Nagyon úgy tűnik, hogy az agrárágazatban az izgalmak a tetőfokára hágtak, hiszen láthatjuk, hogy Európa több országában is gazdatüntetések vannak. Ez egy olyan ébredés a kontinensen, amikor az európai mezőgazdaság újrafogalmazza magát – kezdte az MBH Agrártrend Index sajtótájékoztatóját Hollósi Dávid.
„A tavalyi év rendkívül nehéz év volt számunkra, hosszú évek után a mezőgazdaság hitelállománya stagnált, mindössze 10 milliárdos növekedést tudtunk felmutatni, ami – lássuk be – a semmivel egyenlő”
– tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A mindenki számára ismert nehezítő tényezők – például világjárvány, logisztika problémák, élelmiszer-infláció, a rendkívül komoly kamatemelkedés – rettentő nehéz 3 éves periódust hoztak, de az ágazat szereplői remélik, hogy ez 2024-ben véget ér és 2025-től visszatérnek a normális kerékvágásba.
A magyar mezőgazdaság nemcsak szántóföldi termelésből áll, emiatt jelentős egyensúly alakul ki, ami a fogyasztóknak is jó hír – mondta Hollósi Dávid. Az agrár Széchenyi-kártya program töretlenül megy előre, és június 30-ig, aki át akar szerződni, az megteheti – folytatta gondolatait. Elmondta továbbá, hogy jelenleg 12 500 ilyen kártya van – ezzel piacvezetők – ráadásul szorosan együttműködnek a Kavosszal. Az ügyvezető igazgató arról is beszámolt, hogy
a közép- és kistermelőknek ez a legfőbb finanszírozási forrása.
Nem pusztán az MBH, de az egész szektor azt mondja, hogy 2024-ben a hitelezést vissza kell állítani a korábbi színvonalra. Most ugyanis 150-200 milliárddal kevesebb a reálértéke a hitelállománynak. A következő időszakban 1500 milliárdos beruházási forrás nyílik meg két ütemben, ezt 2027-ig kell lekötni és befektetni az ágazatba.
„Az a jó hírem van, hogy ehhez a forráshoz társul majd egy kamattámogatási program, hogy olyan kamat-színvonalat tudjuk képviselni, ami vállalható ezekben a beruházásokban. Elemzőink szerint ebben az évben elérhetjük az egyszámejgyű hitelkamatot, tehát év végére 5-6 százalékon állunk majd” – közölte Hollósi.
A szakember kiemelte, hogy a pandémia és a többi nehezítő körülmény ellenére, tehát a nehéz idők alatt a mezőgazdaság végig dolgozott és termelt,
ha hiány volt a boltokban az nem termelési, hanem logisztikai probléma volt.
Az ágazat elkezdett újraébredni Magyarországon, újragondolni saját magát, Hollósi pedig elmondta, ők is hisznek abban, hogy az uniós élelmiszeriparnak fenn kell tartania magát, és nekünk is képesnek kell lennünk arra, hogy ellássuk saját magunkat, ne tegyük ki magunkat külső hatásoknak.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 negyedik negyedévben 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2021 második negyedévében mért 32,1 pont volt, és a mutató egy éve folyamatosan emelkedik. „Most nagyobb lépcsőfokot lépett az ágazat, de hosszú még az út az elmúlt évek nehézségeiből való kilábalásban” – értékelte az adatokat Héjja Csaba.
A bank Agrár-és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője azt is elmondta, hogy két év után ismét vannak olyan alágazatok, amelyek elérték, sőt meg is haladták az egyensúlyi szintnek tekintet 35 pontot, ilyen például a sertés és a marha, de nem sokkal marad el a baromfi, a tojás és a tej is.
Az elmúlt és az előttünk álló időszak legfontosabb pontjai:
- 2023 az alacsony jövedelmek éve volt a szántóföldi növénytermesztésben, állati termék előállításban azonban kifejezetten jó év volt.
- 2023 végére normalizálódott az élelmiszer-infláció itthon, kifejezetten jó időjárási körülmények támogatták a termelést
- 2024-ben indulnak az új vidékfejlesztési program pályázattal, ez optimistává teszi a termelőket
- 2024 átmeneti év lesz, nagyon kiszámítható, jól tervezhető; felkészülünk 2025-re, amely jó eséllyel egy erős ciklus lesz.
Mezei Dávid arról beszélt, hogy a 2023-2027-es ciklusra vonatkozóan 2024-ben megnyílnak a Közös Agrárpolitika pályázatai, amelyre mindenki régóta várt, s a vidékfejlesztési források 2700 milliárdot tesznek ki.
Az agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezető elmondta, hogy a pályázatokat az év során folyamatosan hirdetik majd meg, s ebből az 1500 milliárd forintos forrásból lehet növelni a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét.
Mezei örömhírrel is szolgált, a pályázók a jövőben könnyebb feltételekkel juthatnak hozzá majd a támogatási előleghez, emellett pedig kezességi díjtámogatás és jelentős kamattámogatás is segítheti a programokat.