Blokklánc technológiák hasznosítási lehetőségeinek egyeztetését célzó magyar-indonéz állami szintű együttműködési megállapodást írt alá Asih Karnengsih, az Indonézi Blokklánc Szövetség elnöke és Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Czeglédi Tamás, a magyar Blockchain Koalíció szakmai vezetője. 

A megállapodás célja a tudásmegosztáson túl olyan közös projektek feltérképezése, amelyek utat nyitnak az országok közötti, blokklánc technológián alapuló üzleti együttműködéseknek. Indonéziát a világ első számú blokklánc központjaként tartják számon, ahol már 25 kriptotőzsdét jegyeznek, s ahol a helyi nemzeti bank is komolyan érdeklődik a digitális pénz iránt – olvasható a Neumann János Nonprofit Kft. közleményében.

Megkezdődött a szabadalmak blokkláncra költözése

Számos olyan ötlet, eljárás vagy tudás kering az üzleti világ teljes spektrumában, amely kis befektetéssel akár védett szabadalommá is válhatna.

A két ország vállalja a blokklánc technológiák fejlesztése során szerzett tapasztalatok kölcsönös megosztását, illetve elkötelezték magukat konkrét projektek feltérképezésére és jövőbeni együttes megvalósítására.

Az ázsiai kontinens országainak innovációs képessége már jelentősen meghaladja az európaiakét, sőt versenyben vannak a világelsőségért. Ugyanakkor a magyar fejlesztőmérnökök tudása nemzetközi szinten is versenyképes, így a kölcsönös tapasztalatcsere mindkét fél számára előnyös

– idézi a közlemény Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárt. Szerinte ma már nem az a kérdés, hogy a blokklánc technológia alkalmazása tömegessé tud-e válni valaha, hanem az, hogy mikor. „Olyan tudás és tapasztalat áll már rendelkezésre, amire építve Magyarország akár a térség meghatározó blokklánc központjává is válhat a jövőben” – tette hozzá az államtitkár.

Czeglédi Tamás, a Magyar Blokklánc Koalíció szakmai vezetője szerint a blokklánc a közeli jövő egyik meghatározó technológiája, ami már manapság is elterjedtebb, mint az a felületes szemlélő számára látszik, de nemzetgazdasági szinten érzékelhető mértékű hatásokra még várni kell. „A tömegessé válásához még sok idő, munka, tanulás és tudásmegosztás szükséges, de a lehetőségek nyitottak, akár európai, akár kontinensen átnyúló projektekben.” Czeglédi közölte azt is, hogy Indonézia „a technológia területén komoly tapasztalatokra tett szert az elmúlt években, és a magyar megközelítéstől dominánsan eltérő stratégiai irányokat jelöltek ki”. 

„A világon ott van a legtöbb, összesen 25 kriptotőzsde bejegyezve, emellett állami kripto tőzsde is napirenden van, illetve már az Indonéz Központi Bank is komolyan érdeklődik a központi banki digitális pénz (CBDC) bevezetése iránt.”

A blokklánc technológiát tartják az egyik legígéretesebb online hitelesítési megoldásnak, melynek tömeges alkalmazása várható a közeli jövőben. Jelenleg a legfőbb gátja az elterjedésnek, hogy nincs globálisan elfogadott szabályozói környezet, így a most aláírt együttműködés arra is kitér, hogy az Indonéz Blokklánc Szövetség megismerhesse az Európai Unió által elfogadott kripto szabályozást (MiCA) és annak alkalmazását. A blokklánc technológia egy digitális információs blokkokból álló könyvelési lista az online térben, amelyek a tranzakciók során titkosításra kerülnek. A létrejött blokkláncok nem törölhetők vagy módosíthatók, ugyanakkor transzparensek, így mindenki számára hozzáférhetők. Épp e sajátosságai miatt elsősorban a pénzügyi digitalizáció, a szállítmányozás, az autó- és egészségipar, valamint az ellátási láncok területén alkalmazzák széleskörűen.