Magyarországon legalább 500 millió forint vagyon kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb egy százalékba – derült ki a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég összeállításából. 

Karagich István, a vállalat  ügyvezetője kiemelte: 

Elmondható, hogy a világon végig söpört infláció a leggazdagabbak vagyonát gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett a leggazdagabb egy százalék vagyona hazánkban is.

Az elmúlt tíz évben figyelemre méltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. 

A VILÁG FELNŐTT LAKOSSÁGÁNAK 1,1 SZÁZALÉKA DOLLÁRMILLIOMOS, ÖSSZESEN KÖZEL 60 MILLIÓ EMBER.

A Blochamps Capital összeállításából az is kiderül, hogy mely országokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső egy százalékba tartozónak mondhassa magát.

Monaco, az ígéret földje

A legtöbb vagyonra Monacóban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliomos és 12,9 millió dollár (4,8 milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az Egyesült Államok a harmadik, 8,5 millió dollár a top 1 százalékba tartozás követelménye. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy itthon a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki. 

A bő egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a világ jegybankjai részéről, az ezzel járó tartós bika részvénypiacok és az utóbbi évek magasabb inflációs környezete, mind-mind tovább növelték a fejlett társadalmakban a legfelsőbb társadalmi rétegek gyarapodását.

A magyar társadalom szövete is szétszakadt

A 15.000 milliárd forintos lakossági hitelállomány, illetve a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció 9 vagyondecilisen terül szét. Bár a legfelső tíz százalék is 3000 milliárd forintnyi adósságterhet visel, ám esetükben e mellé körülbelül 63.000 milliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48.000 milliárdnyi reál eszközállomány párosul, míg a társadalom alsó 90 százalékának 12.000 milliárdos hitelállományához mindössze 115.000 milliárd forint teljes vagyon mutatható ki. 

A SÚLYOS DIFFERENCIÁLÓDÁSI FOLYAMATOT ERŐSEN ENYHÍTETTE AZ ORSZÁG HÁZTARTÁSI SZINTEN RENDKÍVÜL MAGAS, ÖSSZESSÉGÉBEN 86 SZÁZALÉK FELETTI INGATLAN PENETRÁCIÓJA,

illetve az ingatlanállomány felértékelődése révén annak pozitív hatásai.

Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1 százalék ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra ugró, 96.400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyonméret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Míg a legfelső 10 százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát, és ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó kilenc tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete, és bizony dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben.

– hívta fel a figyelmet a vagyonkezelési szakemberek megnőtt felelősségére a Blochamps Capital Ügyvezetője, Karagich István.

A kutatásaik alapján látszik, hogy Magyarországon a felső egy százalékban is jelentős szerepet foglal el ugyan az ingatlan- és reálvagyon, de a legfrissebb, 2020-as vagyoncenzus adatok szerint csak az összvagyon 26 százalékára tehető az ingatlanok aránya, 74 százalékot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az az adat a legvagyonosabb tíz százalék esetében 44 és 55 százalék. Vagyis

Kapcsolódó

MINÉL KISEBB A VAGYONA EGY RÉTEGNEK, AZ INGATLAN AZ ÖSSZVAGYONNAK EGYRE JELENTŐSEBB RÉSZÉT TESZI KI.

A társadalom legfelső vagyoni százalékába 40.000 háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32.200 milliárd forintot tett ki, a felső tíz százalék összvagyona 82.378 milliárd forintra tehető, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt.