Alig, hogy csitult a közhangulat a MÁV-os tragikomédia kapcsán, amikor is a Keleti pályaudvarnál kisiklott vonatbaleset Lázár János és Vitézy Dávid szópárbajába fulladt, közzétette felmérését az Opinio piackutató cég a vasúti közlekedésben történt fennakadásokkal kapcsolatban. 

Szinte mindenki tapasztalt késés vagy járatkimaradást

A MÁV és a vasúti fennakadások megítélése a magyar társadalomban elnevezésű kutatásból∗ a következő főbb megállapítások derültek ki:

Kapcsolódó

  • A magyarok túlnyomó többsége (több, mint 90 százaléka) hallott az elmúlt napok/hetek fennakadásairól a vasúti közlekedésben és a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a részletekkel is tisztában van.
  • Az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban is 80 százalékot meghaladja azok köre, akik legalább szalagcímek szintjén tisztában vannak a történtekkel.
  • A magyar 16-59 éves társadalom 68 százaléka használja a MÁV szolgáltatásait legalább évente, ezen belül is 36 százaléka legalább havonta.
  • Korcsoportos bontásban a fiatalok (30 év alattiak) körében kiemelkedő a MÁV-ot legalább havonta használók aránya (63 százalék), míg lakóhely tekintetében a kisebb városokban haladja meg jelentősen az átlagot a legalább havonta vonatozók köre (43 százalék).

A vasúti szolgáltatásokat legalább évente használók körének 82 százaléka tapasztalt személyesen jelentős késést vagy járatkimaradást legalább egyszer az elmúlt 12 hónapban.

Mintegy 26 százalék több, mint ötször és 20 százalék 10-nél is többször tapasztalt ilyet. Azok körében, akik rendszeresen (legalább havonta) használják a MÁV szolgáltatásait, jelentősen magasabb (30 százalék) a 10-nél is több fennakadást tapasztalók aránya.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A magyar társadalom alapvetően elégedetlen a MÁV szolgáltatásaival, 35 százalék egyáltalán nem elégedett és egy további 22 százalék inkább nem elégedett – míg csupán 13 százalék inkább, vagy teljes mértékben elégedett. Az elégedetlenség minden demográfiai csoportban hasonló méreteket ölt.

Lázár kulcsfigura a magyarok szemében

A Lázár János által bejelentett 5 pontos akcióterv egyik kulcseleme az az ígéret, hogy az állam biztosítson a lakóhely és a járásközpont között naponta háromszor oda-vissza közlekedést átszállás nélkül. A magyar társadalom 35 százaléka szerint reális ez a vállalás, ennél kicsit nagyobb réteg szerint (37 százalék) irreális, míg a többiek bizonytalanok. A leginkább szkeptikusak a fővárosi és a diplomás lakosok, az ő körükben csak 29, illetve 24 százalék tartja reálisnak a vállalásokat.

Egyértelműen a pályafelújításokat tartja az elsődleges prioritásnak a vasúti közlekedésben a magyarok relatív többsége (44 százaléka), ezt követi a járműpark korszerűsítése 24 százalékkal. A jegyárak csökkentését csak 7 százalék tartja fontos prioritásnak.

A politikai felelősség megítélésének kérdésében megosztott a társadalom. A válaszadók 30 százaléka szerint egyértelműen és egy további 23 százalék szerint inkább Lázár János miniszteré a felelősség és emiatt le kéne mondani. A válaszadók 47 százaléka szerint viszont inkább a hosszú évek mulasztásai eredményezték a problémákat, ezért nem kéne rögtön bűnbakot keresni.

Lázár János politikai felelősségét elsősorban a diplomások kérik számok, az ő körükben 64 százaléka lemondását követelők aránya.

Akcióterv, kommunistázás, szájkarate

Kétségtelen, a vasúti helyzettel valamit tenni kell. Ezt Lázár János is pontosan tudja, az elmúlt hetekben meg is kezdte az intézkedéseket. Elsőként kirúgta a MÁV vezérigazgatóját, így szeptember elsejével Pafféri Zoltán távozik pozíciójából.

dd
Lázár János eltávolította pozíciójából a MÁV vezérigazgatóját
Kép: MTI, Máthé Zoltán

Következő lépésként bejelentett egy ötpontos akciótervet:

  • Szeptemberben a parlament elé viszi újonnan kidolgozott személyszállítási törvényét, amelyben a közlekedéshez való jogot állampolgári joggá szeretné nyilvánítani, és szabályozná, hogy ezen a területen mi illeti meg minimálisan a polgárokat. Biztosítaná továbbá a járásközpontból a megyeszékhelyre, illetve a megyeszékhelyről a fővárosba naponta kétszer átszállás nélküli eljutást;
  • Új vasútpálya-építési program: négy év alatt 500 kilométer vasutat kell megépíteni, a hitel 30 évre szól. A budapesti HÉV-eket csak akkor újítják fel, ha megérkeznek az uniós pénzek;
  • Új járműveket kell beszerezni, amit Lázár szerint magunknak kell gyártanunk;
  • Új MÁV-applikáció;
  • A MÁV Zrt.-nek három leányvállalata lesz, ezek közül egy a személyszállításért, egy a pályaműködésért, egy pedig a back office-ért felel majd.

A korábbi közlekedési államtitkár Vitézy Dávid szerint azonban kár a gőzért, úgy fogalmazott

a helyzet mégiscsak az, hogy Lázár János saját miniszteri döntéseivel annyi kárt okozott, ami a kommunizmus évtizedeinek közlekedési minisztereit is alulmúlja.

Vitézy és Lázár szájkaratézása egyébként külön fejezetként említhető a MÁV-os helyzet kapcsán, a miniszter és az ex főpolgármesterjelölt vitája teljesen elvette a fókuszt egy idő után a valódi problémákról.

Minden fejlesztést és beruházási tervet a kukába dobott Lázár

A vasúti közlekedéssel kapcsolatokat és fejlesztési elképzeléseket egy idő után lesöpörte az asztalról a közlekedési tárcát vezető miniszter. Tavaly nyáron elmondta, hogy az orosz-ukrán háború előtt átlagban évi 1200 milliárd forintot fordított beruházásokra a kormány, ez akkora 200 milliárdra csökkent. Hozzátette, a háború miatt elapadtak a források, ezért 5500 milliárd forint értékben állítottak le beruházásokat.

Így történt, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia terve is a kukában landolt, ami azért probléma, mert

mindhárom budapesti fejpályaudvar és az oda vezető vasúti infrastruktúra is kritikus állapotban van.

Elmaradt a Keletiben a rémesen elhasználódott váltók karbantartása és cseréje is, ez óriási baj, ugyanis emiatt a síneken már csak 20 km/h-s sebességgel lehet haladni, de borzasztó állapotban van a Nyugati pályaudvar biztosítóberendezése is.

A héten az Economx megkereste a Lázár János vezette tárcát,  az Építési és Közlekedési Minisztérium pedig azt mondta nekünk, hogy a „Miniszter Úr a vasúti állapotokról, illetve az azokhoz kapcsolódó vasútfejlesztési lépésekről részletesen beszélt az augusztus 16-i sajtótájékoztatóján”. Ekkor volt, hogy Lázár kirúgta a MÁV vezérigazgatóját és bejelentette az ötpontos akciótervet.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 27-29.én vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.