A magyar gyakorlatot követik a franciák: egy friss törvényjavaslat szerint július elsejétől a franciaországi szupermarketekben is kötelező lesz tájékoztatni a vásárlókat arról, ha egy termék mérete összement, az ára viszont nem követte arányosan a mennyiségi csökkentést, sőt, inkább drágult. 

Franciaországban az elmúlt két évben átlagosan 20 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ami – hasonlóan az itteni fogyasztáshoz – alaposan visszavetette a boltok forgalmát, a tavaly tavaszi inflációs csúcs idején pedig elterjedtek azok a gyártói gyakorlatok, amelyek legálisak ugyan, de nem helyesek – mutatott rá Olivia Grégoire kereskedelmi miniszter az Ouest című lapnak.

Kijelentette: a zsugorfláció a fogyasztók megtévesztésének szándékos módja, mert a vásárlók sok esetben nem veszik észre, hogy ugyanazért az árért kevesebb terméket kapnak vagy az abban lévő „nemes összetevőket” olcsóbb alapanyagokkal helyettesítették.

Versenyhatósági vizsgálatból leleplező felirat

Mint felidézte, az átláthatóság érdekében 2022 szeptemberétől a francia versenyhatóság vizsgálta ezeket a megkérdőjelezhető gyakorlatokat, aminek eredményeképpen a héten született meg az a törvényjavaslat, amely teljesen megegyezik a hazánkban már érvényes előírással. 

Eszerint a franciaországi kiskereskedelemben júliustól minden összement termék esetén – a forgalmazás kezdetétől két hónapon át – kötelező lesz a zsugorinflációs gyakorlatoknak megfelelő információk megjelenítése a fogyasztók felé. A figyelemfelhívó feliratokon jeleznie kell a kereskedőknek, hogy az adott terméknél miként változott a mennyiség és ehhez képest a kilónkénti, grammonkénti vagy literenkénti ár mennyivel nőtt.

Az intézkedés nem érinti azokat az ömlesztett vagy előre csomagolt élelmiszereket, amelyek mennyisége az előkészítés során változhat, például a szupermarketek delikatesz részlegében lévő kínálatot.

A kereskedők a tervezett szigorításra úgy reagáltak: sajnálják, hogy a fogyasztói tájékoztatásért rájuk hárul a felelősség, holott a gyártók feladata kell legyen, hogy jelezzék a mennyiségi vagy minőségi változást a csomagoláson.

Egész Európában megreguláznák a gyártókat

A Le Soir szerint a kereskedelmi miniszter azt is jelezte, hogy szeretné, ha ez a kötelezettség a jövőben a gyártókra, nem pedig a forgalmazókra hárulna, ennek érdekében kezdeményeznek egy átfogó európai vizsgálatot azzal a céllal, hogy 2025-ben kontinens szerte megjelenjen a pontosság igénye a fogyasztói tájékoztatásról szóló szabályokban.

Ezt az európai felülvizsgálatot arra is kihasználná, hogy lépéseket tegyenek az úgynevezett "olcsófláció" ellen – közölte a hivatala pénteken az AFP-vel.

Így nevezik azt a gyakorlatot, amelyben a gyártók az összetevőket olcsóbb vagy alacsonyabb minőségű anyagokkal helyettesítik a termékben, az ár csökkentése nélkül.

A francia vásárlók kárára is megy a trükközés

A Foodwatch fogyasztóvédelmi egyesület korábban már több márkánál talált erre példákat: eszerint a Fleury Michon surimirudak esetén megállapították, hogy 11 százalékkal csökkent a halhús-tartalma, miközben a kilónkénti ára 40 százalékkal nőtt 2021 és 2023 között.

Hasonló változásokat állapítottak meg a Maille majonéz (Unilever), a Milka csokoládé (Mondelez), az After Eight csokoládé (Nestlé) vagy Findus márkájú halak esetén (Nomad Foods) – idézi a francia napilap.

A fogyasztóvédők jelezték, hogy akad olyan mirelit cordon bleu is, amelynek receptjében a gyártó "alattomos módon" csökkentette a csirke és az ementáli sajt mennyiségét a zsemlemorzsa javára. 

Már 2016-ban, jóval az élelmiszerárak emelkedése előtt azonosítottuk a problémát, a jelenség tehát nem új keletű, de az infláció arra ösztönözhette a gyártókat, hogy tömegesen ehhez a gyakorlathoz folyamodjanak – közölte a Foodwatch, kiemelve, hogy az élelmiszeripar működése nem átlátható, nincsenek egyértelmű szabályok, azért lehetségesek az ilyen trükkök.

Ez is teher az üzleteknek, de "erőn felül" viselik

Magyarországon már március elseje óta érvényes a tájékoztatási kötelezettség, amely előírja, hogy a boltokban fel kell hívni a vásárlók figyelmét, miszerint „Vigyázzon, a termék kisebb lett!” Ennek elmulasztása esetén a forgalmazó vállalkozás termékenként akár egymillió forintos közigazgatási bírságot is kaphat.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az Economxnak bő egy hónappal a rendelkezés hatályba lépése után azt jelezte: egyelőre nem tapasztalják az áruházláncok, hogy változott volna az egyes termékek iránti kereslet, vagy az összement árucikkeket leleplező feliratok hatására emelkedtek más, helyettesítő termékek eladásai. 

A kereskedők arra számítanak, hogy a zsugorinflációs szabályozás következtében észrevehetően változni fog a gyártói gyakorlat, amely végsősoron a fogyasztóknak kedvez, míg az üzletek – az árstop és a kötelező akciós gyakorlat több tízmilliárdos terhének viselése mellett – „erejükön felül” mindent megtesznek, hogy a figyelmeztetési kötelezettséget betartsák.