Akik az elmúlt hetekben találkoztak a különböző „holtankoljakos” üzemanyagár-változásos cikkekkel – vagy mondjuk tankoltak néhányszor januárban –, és látták a KSH januárra vonatkozó inflációs adatsorát, erősen meglepődhettek a hivatalos statisztikákat böngészve:

A legkönnyebben talán úgy lehetne feloldani ezt az anomáliát, ha azt mondanánk, hogy a Holtankoljak.hu adatai nem pontosak. Saját magukról írják, hogy az oldal „adatbázisának adatait közvetlenül a töltőállomások töltik fel” és „téves adatközlésért felelősséget nem vállalnak”. Mindenesetre a fél magyar sajtó hivatkozási pontként használja a 2007 óta működő portált, valamint a KSH is használja az adataikat.

Kapcsolódó

Ezek az adatok pedig azt mutatják, hogy

januárban szinte folyamatosan emelkedtek az árak: a benzin 36, a gázolaj pedig 34 forintot.

Az üzemanyagárak október elejétől december végéig folyamatosan csökkentek, majd januárban jött a „nagy áremelés”, miután 41 forint jövedékiadó-emelést kellett beépíteni az árakba – ezt a Mol egyébként két lépésben tette meg januárban.

De mégis hogy jött ki a KSH-nak az árcsökkenés?

A januárra vonatkozó mínusz 0,5 százalékos adat decemberhez képest mutatja az árváltozásokat. Lehet, hogy decemberben mégis magasabbak voltak az árak? December közepéig valóban látni olyan számokat a szakportálon, amelyek magasabbak voltak, mint mondjuk január elején. 600 feletti árakat pedig csak december első egy-két napján látni, míg január közepén a benzin már majdnem 580 volt, míg a gázolaj 610.

Viszont ezek csak az árak, amik kinn vannak a kútoszlopon – a statisztikusok feltehetően az eladott mennyiséggel is súlyoznak, bár ezt a hivatal nem, de egy elemző megerősítette portálunknak.

Az Economx megkeresésére a KSH azt közölte, hogy „a fogyasztóiár-index az egyik leggyorsabban előállított statisztikai adat” – melynek módszertanáról a hivatal oldalán bővebben is olvashat. Közölték azt is, hogy 

„az összeírási időszak a hónap 1. és 20. napja közé esik”.

Így viszont már a „holtankoljakos” adatok alapján is kijöhet, hogy januárban valóban csökkentek az árak decemberhez képest, mert a jövedékiadó-emelés második részét épp január közepén lépte meg a legtöbb töltőállomás.

A KSH is hozzáteszi, hogy „a jelentősebb mértékű árnövekedés a hónap közepe után valósult meg, így ezek már csak mérsékelt arányban jelentek meg a januári fogyasztóiár-statisztikában”, ami megfelel a módszertannak. Egy másik tényezőt is kiemeltek a statisztikusok: a decemberi árdinamikát. „December első felében magasabb árakat figyeltünk meg, amik a hónap közepére-második felére csökkentek” – erősítette meg gyűjtésünket a hivatal.

Így alakultak a KSH szerint az üzemanyagárak 2020 óta
Így alakultak a KSH szerint az üzemanyagárak 2020 óta
Kép: Economx

A KSH hivatalos üzemanyagár-statisztikái egyébként így alakultak a vizsgált két hónapot nézve: 

  • december: a benzin literje 570 forint, a gázolajé 596 forint volt,
  • január: a benzin literje 567 forint, a gázolajé 598 forint volt.

Azaz a folyamatos januári drágulás ellenére a statisztikusok azt hozták ki – a módszertanuk alapján –, hogy a benzin januárban 3 forinttal olcsóbb, míg a gázolaj 2 forinttal drágább lett. Emlékeztetőül: a Holtankoljak.hu adatai szerint januárban a benzin és a gázolaj ára is több mint 30 forinttal emelkedett.

Ha azt nézzük, hogy a KSH 1-jétől 20-áig nézi az árakat; tudjuk azt, hogy a jövedékiadó-emelés két lépcsőben jött be; és tudjuk azt is, hogy a KSH eladott mennyiséget is figyelembe vesz, tehát súlyozott átlagot néz; akkor alapvetően valóban kijöhet ez a fél százalékos csökkenés

– fogalmazott az Economx megkeresésére Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, hozzátéve, hogy „ami késik, nem múlik”. Ezzel arra utalt, hogy „az az áremelkedés, amit januárra vártunk, azt majd csak a februári statisztikai adat fogja majd megragadni”, és az szerinte „már egy csúnyább adat lesz”.

A közgazdász elmondta azt is, hogy ezekkel az adatokkal alapvetően „nehéz trükközni”, mert az Eurostatnak is le kell adni azokat, és az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala folyamatosan ellenőrzi. 

Az ilyen extrém esetekben jön ki az, hogy mennyire mesterséges és bonyolult mutató az infláció

– fogalmazott az ING vezető elemzője, ugyanis ilyenkor jönnek ki ezek az anomáliák a fogyasztó által érzékelt árak és egy hivatalos, országos szinten összegyűjtött makrogazdasági statisztika között. Például a legtöbben általában ugyanazokon a töltőállomásokon tankolnak, és nem tudják, hogy az ország másik felén milyen árak vannak.

Nagyon nem mindegy, mi jön ki a KSH-nál

Az üzemanyagárak (járműüzemanyagok) súlya a teljes inflációs mutatóban egyébként az idén 6 százalék. Tavaly még 8,1 százalék volt, ami főképp a majdnem 13 hónapig érvényben lévő és 2022 végén kivezetett ársapkának köszönhető, amikor is hatóságilag maximum 480 forintért lehetett benzint és gázolajat árulni.

Ez a 6 százalékos súly azt jelenti, hogy ha minden mást nem veszünk figyelembe, csak az árakat, akkor a mostanihoz közeli árakkal számolva (610 forintos benzinnel és 660 forintos gázolajjal) egy 50-50 forintos emelkedés egy hónapon belül a benzin esetében 8,2 százalékos, míg a gázolajnál 7,6 százalékos drágulást jelent. Nagyon leegyszerűsítve induljunk ki abból, hogy nem súlyozunk, ugyanannyi fogy mindkettőből, tehát az „átlagos” drágulásunk adott hónapban 7,9 százalék.

Egy ilyen jelentős drágulás – vagy ellenkező esetben árcsökkenés – az üzemanyagok esetében azok magas súlya miatt a fő inflációs mutatót is érdemben mozgatják meg.

A fenti példánkban lévő 7,9 százalékos drágulás köszönhetően az üzemanyagok 6 százalékos súlyának a teljes fogyasztói kosárban azt jelenti, hogy a teljes inflációs mutatót 0,47 százalékkal tolja feljebb. Az pedig már jelentős, hiszen például januárra 3,8 százalékos inflációs adatot közölt a KSH. A következő, februári inflációs adatokat március 8-án közli majd a statisztikai hivatal.

Az inflációs adat pedig már csak amiatt is különösen fontos, mert – szintén leegyszerűsítve – szinte „mindenre” hatással van a kamatoktól, a fizetéseken át egészen a nyugdíjig.