Nem csak Budapestből áll az ország! című előadásával Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitja meg az Economx Növekedés és egyensúly konferenciáját május 30-án, a Művészetek Palotájában. Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója tökéletesen alkalmas pillanat arra, hogy mérlegre tegyük, mit adott nekünk az elmúlt két évtized EU-tagként, az érvek és ellenérvek ütköztetésének pedig még inkább nyomatékot ad, hogy a május 1-jén ünnepelt kerek évfordulót követően, június 9-én európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokat tartanak.
Navracsics Tibor több szempontból is a leginkább kompetens közéleti szereplő a számvetésre a mögöttünk hagyott 20 esztendő tekintetében, hiszen nemcsak az ötödik Orbán-kormány tagjaként felelt az uniós források hazahozatalát célzó tárgyalásokért, de a 2021-2027-es programozási időszak előkészítésén az élvonalban dolgozott az Európai Bizottságban, Magyarország uniós biztosaként 2014 és 2019 között.
Már mögöttünk a görögök, portugálok
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter álláspontja szerint Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az európai uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy rendkívül sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. „Ezt hűen tükrözi, hogy a térség országai, köztük hazánk már olyan nemzeteket is maguk mögött hagytak, amelyek régebb óta a közösség részei, így például Görögországot vagy Portugáliát” – mutatott rá a politikus.
Ugyanakkor úgy véli, az EU-s források jelentősége ma relatíve kisebb, hiszen vannak olyan közép-európai országok, amelyek szinte már nettó befizetők, vagy legalábbis közelednek ehhez a státuszhoz. Erre jó példa a Balti-államok közül Észtország, de a visegrádi négyek fejlődési üteme is látványos, beleértve Magyarországét.
Gyakorlatilag 100 százalékos forrásfelhasználással a 2014-2020-as ciklusban is a top 3-ban vagyunk. Bízom benne, hogy a 2021-2027-es időszakban is hasonlóan eredményesek leszünk, hiszen ez az első lépés, a nekünk járó keret egészének lehívása. Ezután jön az, hogy az elérhető forrásokat a hatékonyság növelésére, a versenyképesség javítására fordítsuk
– ismertette a diagnózist a tárcavezető.
Összességében Magyarország jól járt Navracsics Tibor szerint azzal, hogy két évtizede az európai közösség része. A területfejlesztési aspektusokra szűkítve a kört: nem tudunk ma az országnak olyan pontjára menni, ahol ne találkoznánk olyan táblával, ami azt hirdeti: az adott beruházás valamelyik uniós program keretében valósult meg. „Ha viszont a sérülékenység szempontjából közelítünk, azzal a problémával sajnos könnyen szembesülhetünk, hogy a területi egyenlőtlenségek nem csökkentek az EU-tagság 20 éve alatt, hanem tovább nőttek” – mutatott rá a volt uniós biztos.
Például Budapest 2004-ben az unió átlagos fejlettségének 129 százalékán állt a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP alapján, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint ez a mutató már 158 százalékon áll. Ugyanezen az időtávon a Hajdú-Bihart, Szabolcs-Szatmár-Bereget és Jász-Nagykun-Szolnokot magában foglaló Észak-Alföld régió 44 százalékról pusztán 50-re lépett előre, vagyis a területi fejlettség ollója szétnyílt. Jobban kell ügyelnünk arra, hogy a Budapesten kívüli régiókat valóban fel tudjuk zárkóztatni a fővároshoz és környezetéhez.
Élet magyar euró nélkül
Ugyanakkor a felzárkózásnak nem mindenképpen előfeltétele az eurózóna, a visegrádi térségből is egyelőre csak Szlovákia használja a közös uniós valutát. Ezzel együtt arra aligha gondoltak sokan 2004-ben, hogy 2024-ben sem lesz még magyar euró a pénztárcánkban, arra pedig hiába várunk, hogy inkább a többiek vezessék be a forintot.
Navracsics Tibor úgy véli, az eurózónának kétségtelenül van számos előnye, de hátránya is bőven akad. „Az uniós fizetőeszköz egy olyan kérdés, amit nem szabad abszolutizálni. Mindig is azt mondtam, a jókor, jó árfolyamon történő euróbevezetést mindig és mindenkor támogatom, a rossz időpontban, előnytelen csereértéken való csatlakozásnak pedig következetesen ellene vagyok.” Az a lényeg a miniszter szerint, hogy a nemzetgazdaság és a magyar polgárok jól járjanak, ha erre a lépésre sor kerül.
Az talán figyelmeztető jel, hogy akadnak olyan, nálunk sokkal tehetősebb EU-tagok, akik köszönik szépen, inkább maradnak a saját fizetőeszközüknél, így például a dánok a koronánál
– hozott egy praktikus észak-európai példát a kormánytag.
Örök dilemma az is, mennyiben áldozható fel az identitás, a szuverenitás az európai integráció oltárán, de Navracsics Tibor szerint szerencsére az Európai Unióban mind a mai napig a nemzeti érdekek a meghatározóak.
„Mindig vannak persze kísérletek arra, hogy legyen egy felettük álló összeurópai érdek, de az Európai Tanács munkájában továbbra is a tagállamok miniszterei vesznek részt, akik a saját jól felfogott érdekeik mentén hozzák meg a döntéseiket. A magyar kormány is ügyesen védi a nemzeti szuverenitást, vagyis a közös munkában arra koncentrál az együttműködés terén, ami a magyar költségvetésnek is fontos, egyúttal erősíti a felzárkózásunk folyamatát. Európa-párti, támogató hozzáállás jellemzi például hazánkat a mezőgazdaság közös agrárpolitika, a kohéziós politika vagy újabban az európai védelmi politika finanszírozását tekintve” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy
vannak ellenben olyan intézményeink és szakpolitikai prioritásaink, amelyeket a nemzeti önazonosságunk megőrzése érdekében igyekszünk hazai hatáskörben tartani. Meggyőződése, hogy Magyarország tudatos és jó Európa-politikát folytat.
Emlékezhetünk, velünk együtt tizen léptek be 2004. május 1-jén az EU főbejáratán, nyolc kelet- és közép-európai ország, illetve Ciprus és Málta.
Ki járt igazán jól az EU-val?
Navracsics Tibor szerint nem könnyű eredményt hirdetni, kik hozták ki a legtöbbet a mögöttünk álló 20 évből, nem mindegy, milyen szempontokat nézünk. „Például Lengyelország a maga geopolitikai fekvésével és piacának nagyságával nyilvánvalóan sokkal nagyobb teljesítményre képes, mint Szlovákia vagy Szlovénia. A különböző géposztályú autókat sem könnyű összehasonlítani. A csatlakozó tagállamok túlnyomó többsége sikeres volt, kudarcos példát nem is tudnék mondani, valódi vesztese nincs az integrációnak. Lengyelország egyértelmű nyertes, de mi, magyarok is azok vagyunk” – tette hozzá a miniszter, akit május 30-án, a Müpában is érdemes lesz meghallgatni.