Hold déli pólusa a holdi missziók következő határa – az országok nagyon szeretnék megérteni a régiót, mert jó eséllyel jég található benne.

A legutóbbi kínai holdmisszió, a Csang'e 5 kapszulája 2020-ban földet és kőzeteket hozott vissza.

A vízhez való hozzáférés jelentősen növelné az esélyét annak, hogy sikeresen létrehozzanak egy tudományos kutatásokat szolgáló emberi bázist a Holdon.

Ha a küldetés sikeres lesz, az űrhajó az értékes mintákkal egy speciális visszatérőkapszula fedélzetén tér vissza a Földre. Az anyagot különleges körülmények között fogják tárolni, hogy a lehető legtisztább maradjon.

Először kínai tudósok kapnak lehetőséget a kőzetek elemzésére, később pedig a világ kutatói is jelentkezhetnek rá.

Ez a második alkalom, hogy Kína küldetést indít a Holdról történő mintavételre.
A Chang'e 5 2020-ban 1,7 kg anyagot hozott vissza a Hold közeli oldalán található Oceanus Procellarum nevű területről.

Kína még három további személyzet nélküli küldetést tervez ebben az évtizedben, miközben víz után kutat a Holdon, és egy állandó bázis létrehozását vizsgálja.

Sikeresen leszálltak

Időközben sikeresen landolt a Hold "túlsó" oldalán a kínai Csang'o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán – jelentette vasárnap a kínai űrügynökségre hivatkozva a Hszinhua állami hírügynökség. A küldetés mérföldkőnek számít az ország ambiciózus űrprogramja szempontjából.