Az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.
A megállapodás értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.
„Ez egyrészt az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorssá, akadálymentessé téve az áram kereskedelmét országaink között, s természetesen mivel nagyobb piacról és nagyobb mennyiségekről lesz szó, az árak is kedvezőbbek lesznek. Ez a szervezett regionális villamosenergia-tőzsde jelentős mértékben növeli az ellátásbiztonságunkat, megteremti a lehetőségét, hogy a közép-európai térség élen járjon, példát mutasson az egész európai energiaintegráció szempontjából.”
Nincs magyar tengerpart és kőolajmező, így marad az atomerőmű
A német-francia energiatőzsde-vállalat is ezen kezdeményezés mellé állt, és biztosítja a működés korszerűségét a rendszerüzemeltetők számára. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország nem rendelkezik sem tengerparttal, sem jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyekkel, így hazánk áramellátása leghatékonyabban nukleáris energia által biztosítható, a kormány ezért is döntött a kapacitások bővítéséről.
Tájékoztatása szerint a paksi erőmű fejlesztésével a következő évtized elejére a jelenlegi 2000-ről 4400 megawattra fog nőni ez a kapacitás, a beruházás pedig jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben.
Naperőművi kapacitásaink az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak. Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb hálózatfejlesztési igények jelennek meg itt Magyarországon, ezért különös jelentősége lesz a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének és különös jelentősége lesz a regionális együttműködésnek
– fűzte hozzá. A miniszter rámutatott, hogy „a veszélyek és a válságok, amelyek minket körülvesznek, jelentős mértékben megnövelik a határokon átnyúló energetikai együttműködés jelentőségét”.
A miniszter nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a stabil energiaellátást.
A cél az, hogy minél integráltabb, minél szorosabb együttműködést lehetővé tevő energiarendszerek jöjjenek létre a régióban. Különösen igaz ez a villamosenergiára, hiszen 2030-ra itt Közép-Európában várhatóan 50 százalékkal fog növekedni a kereslet. Magyarországon a folyamatos beruházási rekordok miatt is egyre nagyobb mennyiségű villamos energiára lesz szükségünk.