Bizakodva tekintenek az idei akácszezonra a hazai méhészek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult tartósan alacsony felvásárlási árak miatt várhatóan idén mégis számos nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét – nyilatkozta az agroinform.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

A nagyon korán érkező tavasz hatására idén már március közepére lezajlott a generációváltás a hazai méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai országos szinten átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A fehér akác az egyik legfontosabb hazai mézelő növény, mellyel kapcsolatban a szakemberek igen bizakodóak: a 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki.

Bajban az uniós felvevőpiac

Hiába kedvezőek azonban a kilátások, a több mint 20 ezer hazai méhész többségének mégis komoly egzisztenciális problémával kell szembesülnie. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka ugyanis exportra megy, ugyanakkor

2022 elejéhez képest mára felére zuhant a méz ára az EU-ban, így Olaszországban, Németországban és Franciaországban is, amelyek a hazai mézkivitel 80 százalékát vásárolják meg.

Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, e termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak. Ezekkel a termékekkel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni, így folyamatosan zajlik kiszorításuk a piacról.

Speciális módon a piaci zavarok a méztermelés esetében elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal rendelkező piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni. A nagy tételben történő értékesítést ugyanakkor „piacozással” nem lehet kiváltani.

Bár Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az Unió egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére. Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékek fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek

– nyilatkozta hozzá Bross Péter.

Hogyan menthetők meg a magyar méhészek?

A jelenlegi belga uniós elnökség tett ugyan lépéseket az eredetfeltüntetés kötelezővé tétele érdekében, ám ez a folyamat igen vontatottan halad. E fontos intézkedés mellett olyan lépésekre is feltétlen szükség van, mint például

 

  • az élelmiszerkönyv szigorítása: olyan paraméterek behelyezésével, amit a kínai mézhamisítók nem tudnak teljesíteni;
  • nyomon követés: nem csupán az unión belül, hanem a harmadik országokban is nyomon követhető legyen, van-e valódi méhész az eladott tétel mögött;
  • a vám visszaállítása: a vámmentességgel nem az ukrán termelők, csupán a kereskedők nyernek, viszont a jelenlegi helyzet közvetlenül sújtja az uniós termelőket is.

 

„Ez utóbbi téren született némi előrelépés: az Unió nemrégiben megalkotott úgynevezett vészfékrendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett bekerült a méz is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy amennyiben bármelyik tagország tudja igazolni, hogy a 2022-23-as évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről” – tette az OMME elnöke.