Az elmúlt évtizedben a megújuló energiaforrások, mint a napenergia és a szélenergia, az energiaipar átalakulásának kulcsfontosságú tényezőivé váltak. Ezen technológiák térnyerése nemcsak az ökológiai fenntarthatóságot, hanem a globális gazdasági fejlődést is elősegíti. A társadalom egyre inkább törekszik a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ezzel együtt a megújuló energiaforrások iránti kereslet is nő, és párhuzamosan egy teljesen új gazdasági ökoszisztéma is kiépül.

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése szerint a globális megújuló energiaipar 12,7 millió embert foglalkoztatott 2021-ben, ráadásul évente több tízezer munkahelyet is teremt világszerte.

A környezettudatosság és stabilitás mellett az energiaköltségek csökkentése is komoly vonzerőt jelent. Például a napenergia költsége az elmúlt évtizedben 85 százalékkal csökkent, így ez az egyik legolcsóbb energiaforrás lett a világ számos részén. Ez nemcsak a lakossági fogyasztók, hanem a nagyvállalatok számára is jelentős megtakarításokat hozhat, tovább ösztönözve a zöld technológiákba való beruházásokat.

Csökkenhet a kibocsátás

Ahogyan a megújuló energiaforrások hozzájárulnak az ipari szennyezés mérsékléséhez, úgy a mindennapi élet más területein is megfigyelhetjük az ártalomcsökkentésre való törekvést. Az energiatermelés terén az alacsony kibocsátású technológiák elősegítik a légszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az IRENA becslése szerint a megújuló energiaforrások 2050-re akár 70 százalékkal is csökkenthetik a globális kibocsátást, jelentősen javítva ezzel a levegő minőségét és az emberi egészséget.

A dohányiparban is hasonló tendencia figyelhető meg: a füstmentes termékek bevezetésének célja a hagyományos cigarettázás által okozott káros hatások mérséklése. Ezek az alternatívák a károsanyag-kibocsátást csökkentik, és bár nem kockázatmentesek, jelentős előrelépést jelentenek a dohányzás ártalmainak visszaszorításában a cigarettázáshoz képest, és a megújuló energiaforrásokhoz hasonlóan egy füstmentes világ megteremtése felé.  A tudomány mai állása szerint ugyanis nem elősorban a nikotin, hanem az égés, és az égés során felszabaduló füst és kátrány felelős a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért. Az FDA jelentése alapján a cigarettafüst közel 7 ezer vegyületet tartalmaz, amelyből 93 káros vagy potenciálisan káros. Azonban a füstmentes technológiák sem veszélytelenek, mivel tartalmaznak például nikotint, amely káros vegyület, erős függőséget okoz, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

A dohányzás minden formája káros, természetesen az a legjobb, ha rá sem gyújt az ember, ezzel tudja magát és környezetét legjobban megóvni a dohányzás okozta ártalmaktól. Ha valaki mégis dohányzik, akkor a legcélszerűbb, amit tehet, ha minél hamarabb leszokik, ezzel csökkentve a kialakuló betegségek kockázatát, amely már az első dohányzás mentes naptól jelentősen csökken, ezért mindenben támogatni kell azt,aki elhatározta, hogy leszokik. Ha az ismert kockázatok ellenére a felnőtt dohányos mégsem mond le a dohányzásról, akkor érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségéről. A cigarettához képest kevesebb károsanyag kitettséggel járó füstmentes technológiáknak több típusa létezik, mint például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Ugyanakkor ezeknek a technológiáknak is számos típusa létezik, amelyek mind működésükben, mint hatásukban lényegesen eltérnek, így fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás.

A füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül, kevesebb toxikus anyag kibocsátásával járó alternatívát jelenthetnek a hagyományos cigarettázással szemben, azonban a károsanyag kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggések vizsgálatára hosszútávú kutatások szükségesek. Fontos megjegyezni, hogy ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint. A legjobb megoldás ezért kizárólag az, ha egyáltalán nem dohányzunk. 

Környezetünkért megéri

A megújuló energiaforrások gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nemcsak a munkahelyteremtés és a költségcsökkentés terén nyilvánul meg. A zöld energia növekedése például számos kiegészítő iparágat élénkít, mint az energiatárolás, az elektromos járművek és az intelligens hálózatok piaca. Ezen felül a megújuló energiaforrások iránti kereslet ösztönzi az innovációt és új technológiai megoldások kifejlesztését, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és az energiahatékonysághoz.

Ahogyan a megújuló energiaforrások a környezeti fenntarthatóságot támogatják, úgy a dohányiparban megjelenő füstmentes alternatívák is elősegítik az ártalomcsökkentést. E két terület céljai ugyan eltérőek lehetnek, de a közös törekvés – az ártalom mérséklése – jól mutatja, hogyan haladunk egy fenntarthatóbb, felelősségteljesebb világ felé.

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha nem dohányzunk, azaz nem fogyasztunk dohány- vagy nikotintartalmú termékeket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.