A hazai fogyasztás alacsony szintjének okait illetően a sajtó és elemzői szféra is számos olyan jelenséget azonosított, amelyek részben magyarázzák a jelenséget, az emberek nemcsak itthon, hanem Európa-szerte a koronavírus-járvány és a 2021–2022-es energiaválság alatt

Azonban Magyarországon a kormány egyes gazdaságpolitikai lépéseivel maga is tevékenyen tesz a fogyasztás korlátozásáért

Kapcsolódó

- írja a G7. A gazdasági szakportál utóbbiak közé sorolja:

  • A Fidesz népszerűségének fenntartását célzó, a választások előtti osztogatással megspékelt prociklikus gazdaságpolitika miatt az infláció mértéke már 2017 óta kiemelkedik az uniós átlagból, emiatt a hazai lakosságot kiemelkedő árcédula-sokk érte az elmúlt években.
  • A magas infláció letörése magas kamatokat követelt, amelyek növelik a lakosság adósságterheit, és visszafogják a fogyasztási és beruházási hajlandóságot.
  • A folyamatos háborús riogatás növeli a társadalom bizonytalanságérzetét, ami tovább ösztönzi a tartalékolást, illetve a külföldi vagyonmenekítést.
  • A kormány célzott beavatkozásaival (például családtámogatás, lakossági állampapírok magas hozama, adókedvezmények, nem progresszív adórendszer) elsősorban a felső-középosztályt támogatja. Az uniós átlaghoz való bérfelzárkózás leginkább a társadalom felső 30 százaléka esetében jellemző, amelynek tagjai magasabb jövedelmük kisebb részét költik fogyasztásra, fogyasztásuk nagyobb részét tudják külföldön bonyolítani (más szóval telik nyaralásra és online shoppingra), továbbá megengedhetik maguknak a pénzügyi tudatosságot és a tartalékképzést.
  • A részben az ágazatok tulajdonviszonyainak átalakítását és a külföldi tulajdoni arány csökkentését, részben a költségvetési lyuk befoltozását célzó kiskereskedelmi és pénzügyi különadók növelik a hazai árszintet. Ez visszafogja a fogyasztást, és az eleve árversenyelőnyben lévő külföldi online kereskedők felé tereli a fogyasztókat.
  • Magyarázat a gyenge fogyasztásra, hogy ennél fontosabb cél a magyarok számára a lakásszerzés. 
  • A kormány által gyakran példaként beállított kelet-ázsiai gazdaságokban, mindenekelőtt Kínában a fogyasztás szintje tartósan alacsony, miután a „keleti fejlődési modell” alapeleme a beruházások priorizálása és az ezzel járó pénzügyi represszió. Ennek egyes jellemzői Magyarországon is tetten érhetők.
  • Az állam többek között a munkajogok gyengítésével próbálja növelni a „versenyképességet”, ami hozzájárul a jövedelmek GDP-arányos értékének csökkenéséhez.
  • A „lustaságra ösztönző” szociális rendszert alulfinanszírozza, ami növeli a lakosság megtakarítási hajlandóságát (ha nem lehet bízni az állami oktatásban és egészségügyben, akkor fel kell készülni a jelentős váratlan kiadásokra).
  • Az állam és a pénzügyi szektor forrásait a kiemelt ipari szektorok finanszírozása felé tereli, ami rontja a lakosság és a nem támogatott ágazatokban tevékenykedő vállalatok pénzügyi kondícióit.
  • A külföldi beruházások alacsony hozadékát és a magyar munkaerő (ebből fakadóan) gyenge termelékenységét nemrég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) s kiemelte mint a fogyasztás alacsony szintjét magyarázó tényezőt.
  • A vendégmunkások fogyasztása minimális.