Szomorú statisztikára bukkantunk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fertőző megbetegedésekkel foglalkozó táblázatában. Míg 2023 első 36 hetében 1257 Lyme-kórral diagnosztizált beteget regisztráltak Magyarországon, addig idén ugyanebben az időszakban már 1578 ember küzd ezzel a betegséggel. 

Rengeteg olyan beteg van, aki nincs diagnosztizálva

Tudni kell, hogy a Lyme-kór egy kötelezően jelentendő betegség, hazánkban évente egy-két ezer között van a regisztrált esetek száma. Ám a jelentések száma minden országban jelentősen elmarad a betegbiztosítási rendszerekben rögzítettek mögött, amikor az orvosok a diagnózis alapján kezelést írnak fel. A ténylegesen feltárt diagnózisok száma tehát többszöröse a jelentett megbetegedésekének, viszont az éves becsült esetek száma ennél is magasabb, Magyarországon 10-20 ezer közötti lehet. Ez azt jelenti, hogy

a jelentett esetek számának a tízszerese lehet a valódi fertőzések száma, melyeknek csak a töredékét ismerik fel és kezelik.

Az így felhalmozódott esetek aránya akár a lakosság 10 százalékára rúghat – mondta az Economxnak a Lyme Diagnostics ügyvezetője.

A betegséggel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés: a kullancscsípésnek egyenes következménye a Lyme-kór?

„A fentebb említett számok ellenére optimistán nyilatkoznék. Magyarországon csak a kullancsok 10-20 százalékát találják fertőzöttnek a különböző tanulmányokban, bár legutóbb egy Budapesten végzett vizsgálat szerint a kullancsok 16, az elütött sünök 26 százaléka volt fertőzött a Lyme-kór okozójával, Borreliával. Az osztrák-német hegységekhez képest ez alacsony, ahol akár a kullancsok fele is fertőzést hordozhat” – hangsúlyozta a Bózsik András Pál.

Mik a tünetek, mire kell figyelni?

Az szakember arra hívta fel a figyelmet, nagyon fontos, hogy minél előbb megtaláljuk, ha kullancs akaszkodott ránk. A csípése akár több napon át tartó vérszívást, a fertőzések átadását jelenti. Minél előbb megtaláljuk tehát, annál kisebb a fertőzés veszélye. Viszont sajnos nincs olyan, hogy biztosan ki lehetne jelenteni, hogy néhány órán vagy egy napon belül biztonságban lennénk.

A kullancsot azonnal el kell távolítani anélkül, hogy megfullasztanánk vagy összenyomnánk, a bőrhöz közel, speciális csipesszel kell megfogni.

A legelső tünet lehet az enyhe fertőzéses állapot, az úgynevezett „nyári influenza”, aminek sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget. A csípés helyén jelentkezhet a jellemző kokárda-szerű, terjedő bőrpír, ezt azonban csak az esetek harmadában veszik észre, vagy alakul ki. Ez már egyértelmű a diagnózishoz. Két hét után már az egész szervezetbe eljut a kórokozó, és az immunválaszt gyengítve minden szervet megbetegíthet, miközben folyamatosan újabb és újabb generációk, új genetikai variánsok jelennek meg a vérben.

A legtöbb esetben a tünetek nagyon enyhék, a szervezet folyamatosan reagál a fertőzésre. Azonban ez nem mindig szerencsés, mert a kórokozó, ami évezredek óta az emlősök vérében él, számos fehérjéjében hasonló az emberi fehérjékhez, így az „elkeseredett” és „célját tévesztett” immunreakció a saját szervezetet támadhatja meg. Ismeretlen eredetűnek tartott autoimmun betegségek jelenhetnek meg. A probléma tehát csak az első néhány hétben „infektológiai”, utána inkább belgyógyászati, neurológiai, reumatológiai, és még sorolhatnám – közölte Bózsik András.

Azt is elmondta, hogy a Lyme Borreliosis Alapítvánnyal együttműködve több tízezer beteg történetét ismerhették meg, emellett ismerik Európa legnagyobb klinikai kutatásának eredményeit is, hiszen ők voltak ennek a szponzorai. Ezek alapján statisztikailag is kijelenthető, hogy gyakori a megfoghatatlan tünet,

  • az általános fáradtság,
  • a vándorló fájdalmak,
  • ízületi gyulladások,
  • feledékenység,
  • alvásprobléma,
  • memóriazavar,
  • minimális eltérések a laborértékekben, például hormonszintekben.

Az általános gyulladt állapot hisztaminproblémákat is gyakran okozhat, illetve az említett mindenféle autoimmun folyamatot. Számos ismert betegség esetén is újabban felmerült az autoimmun háttér, cukorbetegség, neurodegeneratív betegségek, hormonproblémák stb., ezért lesz még kutatandó terület. A szerteágazó panaszok esetén már specialistát kíván az, hogy a sok kicsi tünet mögött megtalálja a valódi okot. Ha tehát mindenféle megmagyarázhatatlan probléma jelentkezik, akár évek múltán, akkor érdemes a Lyme-kórra gondolni.

Támadás, védekezés, diagnosztizálás

De mely évszakokban van a legnagyobb esély a csípésre? „Sajnos hazánkban és régiónkban inkább azt lehetne megmondani, hogy mikor nincs” – közölte a Lyme Diagnostics ügyvezetője. Valószínűleg a komolyabb mínuszokban, hótakaró esetén minimális a csípés esélye. A kullancsok egyébként túlélik akár a mínusz 10-15 fokos fagyasztást, nem is beszélve arról, hogy kisemlősök fészkének melegében is áttelelhetnek. Nyáron nagyobb szárazság esetén is kisebb az esély a csípésre, főleg ha nem megyünk a dús, párás aljnövényzetbe. Ősszel mindenképp kerüljük el a lehullott lombokat.

A legjobb védekezés a zárt ruházat, a kullancs számára erős illatok (például kullancsriasztó spray), és a világos zokni-cipő-nadrág, hogy azonnal észrevegyük a potyautast. Otthon pedig vizsgáljuk át főként a hajlatokat, gyermekeknél a fejbőrt és a fülek mögött is.

De hogyan lehet biztosan diagnosztizálni a Lyme-kórt?

A diagnózis jelenleg elfogadott legbiztosabb módja a specialista, vagy Lyme-értő szakorvos általi tünetfelmérés. Ezt alátámaszthatják egyes laborvizsgálatok, de azok sokszor nem elég érzékenyek

– jelentette ki Bózsik András.

A leggyakoribb vizsgálat, a szerológia, amit az általános orvos javasolhat, sajnos csak a tényleges betegek kevesebb mint felét azonosítja. Ezt a vizsgálatot úgy ismerjük meg a leletről, hogy az immunreakció két antitest-típusát, az IgM és az IgG immunglobulinokat mutatja az eredmény. Sok költséges külföldi szerológiai vizsgálat is létezik, ami pontosabb megoldást ígér, ám ez nem kellően bizonyított – tette hozzá.

Óriási eredménye, hogy

a közelmúltban megjelent egy magyar innováció is, amely közvetlenül a kórokozót mutatja ki a vérmintából és segíti a pontosabb diagnózist, amelyet Európa legnagyobb klinikai kutatásában is igazoltak és Európában is regisztráltak.

Ez a teszt a DualDur, amely a korai fertőzéstől kezdve a kezelés után fennmaradt kórokozókat is kimutatja. A vizsgálat ára jelenleg 48 ezer forint.

Reménykeltő az innováció

„Talán a legjobb hír, hogy azok a Lyme-betegeket fogadó szakorvosok, akik kipróbálták, ők általában egyre több beteget küldenek vizsgálatra. Az orvosok bevallása szerint jobb eredményeket mutat a valóságban, mint amit az igen sikeres klinikai kutatásban mértünk” – mondta az ügyvezető, majd hozzátette, számos olyan eredményük is van, amikor az orvos által végzett kezelés sikerét is tudták mérni: előtte pozitív súlyos tünetekkel, utána negatív, tünetek nélkül.

Bózsik András számokat és tényeket is közölt az Economx-szal: a klinikai vizsgálat után megtörtént a diagnosztikai eszközként való IVD CE regisztráció, amivel sok hasonló teszt nem rendelkezik.

Immár 30 országból kapnak mintát, megnyílt az első olyan laboratórium, ami már saját maga vizsgálja a mintáit és nekik csak a technológiáért fizet – mint a nagy laborellátó cégeknek. Két szabadalmukat is bejegyezték. 

A cégcsoport a szolgáltatások és a laborvizsgálatok kettős tevékenységéből tavaly 113,3 millió forint konszolidált árbevételt realizált, 14,6 millió forint adózott eredmény mellett, a befektetett eszközállományunk meghaladja az 1 milliárd forintot. Idén a parnereik jelentős növekedésének köszönhetően, 25 százalék fölötti bővülésre számítanak az eddigi eredmények alapján, ez azt jelenti, hogy ismét több ezer embernek tudnak segíteni olyan egészségi problémák megoldásában, amelyektől esetleg évtizedek óta szenvednek.