A libanoni fronton több mint 13 hónap után hallgathatnak el a fegyverek. Helyi idő szerint szerdán hajnali négy órától tűzszünet lépett életbe Izrael és az Irán által támogatott libanoni milícia, a Hezbollah között.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy 60 napos tűzszünetről beszélt, amit a libanoni hadseregnek és az ENSZ UNIFIL, a világszervezet libanoni békefenntartóinak kell majd betartatni és Izrael fenntartja magának a jogot arra, hogy katonailag fellépjen, ha a tűzszünet megszegésének bármilyen jelét érzékeli.
A körvonalazódó megállapodás a libanoni fronton pozitív fejleménynek tekinthető, de az eddig nyilvánosságra került információk egyúttal sok kérdést is felvetnek a részletekkel kapcsolatban. Erről kérdeztük az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársát.
Kemény János vélemény szerint az amerikai és francia közvetítéssel létrejött megállapodás nagy szerepet szán a libanoni államnak, ami azonban az utóbbi években egyre inkább működésképtelenné vált, az izraeli katonai fellépés pedig tovább gyengítette a libanoni állam amúgy is meggyengült struktúráit, több százezres nagyságrendű belső menekültet teremtve az országban.
Emellett az Al Jazeera által közölt adatok szerint november 26-ig 3823 fő vesztette életét és 15 859 sebesült meg.
Libanon továbbra is a működésképtelenség határán van, és egyelőre nem látszik, hogy itt bármilyen változás lenne várható.
– hangsúlyozta Kemény János, egyben felidézte, hogy Izrael a Hezbollah elleni háború céljai közé a csoport katonai infrastruktúrájának elpusztítását, és a kitelepített izraeli lakosság visszatérését sorolta.
Ennek érdekében az izraeli hadsereg korlátozott szárazföldi hadműveletet hajtott végre, hogy a libanoni határ mentén lévő Hezbollah létesítményeket, egyebek mellett fegyverraktárak, alagutak, rakétaindító állások elpusztítsa és a csoport harcoló állományát pusztítsa, ezzel megnehezítve annak katonai tevékenységét, és egy a 2023. október 7-i támadáshoz hasonló Hezbollah akció megakadályozását.
A szakértő úgy látja, hogy a Hezbollah a harcok során kétségtelenül szenvedett jelentős veszteségeket, a vezetési szinten pedig különösen érzékeny veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni.
Ugyanakkor képesnek bizonyult a háború intenzív szakaszában is új képességeket demonstrálni. Netanjahu miniszterelnök egyik rezidenciája ellen drónnal végrehajtott támadás jó példája ennek.
Az izraeli célok között volt a Hezbollah visszavonulásra kényszerítése a Litani folyó északi oldalára. Azonban az izraeli szárazföldi műveletek mélységükben ettől messze elmaradtak, így
„ennek a kikényszerítése feltételezhetően a libanoni hadsereg és az ENSZ libanoni békefenntartóinak feladata lenne, ami azonban jelen felállásban nagy valószínűséggel meghaladja ezen erők képességeit. A legtöbb konfliktusban a tűzszünet tárgyalás a kisebb feladat, viszont annak betartatása már komolyabb probléma”
– mondta Kemény János. A szakértő a 2006-os libanoni háború lezárásában szerepet játszó ENSZ Biztonsági Tanács 1701. számú határozatára hivatkozott, amely egy hasonló megoldást kívánt megvalósítani, ez azonban már akkor sem működött.
„Új szereplők bevonásáról egyelőre nem esett szó. A Hezbollah az utóbbi néhány hónapban végrehajtott izraeli katonai fellépés miatt minden bizonnyal meggyengült a korábbiakhoz képest, de az elérhető információk nem teszik valószínűvé, hogy a szervezet katonailag megtört volna, bár a csoport katonai erejének pontos állapotát nyílt forrásokból lehetetlen felmérni. A katonai szárny tevékenységének látványos példája, hogy néhány napja 250 rakétát lőtt ki Izrael területére, ami mutatja, hogy még mindig képes jelentős, összehangolt csapásmérési feladat végrehajtására az izraeli katonai tevékenység ellenére is”
– hangsúlyozta az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársa.
Netanjahu miniszterelnök a Hezbollah meggyengítését és az Iránra való koncentrálást nevezte meg beszédében fontos célként.
A meghirdetett 60 napos tűzszünet nagyjából a Trump-adminisztráció beiktatása körüli időszakig tart. Az izraeli fél a Trump elnökségtől az Irán ellen való erélyesebb fellépést reméli, aminek pontos stratégiája vagy menetrendje nem ismert. Ebből a szempontból a tűzszünet a stratégiai szintű rugalmas fellépés megteremtésének egy jele is lehet.
– fogalmazott Kemény János, aki szerint azt se felejtsük el, hogy a folyamatos háború az izraeli oldal számára is megterhelést jelent.
Az ország több mint egy éve nagyarányú mozgósítást hajt végre, költséges hadműveleteket indít és ezt az ország gazdasági helyzete is megszenvedi. A gázai és libanoni határövezetekből elmenekült és kitelepített izraeliek visszatérése szintén nyitott kérdés.
Bár a Hezbollah elleni katonai fellépés politikailag eddig pozitívabb volt a kormány számára, az izraeli vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy a Libanonban való hosszú távú lekötöttség, ahogyan az 1982-2000 közötti időszakban egy ütközőzóna kialakítása és fenntartása érdekében már lejátszódott Izrael történetében, költséges és veszteségekkel járó, hosszú távon negatív politikai eredményeket hozhat.
„A háború fényt derített arra is, hogy az izraeli védelmi képességek egyes területeken nem olyan átfogóak, mint azt a háború előtt feltételezték. Ez különösen igaz a drónok által jelentett fenyegetésre, hiszen nem csak a Hezbollah, hanem a jemeni húszi mozgalom is eredményesen tudott izraeli terület ellen bevetni ilyen eszközöket” – fogalmazott lapunknak a szakértő.
Kemény János felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig elért izraeli eredmények nem visszafordíthatatlanok:
„Amennyiben a politikai keretrendszer nem fog megfelelően működni, és a Hezbollah képes lesz eredményesen megkezdeni az újrafegyverkezést, a tűzszünet csak egy átmeneti szünet lesz a hosszabb konfliktusban. És ha a tűzszünet működni is fog, nem szabad elfelejteni, hogy az pedig nem jelent békét. Egy tartós békemegállapodás keretei egyelőre nem látszanak körvonalazódni.”
A szakértő szerint a gázai frontra pedig a libanoni eseményeknek aránylag csekély hatása van, így az ottani katonai és politikai helyzetet a libanoni tűzszünet nem fogja befolyásolni. A jemeni, iraki és iráni irányból érkező kihívásra sem ad választ. Így ez csak egy átmeneti eredményként értékelhető a jelenlegi igencsak komplex konfrontációban Izrael és Irán, valamint a kapcsolódó iráni proxy szervezetek között.
Életbe lépett a tűzszünet, kígyózó sorokban tartanak a libanoni menekültek hazafelé
Helyi idő szerint szerdán reggel négy órakor hatályba lépett a tűzszünet Izrael és a libanoni Hezbollah síita milícia között, miután mindkét fél elfogadta az Egyesült Államok és a Franciaország közvetítésével létrejött megállapodást. Szijjártó Péter is üdvözölte az egyezséget.Amit az Izrael-Hezbollah tűzszüneti megállapodásról tudunk
Joe Biden amerikai elnök azt mondta újságíróknak a BBC tudósítása szerint, hogy a megállapodást "állandó tűzszünetnek tervezték":
- A tűzszünet értelmében a Hezbollah eltávolítja harcosait és fegyvereit a kék vonal – Libanon és Izrael nem hivatalos határa – és a Litani folyó közötti területről.
- Ugyanezen 60 napon belül Izrael fokozatosan kivonja megmaradt erőit, ez lehetővé teszi a civilek számára, hogy a határ mindkét oldalán visszatérjenek otthonaikba.
- Egy amerikai illetékes szerint a libanoni hadsereg várhatóan 5000 katonát telepít délre a megállapodás értelmében.
- A libanoni hadsereg közölte, hogy nem rendelkezik az egyezményből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal: így pénzzel, munkaerővel és felszereléssel.
- A megállapodás nagyrészt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatát követi, amely véget vetett a 2006-os háborúnak Izrael és a Hezbollah között.
- Ezúttal az Egyesült Államok és Franciaország csatlakozik a meglévő háromoldalú mechanizmushoz, amely magában foglalja az ENSZ libanoni békefenntartóit (UNIFIL), Libanont és Izraelt, amelyek a jogsértések megfigyelésével lesznek megbízva - mondta a magas rangú amerikai tisztviselő.
- Biden izraeli aggodalmakra utalva kijelentette: "A dél-libanoni Hezbollah terrorista infrastruktúráját nem engedik újjáépíteni".
- Izrael igényt tart arra, hogy válaszoljon a jogsértésekre. Netanjahu kijelentette, hogy Izrael „az Egyesült Államok teljes megértésével” „a katonai fellépés teljes szabadságát” fogja fenntartani Libanonban.
- Az egyezmény megőrzi Libanon szuverenitását.
„Ha a Hezbollah megszegi a megállapodást, és megpróbálja felfegyverezni magát, támadni fogunk. Ha megpróbálja újjáépíteni a terrorista infrastruktúrát a határ közelében, támadni fogunk. Ha rakétát indít, ha alagutat ás, ha rakétákat szállító teherautót hoz be, akkor támadni fogunk” – szögezte le az izraeli miniszterelnök.