A Randstad nemzetközi kutatása szerint hazánkban a fizetések értéke kilencedik hónapja csökken. Ezt megerősíti a KSH adata is, amely szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.   

A magyar dolgozók 34 százaléka nem tud megélni 

A Magyarországon mért érték egyébként 9 százalékponttal magasabb, mint a kutatásban vizsgált 34 ország átlaga. Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke az RTL Híradónak elmondta, még neki is plusz munkát kellett vállalnia ahhoz, hogy ne kelljen mindent fillérezgetni, hogy jobban ki tudjon jönni a fizetéséből. 

A szakszervezeteknek mindig az a céljuk, hogy az emberek olyan bért kapjanak, amihez már nem kell plusz túlórákat, plusz műszakokat vállalni, hanem kijöjjenek az alapbérükből. De sajnos az infláció most nagyon megkavarta ezt a helyzetet

– fogalmazott Bábel Balázs.

Ausztriában a munkavállalók 11, a cseheknél 26, a lengyeleknél pedig 31 százaléka kényszerül pluszmunkára.

Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója azt mondja, a magyarok főleg a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban találnak maguknak plusz munkát, elsősorban idénymunkát.

A reálkereset tavaly szeptember óta csökken Magyarországon. Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője közölte: a 20 százalék fölötti inflációval nem tudtak lépést tartani a keresetek, hónapról hónapra folyamatosan romlik itthon a dolgozói életszínvonal.

A Randstad kutatása szerint a magyar dolgozók 40 százaléka úgy számol, hogy csupán 65 és 69 éves kora között mehet nyugdíjba a romló gazdasági kilátások miatt. 

A fegyveresek pénze volt megtévesztő

Korábban Szalai Piroska, az NKE szakértője a Napi.hu-nak azt mondta, szinte mindenki rosszul értelmezte a februári keresetekről megjelent KSH-adatokat, ugyanis a fegyveresek juttatása a statisztikai adatokban nincs megkülönböztetve. A hathavi fegyverpénz hatása az átlagkereseti adatokban úgy értelmezhető, mintha 2022 februárjában minden egyes munkavállaló a havi fizetésén felül további bruttó 67 367 forintot kapott volna. Ezek hatásával nem számolva, látható, hogy nem 0,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek egy év alatt, hanem 15,6 százalékkal – nyomatékosította Szalai Piroska. Bővebben --->