A megkérdezettek több mint fele elutasító a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban: ez a férfiaknál 53, míg a nőknél 69 százalék. A férfiak szignifikánsan magasabb arányban (23 százalék) támogatták a külföldi munkaerő itthoni alkalmazását, mint a nők (13 százalék). Az erősebbik nem 17 százalékának nincs kifogása a külföldi munkaerővel, ha az nem Európán kívülről érkezik, a nőknél ez az arány 9 százalék.

A 18-39 éves korosztály 52 százaléka nem támogatja a külföldiek magyarországi munkavállalását, a 40-59 éves korúak körében már 64 százalék ez az arány, míg a legidősebb korosztály a leginkább elutasító ezen a téren (71 százalék).

 

Mutatjuk, hol okoz feszültséget a vendégmunkások érkezése

Vegyes a vendégmunkások fogadtatása a hazai munkahelyeken, akiknek a beilleszkedése nagyban függ a munkáltatók hozzáállásától. Gyakori feszültségforrás a javadalmazás, illetve a külföldről érkező munkaerővel szemben elnézőbb hozzáállás. Sok munkahelyen ugyanakkor fellélegezhetnek a dolgozók.

Azok között, akik támogatják a külföldiek itteni munkavállalását, nem volt nagy különbség a korcsoportok között: 16-18 százalék között van az arányuk. Jóval nagyobb a megoszlás viszont annál a kérdésnél, hogy jöjjenek külföldi munkavállalók, csak ne Ázsiából. Itt a 18-39 évesek egyötöde válaszolt igennel, a középkorúaknák (40-59 évesek) viszont már csak 9 százalékos az arány, míg a legidősebbeknél csupán 7 százalék.

A végzettség alapvetően meghatározza a külföldi munkavállalókhoz történő hozzáállást. Jóval elfogadóbbak a felsőfokú végzettségűek, akiknek a 30 százaléka támogatja az üres hazai munkahelyek feltöltését külföldiekkel, a középfokú végzettségűeknék ez 22 százalék, míg az alapfokú végzettséggel bíróknál mindössze 12 százalék állt hozzá pozitívan a kérdéshez.

A diplomások kevesebb mint fele (47 százalék) ragaszkodott ahhoz, hogy itthoni munkahelyre csak magyar munkavállalót vegyenek fel. A középfokú végzettségűeknél már ezt akarja a többség (54 százalék), míg az alapfokú végzettségű megkérdezetteknél ez az arány már 70 százalék.

Településtípus szerint a fővárosban (22 százalék) és a megyeszékhelyeken (20 százalék) elfogadóbbak az emberek a vendégmunkásokkal szemben, míg a községekben a leginkább elutasítóak, ahol mindössze a 12 százalékuk látna szívesen külföldi munkavállalót.

Kép: Pulzus

Egyre nehezebb a kutatási adatvétel

A hagyományos kutatási adatfelvétel az egész világon válságban van. Egyre nehezebb személyes interjúkat készíteni, a válaszadói hajlandóság csökkenése miatt a telefon-interjús megkeresés is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A vezetékes telefont elsősorban az idősebbek használják, a mobiltelefon beszéd-átviteli funkciója pedig kezd kiszorulni a fiatalok és a nagyon fiatalok kommunikációs eszköztárából. A személyes adatfelvétel mindezek miatt drágább lett.

A Pulzus© Kutatási Rendszer az egyik legújabb kutatási technika, ami egy elsősorban okostelefonokra telepített alkalmazás segítségével teszi lehetővé  piac- és véleménykutatások kivitelezését. A kérdezés átfutási ideje nem hetekben, hanem órákban, maximum néhány napban mérhető, ilyen módon „real-time” adatokkal szolgál. A Pulzus© Kutatási Rendszerrel végzett kutatások árai kedvezőek, hiszen nem rakódnak rá a terepmunka nagyobb költségei.

A Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft. tulajdonosi köre és munkatársai több évtizedes telemarketing, piackutatási és véleménykutatási tapasztalattal rendelkeznek. Munkájukat a legmodernebb technikai eszközök támogatják. Amiben segítségére van a Pulzus© Kutatási Rendszer: 

  • Nagy mintavétel, gyors kutatás. 
  • Speciális célcsoportok, előre felmért jellemzőkkel. 
  • Valódi válaszok, befolyásolás nélkül. 
  • Több szempont szerinti kimutatásban történő  hatáselemzés.
  • Az aktív mintavétel biztosítja, hogy a megfelelő emberek megfelelő arányban kerüljenek a válaszadói panelből a konkrét mintába. 

A felmérés befejezése után, az eredmények reprezentativitásának biztosítása érdekében, az  adatokat relatív fontossági értékekkel látják el, hogy a minta összetétele közelítsen a nemzeti profilhoz (statisztikai súlyozás). Ez a módszertan megfelel annak, ahogyan minden kutatóintézet finomhangoló intézkedésként súlyozza az adatokat. 

A Pulzus © Kutatási Rendszer esetében életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján végzik el a súlyozást. A statisztikai súlyozás elvégzésével eredményeik az ország egészének, vagy a kutatás témájának megfelelő társadalmi, fogyasztói csoportnak a véleményét, szokásait, cselekvési szándékait megbízhatóan tükrözik.