Csúcsra jutott a háztartások nettó pénzügyi vagyona: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 III. negyedévének végén a háztartások hiteleit és a velük szemben fennálló követeléseket is leszámítva már több, mint 90 ezer milliárd forint pénzügyi vagyonnal bírt a lakosság. 

A háztartások pénzügyi eszközei is csúcsra jutottak: meghaladták a 106 ezer milliárd forintot – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Ami rendkívül szembetűnő:

a kimutatás szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben is 14 százalékos volt a növekedés

– ez pedig kétszámjegyű nettó vagyonbővülést jelent, hiszen az infláció ebben az időszakban mindössze 3 százalék volt éves szinten.

Egy háztartásra 26 milliónyi vagyon jut

Gergely Péter szerint ugyanakkor több szempontból is érdemes kritikus szemmel nézni az adatokat – nem szabad a számokat látva kijelenteni, hogy egy hazai háztartás átlagosan 26 millió forintot meghaladó vagyonnal bír.

Egyrészt azért, mert hihetetlen mértékű vagyonkoncentráció jellemzi a világot és így Magyarországot is. Gergely Péter a jegybank elemzésére emlékeztet, amely szerint

Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van. 

Gergely Péter szerint a másik komoly tételt az a módszertani különbség okozza, hogy a pénzügyi vagyonba az MNB nem számítja bele az ingatlanok értékét, ugyanakkor a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészt igen – noha egy-egy vállalkozás értékesíthetősége általában messze rosszabb kondíciókkal bír és időigényesebb, mint egy házeladás. 

Sokaknak semmilyen vagyunk nincs

Az OTP Öngondoskodási Index tavaly őszi felmérésében a válaszadók

  • 21 százaléka mondta azt, hogy semmilyen megtakarítása nincs;
  • 23 százalékának pedig a mindennapi kiadások menedzselése is nehézséget okoz. 

A CIB Bank felmérésében a válaszolók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, 23 százalékuk pedig 1 millió forint alatti megtakarítással bír. Az MBH Bank felmérésében válaszolók 25 százaléka a megtakarításának hiányát azzal indokolta, hogy minden pénzre szüksége van a megélhetéshez, míg 26 százalékuk arról beszélt, hogy hiteltörlesztése akadályozza meg abban, hogy félretegyen – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.

A fentiek fényében tehát korai még győzelmi fanfárokat fújni a lakosság jobb anyagi helyzete kapcsán. Ám Gergely Péter szerint egyéb adatok – például a lakosság felfutó hiteligénye – már azért azt jelzi, hogy az inflációs idők elmúltával már biztosabb lábon állnak a családok. 

Egyre többen mernek elmaradt, de szükséges beruházásba kezdeni, és a megtakarítási kedv a jegybanki statisztikákból azért visszaköszönő erősödését is fontos értékelni.

A megtakarítási képesség erősödését jelzi vissza az Erste Bank felmérése is, amely szerint a megtakarítani tudó magyarok 2024-ben átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta, ami több mint a duplája a 2019-es szintnek, amikor még csak 21 970 forintot tudtak átlagosan megtakarítani az emberek, jelezte a pénzügyi szakértő. 

Kapcsolódó