Napi.hu: Az infláció leszorításának egyik eszközeként indult e hónaptól az online árfigyelő rendszer. Mik az első tapasztalatok, hozzájárul az infláció leszorításához?

Rigó Csaba Balázs: A kormány számos intézkedést hozott az infláció letörésére. Az árfigyelő rendszer is ilyen, lényegében egy vakcinának tekinthetjük, amelynek beadása után már látszanak az azonnali hatások, illetve később lesznek hosszabb távú eredmények is. Az első tapasztalatok rendkívül kedvezők. Az árfigyelő működésének első két hetében több mint félmillió egyedi látogató közel 40 millió interakciót végzett az oldalon, ami kiugróan magas érdeklődésnek tekinthető. Ez azt jelzi, hogy az árfigyelő olyan szolgáltatást nyújt, amire szüksége van a magyar embereknek.

Kapcsolódó

Napi.hu: Ez azt jelenti, hogy már ilyen rövid idő alatt megjelenhetett az árversenyre gyakorolt kedvező hatás is?

R. Cs. B.: Az árfigyelő árversenyre gyakorolt, várakozásaink szerint pozitív hatása láthatóan már rövidebb távon is érvényesül, de a konkrét hatásokat majd a hosszabb távú működés alapján lehet kimutatni, látva például a friss inflációs adatokat. Az élelmiszerek árát számos tényező befolyásolhatja, vagyis csökkenhet a szezonális hatások miatt, vagy akár emelkedhet a verseny pozitív következményei ellenére is. Jó tapasztalatok viszont már ilyen rövid idő alatt is kimutathatók. Már az első napokra igaz, hogy több termékcsoportban – például tojás, kenyér, sertéshús – csökkentette az árakat a rendszer, mivel az üzletláncok különböző akciókat hirdettek. Volt olyan kiskereskedelmi lánc, amely kimondottan az árfigyelő indulásával összehangolva csökkentette több mint száz terméke árát. Kimondható, hogy az árfigyelő már néhány hét után hozzájárult az infláció csökkentéséhez, azzal, hogy a vásárlók számára lehetővé teszi az árak összehasonlíthatóságát, a kiskereskedők között pedig élénkíti a versenyt.

Napi.hu: Ezek szerint akkor a rendszer közvetlenül befolyásolja a kiskereskedelmi láncok által kínált árengedményeket?

R. Cs. B.: Egyértelműen. Tapasztaltuk, hogy a láncok a heti árazásról napi árazásra váltottak. Ennek oka, hogy az árfigyelő rendszernek szolgáltatott adatokat, árinformációkat az egymással versenyző üzletláncok is élesben, az árfigyelőn feltüntetve ismerik meg.

Az első héten ez olyan mértékig élénkítette a versenyt, hogy több cég, amint meglátta a konkurencia alacsonyabb árait, másnap azonnal reagált és a saját árait is mérsékelte.

Ez egyértelműen betudható a rendszer kezdeti, azonnali kedvező hatásának, mivel felgyorsította a fogyasztói árak csökkenését. Az egyik kiskereskedelmi lánc vezetője úgy fogalmazott nekünk: „ádáz versenyt okoz az árfigyelő.”

Napi.hu: Készült-e arra vonatkozó számszerű becslés, hogy az infláció visszaszorításában mekkora szerepe lesz az árfigyelőnek?

R. Cs. B.: A Gazdaságfejlesztési Minisztérium péntekenként közli az erre vonatkozó legfrissebb elemzések eredményeit. Ez alapján elmondható, hogy a megfigyelt termékkategóriák döntő többségében csökkentek az árak az árfigyelő indulása óta, ami nyilvánvalóan az inflációra is kedvező hatással van. Később természetesen átfogó versenyszempontú elemzéseket is fogunk végezni. Az inflációt ugyanis számos tényező befolyásolja. Abban bízunk, hogy az árfigyelő hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók könnyedén megtalálják, hogy az általuk keresett termék hol a legolcsóbb. A boltok közötti verseny pedig ezáltal élénkül, ami szintén leszorítja az árakat. Ezzel a folyamattal a bevásárlás olcsóbbá válik a magyar emberek számára, akik így pénz és időt spórolhatnak meg, függetlenül attól, hogy az inflációt befolyásoló tényezőket elkülönítenénk és számszerűsítenénk.

Napi.hu: Hogyan fogadták az üzletláncok az árfigyelő rendszert?

R. Cs. B.: Az árfigyelő kifejlesztésében együttműködő munkacsoport – amelynek a Gazdasági Versenyhivatalon és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumon kívül tagja még az Igazságügyi Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda illetve a Központi Statisztikai Hivatal is – a megvalósításba kezdettől fogva bevonta azokat az üzletláncokat, amelyeknek kötelezően előírta a kormány a csatlakozást. Részt vettek a munkában a kereskedőket tömörítő szakmai érdekképviseletek is, ennek köszönhetően a rendszer indulása gördülékeny volt, fennakadások nélkül startolt július 1-jén. Ahogy említettem, a kiskereskedelmi láncok már az első napokban számos akciót és árengedményt hirdettek, igazodva az induláshoz. Azt mondhatom, hogy a cégek, illetve az azokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség kezdettől fogva együttműködők voltak.

Napi.hu: Az árfigyelő az eredeti célján túlmutatva más területeken is segíti a GVH munkáját? Például kiszűrhető vele a tisztességtelen piaci magatartás, ami hátrányos helyzetbe hozhatja a magyar termelőket?

R. Cs. B.: A rendszer célja alapvetően nem a tisztességtelen gyakorlatok kiszűrése, hanem a verseny élénkítése a piaci szereplők között. Ebbe beleértem a kiskereskedők mellett a beszállítók vagy a termelők versenyét is. Ez, ahogy említettem, azt a célt segíti elő, hogy a fogyasztók egyre növekvő költségeiket kordában tudják tartani, esetleg csökkenteni tudják, vagyis megvalósuljon az infláció letörése. A termelők és az élelmiszerkereskedők közötti beszállítói viszonyok egyensúlyát garantáló jogszabályok ellenőrzése nem tartozik a GVH hatáskörébe. De a kiskereskedelmi árak minél alacsonyabb szintje ilyen esetben is minden szereplő érdeke.

Napi.hu: Bővül a későbbiekben az árfigyelő újabb termékekkel, esetleg szolgáltatásokkal?

R. Cs. B.: Igen. A fogyasztói igények, visszajelzések alapján a kezdetektől cél a rendszer továbbfejlesztése. Az árfigyelőn nyomon követhető termékek körének meghatározása Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik, az oldal fejlesztésén pedig – amint azt már említettem – közös munkacsoport dolgozik a GVH és az érintett szaktárcák aktív közreműködésével. A tervek szerint a jövőben egyebek mellett szabadon összeállítható és elmenthető bevásárlólista és kalkulátor is segíti majd a fogyasztókat. A felhasználói igényeknek megfelelően fejlesztjük a megjelenítést, illetve a szolgálatás térképes funkcióját is. A fejlesztések legfőbb célja, hogy azok segítsék a vásárlókat az árak összehasonlításában és a legjobb ajánlatok kiválasztásában.

Napi.hu: A GVH több hónapon keresztül vizsgálta az egyes ágazatokban a teljes termékpályákat. Milyen eredményekkel zárultak ezek a vizsgálatok és milyen javaslatokat tudott megfogalmazni a versenyhivatal?

R. Cs. B.: Valóban több javaslatot is megfogalmaztunk, amelyek hozzá tudtak járulni a fogyasztói árak csökkenéséhez, emellett elősegítik a magyar termelők versenyképességének erősítését is.

Napi.hu: Tudna példákat mondani?

R. Cs. B.: A tejtermékek piacán az egész ágazatot érintő, piactorzító hatású jelenség orvoslására tettünk javaslatot. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által alkalmazott nyerstej alapárprognózis módszertanának felülvizsgálatát javasoltuk, amit a terméktanács is indokoltak tartott. Az árprognózis korábban alkalmazott képletének ugyanis árfelhajtó hatása lehetett a magas inflációs környezetben. A tejpiac vizsgálata kapcsán javasoltuk külföldi példák nyomán az online árfigyelő rendszer kifejlesztését is. Speciálisan a tejpiacra vonatkozóan a javaslataink közé tartozott a növényi italokat fogyasztók számára kedvezőbb helyzet megteremtése a rendelkezésre álló kereskedelempolitikai eszközökkel. Ez azért fontos, mert a laktózérzékenység és a tejallergia nagyon gyakori ételallergiák, amelyek akár a magyar népesség 35 százalékát is érinthetik. Az általuk fogyasztható, tejtermékeket helyettesítő növényi italok kereskedői árrése és áfaszintje ugyanakkor magasabb, mint a kapcsolódó hagyományos tejtermékeké, ami a különféle ételérzékenységekkel küzdő, ilyen szempontból kiszolgáltatott fogyasztók számára jelentős többletterhet jelent. Szintén fontos példaként tudom említeni a kormánynak felajánlott konzultációs szakmai segítséget az árstopokkal kapcsolatos módosítások, illetve kivezetés kapcsán.

Napi.hu: Más termékpályákon milyen javaslatokat tudtak megfogalmazni, amelyek hozzájárulnak az infláció elleni küzdelemhez is?

R. Cs. B.: A tartós élelmiszerek piacán a GVH a zöldségek és gyümölcsök, mint alapanyagok hazai termelésének ösztönzését javasolta annak érdekében, hogy a magyarországi feldolgozóipar stabilabban tudjon támaszkodni a helyi alapanyagokra. Ennek kapcsán javasoltuk a korszerű és fenntartható öntözőrendszerek telepítésének intenzívebb ösztönzését és támogatását. Egyrészt, a meglévő támogatási programok kiterjesztésével és hozzáférhetőségük egyszerűsítésével, másrészt, ezeknek a rendszereknek a telepítéséhez kapcsolódó hatósági eljárások, vagyis az engedélyezési és bejelentési folyamatok egyszerűsítésével és felgyorsításával.

Napi.hu: Milyen nehézségekről számoltak be az élelmiszeripar szereplői?

R. Cs. B.: Szinte minden termékpályán elsődleges problémaként értékelték a szereplők az energiaárak növekedését és a munkaerőhiányt. Erre válaszul a piaci szereplők energiahatékonyságot növelő beruházásainak és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását javasoltuk. Mivel a piaci szereplők jelzései alapján a munkaerőhiány is jelentős problémát jelent, két dolgot javasoltunk. Egyrészt, az iparági szereplők igényeinek erősebb becsatornázását a hazai agrárszakképzésbe, másrészt, az automatizálást célzó fejlesztések további és nagyobb mértékű ösztönzését, támogatását. Javasoltuk emellett a termelői összefogás további ösztönzését, mivel így a vállalkozások eredményesebben tudják a különböző profilú és méretű tagok érdekeit képviselni, a közösen kínált szélesebb és változatosabb kínálatban rejlő előnyöket kiaknázni. Emellett a fenntartható csomagolások ösztönzését is javasoltuk.

Napi.hu: Valóban a kiskereskedelmi láncok túlzott áremelése miatt döntött rekordot az élelmiszerárak emelkedése hazánkban? Mennyiben járult hozzá az inflációhoz árpolitikájuk?

R. Cs. B.: Látható, hogy a hazai élelmiszerárak emelkedésének hátterében elsősorban nem a kiskereskedelmi árszabás, hanem leginkább a termelési inputköltségek, kiemelten a takarmány, a műtrágya és az energia árának növekedése állt. Feldolgozói szinten a költségek és a kimeneti árak nagyjából együtt mozogtak. Kiskereskedelmi szinten 2022-ben összességében profitcsökkenés volt tapasztalható, tavaly a kereskedők profitszintje csak néhány termék esetében növekedett, illetve az egyes piaci szereplők között is voltak eltérések. Az is igaz persze, hogy a korábbi években, 2020-ban és 2021-ben jelentős profitot realizáltak. Az ellátási lánc minden szintjén – termelők, feldolgozók, kiskereskedők – találtunk példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben. A kiskereskedelmi szinten látható, hogy a vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt, tehát

a tartós termékeken például a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni 2022-ben.

Napi.hu: Milyen területeken vezethetett a szükségesnél nagyobb dráguláshoz a verseny hiánya, milyen versenytorzító körülményeket tapasztalt a hatóság?

R. Cs. B.: Fontos, hogy versenyjogi szempontból – hacsak nincs az adott piacon erőfölényes szereplő – nem létezik „szükséges”, vagy „szükségesnél nagyobb”, vagy „szükségesnél kisebb” drágulás, hiszen minden szereplő szabadon, tetszőleges magasságban határozhatja meg az árait. Az élénkebb piaci verseny azonban mindenképpen hasznos, hiszen az ilyen piacok szereplői alacsonyabb árszintekre késztetik egymást, így a versenyt torzító vagy korlátozó tényezők kiiktatása az imént elmondott javaslatok segítségével, előbb-utóbb árcsökkenéshez vezet a piacokon. Pontosan ezért volt fontos az árfigyelő rendszer elindítása július elsejével, és már most kijelenthetem, hogy a rendszer beváltja a hozzáfűzött reményeket. Ezért dolgozunk gőzerővel a továbbfejlesztésén.