Június 8-án, hétfő reggel 9 óra 30 perckor, a Kormányinfó kezdetén még 392,31 forint volt egy euró, azonban ahogy nőtt a feszültség a bejelentett kormányzati tervek eredményeként 12 óra 45 percre három forintot romlott az euróhoz képest a magyar deviza, és az árfolyam átlépte 395 forintot.
Portálunk rákérdezett erre a gyengülésre a Kormányinfón, amit Gulyás Gergely tréfálkozva azzal ütött el, hogy
emiatt ritkábban tartanak majd Kormányinfót.
Nyilván, a Kormányinfó fontos, de sajnálatos módon van logika a miniszteri magyarázatban. Ugyanis a legutóbbi ilyen típusú sajtóeseményen, június 13-án hasonló esett történt. Amikor aznap elkezdődött a Kormányinfó, még 395,77 forintot ért egy euró, amikor az Economxhoz jutott a kérdezés joga, már 397,55-ös szintre gyengült a magyar valuta.
Ha én voltam, akkor elnézést kérek, nem tartunk legközelebb Kormányinfót, és akkor erősödik a forint
– próbálta lapunk felvetésére elviccelni akkor is a helyzetet Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, azonban azt elismerte, hogy óriási baj a forint árfolyamának hektikussága. Szerinte a jelenlegi helyzetnél még az is jobb lenne, ha tartósan 395 forintos szinten maradna az euró.
De vajon mi okozza ezt a hektikusságot?
A szakértő öt potenciális magyarázattal szolgált a devizaárfolyamok ingadozására:
- Új gazdasági adatok megjelenése. A friss inflációs, GDP, foglalkoztatási és egyéb adatok jelentős hatással bírhatnak egy fizetőeszköz értékére, különösen akkor, ha az új adat nagy mértékben különbözik attól, amit a piac várt.
- A jegybank kamat- és egyéb döntései. Egy deviza értékének karbantartása a központi bank elsődleges feladata. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a piacok és befektetők árgus szemekkel követik, és le is reagálják a nemzeti bank minden lépését és közleményét.
- Politikai események. Egy kormányváltás vagy a geopolitikai feszültségek változása portfoliójuk átstrukturálására kényszeríti a befektetőket, aminek természetes módon hatása lesz a hazai fizetőeszköz értékére is.
- Piaci hangulat. A nagy szereplők körében néha az optimizmus a divat, ilyenkor kis túlzással mindent megvesznek, máskor inkább pesszimisták, és a piacra döntik befektetéseiket. Mindkét véglet jelentős elmozdulásokat okozhat az árfolyamokban.
- Piaci likviditás. Fontos az is, hogy mennyi szabad forint, illetve euro van potenciális eladóknál. Ha kevés, azaz ha a piac beszűkül, akkor ugyanazok a hírek nagyobb ármozgásokat fognak eredményezni.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője szerint a forint árfolyamának ingadozását most elsősorban a szomszédunkban dúló háború miatti piaci bizonytalanság, az uniós forrásokkal kapcsolatos huzavona, illetve a meglehetősen bizonytalan és nehezen előrejelezhető európai gazdasági helyzet okozza.
Sebestyén Géza ezután arra a kérdésünkre is válaszolt, hogyan lehet stabilizálni forintot.
A közgazdász szerint a forint árfolyamának változékonysága nem igazán tekinthető most magasnak. 2024-ben az EURHUF napi változásának átlagos értéke 0,25 százalék környékén ingadozik. Ezt azzal magyarázta, hogy 2022 novemberében ennek több mint háromszorosát tapasztalhattuk, 2008 október-novemberében pedig nyolcszorosát. Az elmúlt 20 év átlagos értéke is több mint másfélszerese a mostani volatilitásnak. Ráadásul a jelentős forgalommal bíró közkedvelt devizapár, az USDZAR ingadozása is nagyjából kétszerese az EURHUF szintjének.
Emellett tény, hogy volt már, amikor nyugodtabb tengeren hajózott a magyar fizetőeszköz, 2017-ben például 0,2 százalék környékén volt az ingadozás átlagos mértéke
- magyarázta.
Ha ehhez a szinthez szeretnénk közelíteni, azt legjobban két külső tényező, az orosz-ukrán háború vége, illetve az európai gazdaság magára találása tudná elősegíteni. Harmadikként pedig egy részben belső faktort említhetünk, az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság megszűnését - hangsúlyozta Sebestyén Géza.
A hazai fizetőeszköz értékének ingadozása bizonytalanságot jelent nemcsak a külföldre utazóknak, de a külkereskedelem szereplőinek is - válaszolta a kockázatokkal kapcsolatos felvetésünkre.
Négy csapás
- Az MCC műhelyvezetője szerint ez a bizonytalanság lecsapódhat abban, hogy forintban számolva drágábban kénytelenek eladni a boltok az importált árukat, hogy biztosak legyenek benne, a bevétel deviza értéke fedezi a kiadásaikat. Azaz, növelheti az inflációt - figyelmeztetett.
- Másrészt a bizonytalanság csökkentheti az exportőrök nyereségét, illetve motivációját egyes termékek külföldi értékesítésére - fogalmazott Sebestyén Géza, ami azt jelenti, hogy visszafoghatja az ország gazdasági teljesítményét.
- Harmadrészt a legtöbb vállalat igyekszik megszüntetni a deviza-kockázatát, ami a költségek emelésén keresztül ugyancsak inflációs hatású lehet.
- Negyedrészt megnöveli a nemzetközi befektetők elvárt hozamát, mely magasabb kamatköltséget jelent az országnak és a hazai vállalatoknak, ha külföldről finanszírozzák magukat.
Arra is a problémára is választ vártunk, hogy mit jelent a kormányzati tervezés szempontjából, hogy egy-egy bejelentésükre ilyen könnyedén meg lehet „rángatni” a magyar fizetőeszközt.
A devizaárfolyam változásai a kormányzati tervezés helyzetét is megnehezítik, hiszen befolyással vannak arra, hogy a devizahitelek forint költségei mekkorák, a külföldi nyersanyagok mennyibe kerülnek, a magyar bérek mennyire versenyképesek nemzetközileg, és így tovább. Azaz a stabilabb árfolyam kedvezőbb tervezési szempontból - magyarázta a közgazdász.
Azonban itt is kihangsúlyoznám, hogy a forint stabilitásával nagy gondok nincsenek. Ahogyan azt is lényeges megjegyezni, hogy a devizaárfolyam rugalmasabb volta komoly segítség a külső sokkokhoz való gyorsabb alkalmazkodás terén. Így a „rángathatóságnak” megvannak a maga előnyei is - tette hozzá Sebestyán Géza.