Kedden jelentkezett be Magyar Péter a közösségi oldalán azzal az ígérettel, hogy a TISZA Párt kormányra kerülése esetén azonnal 5 százalékra csökkentenék a gyümölcsök és a zöldségek áfáját, majd az összes egészséges és végül minden alapvető élelmiszer áfakulcsát. 

Az ellenzéki párt szerint jelenleg a zöldségek és a gyümölcsök áfája az Egyesült Királyságban, Írországban és Spanyolországban 0 százalék, Lengyelországban 4 százalék, Romániában 5 százalék, Magyarországon viszont a kiskereskedelmi különadóval együtt 31,5 százalék.

Kapcsolódó

Sokszor hallott ígéretek

Az ehhez hasonló ígéretek nem újkeletűek: az Egységben Magyarországért pártszövetség a 2022-es országgyűlési választás előtt már ígéretet tett arra, hogy választási győzelmük esetén 5 százalékban maximálnák az alapvető élelmiszerek áfáját.

2022 nyarán a Demokratikus Koalíció még petíciót is indított az alapvető élelmiszerek áfájának nulla százalékra csökkentését követelve. A párt az áfacsökkentést kiterjesztette volna a munkahelyi étkezésre, a gyermekápolási és női higiéniai termékekre, a napelemekre és egyéb megújuló energiatermékekre, valamint a lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.

Korábban pedig az LMP törvénymódosító javaslatban kezdeményezte, hogy jogszabály mondja ki az alapvető élelmiszerek 5 százalékos forgalmi adóját. A párt a törvénymódosító javaslat mellett aláírásgyűjtésbe is kezdett, Schmuck Erzsébet társelnök arról beszélt a 2020 nyarán tartott sajtótájékoztatóján, hogy „különösen a zöldségek és a gyümölcsök ára szökött a csillagos egekbe”.

Áfahelyzet

Magyarországon jelenleg három kedvezményes áfakulcs létezik, az 5 és a 18 százalékos mellett van egy 0 százalékos is, amely kizárólag a napilapokra (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra) vonatkozik.

Bizonyos alapvető élelmiszerek áfája már jelenleg is 5 százalékon van rögzítve, ilyen például a baromfi- és sertéshús, a tej, a tojás vagy a hal. 18 százalékos adótartalom sújtja például a tej- és gabonatermékeket.

A tagállamoknak az uniós szinten közösen elfogadott irányelv adta keretek között van lehetőségük az áfát szabályozni, amely meghatározza, hogy milyen áfamentességeket lehet adni, milyen mértékben kell meghatározni az áfa mértékét és milyen termékekre, szolgáltatásokra lehet az általánosnál alacsonyabb áfakulcsot alkalmazni.

Idén májusban az egy évvel korábbihoz képest 44 százalékkal több áfabevétel folyt be a költségvetésbe, 408 milliárd forint. 

A teljes havi bevételnek még mindig a 12 százalékát az áfa biztosította, éves szinten pedig az általános forgalmi adó a bevételek több mint a 18 százalékát teszi ki.

Az idei első negyedévben áfából 1678,9 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ami több mint 300 milliárddal kevesebb, mint a legutolsó 2023-as adat. Az előző negyedévhez képest azonban 89 milliárd forintos a többlet, ami 5,6 százalékot jelent.

Költségvetési hatások

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az Economx kérdésére elmondta, hogy Magyarországon a fogyasztást terhelő adók aránya a költségvetés bevételei esetében nagyjából 45 százalékot képviselnek, míg a jövedelmet terhelő adók aránya 25 százalékos. Ennek tükrében azt mondhatjuk, hogy a magyar költségvetés bevételi oldala áfa-nehéz, így a forgalmi adó kapcsán hozott bárminemű változás, erőteljesen éreztetné a hatását a bevételi oldalon. 

A költségvetés egyensúlyának, vagy egyensúly közeli állapotának megteremtése érdekében így szükséges lenne a kiadások átalakítása, jellemzően csökkentése is. 

Azt azonban nehéz számszerűsíteni, hogy az adócsökkentés hatására, hogyan alakulna az adott termékekből a forgalom, ugyanis több szempontot is figyelembe kell venni: az áfacsökkentés nem biztos, hogy megjelenik a kiskereskedelmi árakban, valamint árrugalmatlan lehet néhány termék bizonyos fogyasztóknál.

Az Eurostat 2019-es felmérése szerint a magyar lakosság több mint egyharmadánál (36,3 százalék) marad el a mindennapos zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A KSH 2020-as élelmiszerfogyasztási felmérése szerint pedig az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás átlagosan 120 gramm körül alakul naponta. Ez a szám a 25 év alattiaknál a legalacsonyabb, mindössze 85 gramm.

Pásztor Szabolcs ennek kapcsán emlékeztetett a jellemző érvelésre, miszerint a gyümölcs és zöldség drága, ezért sokak számára egyszerűen elérhetetlen. Jövedelmi decilisek szerint megvizsgálva a gyümölcs- és zöldségfogyasztást azonban az látszik, hogy egy főre jutóan nagyjából ugyanannyi zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt a legalsó decilisbe tartozó, mint a negyedikbe. Mindebből az következik, hogy az árváltozás és az elérhetőség hatására nem biztos, hogy megemelkedik a vásárolt mennyiség.

Abban az esetben pedig, ha az áfabevétel is csökken és érdemben nem emelkedik a fogyasztás, akkor tekintélyes bevételkiesés realizálódhat a költségvetésben.

Arra a kérdésre, hogy a kieső áfabevételeket milyen forrásból lehetne pótolni, úgy válaszolt az Oeconomus kutatási igazgatója, hogy a jövedelmet terhelő adókat kell növelni a kiegyensúlyozott költségvetés érdekében, vagy a kiadásokat kell lefaragni. Egyik esetben a fogyasztás adóztatásáról a munka adóztatására való áttérésről van szó, a másik esetben pedig az állami szerepvállalás csökkentéséről a gazdaságban. Ez azonban meglátása szerint azért jelenthet problémát, mert a fogyasztás adóztatásával egészen kifehéredett a gazdaság, bizonyos szektorokban azonban még mindig tetten érhető a feketemunka, amely láthatatlan az adókivetés szempontjából.

Ahogy az fentebb már említésre került, a kormány korábban több hullámban csökkentette bizonyos alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra, azonban Pásztor Szabolcs szerint ennek hatásairól nehéz teljes képet adni, mivel olyan időszakban történtek az adómódosítások, amikor az egész évtizedben jellemző volt a reálkeresetek növekedése és Magyarország gyors felzárkózási pályát járt be az EU-n belül. Éppen ezért nem lehet azt mondani, hogy csak az adómérséklés miatt változott a forgalom/fogyasztás, ennek lehetett az oka a reálkeresetek növekedése is.

A gazdasági szakértő szerint az élelmiszerek többsége esetében forgalom- és fogyasztásbővülés következett be, aminek hátterében elsősorban a keresetek növekedése áll, de egyes termékek esetében összefüggés mutatható ki az áfacsökkentési intézkedésekkel is.

Az Állami Számvevőszék 2019-es elemzése szerint az áfacsökkentés bevezetésének évében a baromfi- és a sertéshúsfogyasztás jelentősen emelkedett, a többi élelmiszer esetében a forgalom, illetve a fogyasztás növekedése nem volt összefüggésbe hozható az áfacsökkentéssel. A vizsgált élelmiszerek közül kettő esetében csökkent a behozatal az áfacsökkentés bevezetésének évében, a hazai előállítású termékek forgalma ezzel egyidejűleg nőtt, azonban más termékcsoportnál az importált termékek forgalma is erősödött az áfacsökkentést követően.

Pásztor Szabolcs felhívta rá a figyelmet, hogy az áfacsökkentés következtében (a termékek és szolgáltatások változatlan vagy csökkenő forgalma esetén) adótömeg-kieséssel kell számolni a központi költségvetésben. Ennek hatását csak a forgalom olyan mértékű növekedése tudja kompenzálni, amely alacsonyabb adókulcsok esetén is biztosítja a korábbiakkal azonos összegű adóbevételt.

Az áfacsökkentéssel érintett termékek és szolgáltatások nagyobb részének forgalma az elemzett időszak egészében ugyan nőtt, a forgalomnövekedés volumene azonban ezekben az években a kieső áfabevételeket nem tudta kompenzálni, a termékek forgalma után beszedett áfabevételek mértéke jóval a korábbi szint alatt maradt.

Az ÁSZ elemzése arra is rámutatott, hogy egyes élelmiszerek esetében az áfacsökkentési intézkedések hozzájárultak a gazdaság fehéredéséhez, de nem fenntartható módon, azaz nem teremtettek újabb adócsökkentésre lehetőséget.

Régiós áttekintés

A régió országainak gyakorlata kapcsán az Oeconomus kutatási igazgatója elmondta, hogy Magyarországhoz hasonlóan itt is több helyen megfigyelhető, hogy van kedvezményes áfa bizonyos élelmiszeripari termékkörre.

Romániában a sztenderd áfa 19 százalék és bizonyos termékek 9 százalékkal, de néhány még ennél is kedvezőbben 5 százalékkal adózik. Korábban a kormány úgy becsülte, hogy az intézkedés a rákövetkező négy évben 175 millió eurós költségvetési veszteséget okoz majd, de ragaszkodott ahhoz, hogy az intézkedés döntő fontosságú lesz a kiváló minőségű élelmiszerek hazai fogyasztásának támogatásában, mivel csökkenti az árakat és növeli az eladásokat.

Pásztor Szabolcs szerint Lengyelországban egy érdekes változás zajlik, ugyanis bizonyos termékek esetében 2024. március 31-ig nulla százalékos volt az áfa, amit 5 százalékosra emeltek. Az érintett termékek a hús és hal, valamint az ezekből készült termékek, a tej és tejtermékek, a tojás, a természetes méz, a diófélék, a zöldségek és gyümölcsök, valamint az ezekből készült készítmények, az ehető állati és növényi zsírok, a gabonafélék és gabonából készült készítmények, beleértve a kenyeret és a süteményeket.

Szlovákiában az általános áfa 20 százalékos, bizonyos élelmiszerek esetében csökkentett teher van, amely 10 százalékos. Csehországban az alap áfa 21 százalékos, azonban itt az élelmiszerek esetében létezik a 10 és a 15 százalékos mérsékelt áfa is.

Ausztriában a zöldségeket és a gyümölcsöket az adó általános 20 százalékos mértéke helyett kedvezményes 10 százalékos áfakulcs terheli, míg Horvátországban 25 százalék helyett 5 százalékos az áfa a zöldségek és a gyümölcsök esetében.

Szétlövi az áfát Magyar Péter, ha kormányra kerül, és ez még csak a kezdet

Haladéktalanul 5 százalékra csökkentik a gyümölcsök és a zöldségek áfáját, majd az összes egészséges és végül minden alapvető élelmiszer áfakulcsát, ha a TISZA Párt megnyeri a 2026-os országgyűlési választásokat.