Jókora politikai fejfájást okoznak az Európai Unió újrafegyverkezési tervei és ukrajnai szerepvállalásai Giorgia Meloni olasz kormányfőnek, miközben jobboldali koalíciós kormányát próbálja egyben tartani - mutatott rá elemzésében a Politico.

Az EU harmadik számú gazdaságának vezetőjeként Meloni, aki elkötelezett transzatlantista, feltűnően nem csatlakozik a Franciaország és Németország által hangoztatott retorikához, miszerint eljött az ideje, hogy Európa globális nagyhatalmi hadsereget építsen ki, és Amerika helyébe lépjen, mint Ukrajna biztonságának fő garanciája Oroszországgal szemben.

Kapcsolódó

Meloni óvatossága az európai újrafegyverkezéssel kapcsolatban azt az őszinte meggyőződését tükrözi, hogy Rómának nem kellene bináris döntést hoznia arról, hogy az EU mellé álljon Donald Trump amerikai elnökkel szemben.

De az elemzők szerint jelentős belpolitikai számítás is van visszafogottságának háttérben. 

A miniszterelnök számára ugyanis kihívást jelent, hogy koalíciójának egyensúlyoznia kell a Trumpot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt csodáló Salvini szélsőjobboldali Liga pártjának érdekei, illetőleg egy másik fontos partner, Antonio Tajani jobbközép Forza Italia pártjának érdekei között. Ez utóbbi sokkal inkább Európa-párti, és nyilvánosan még egy európai hadsereg létrehozását is támogatta.

Bár Meloni kormánya olasz viszonylatban szokatlanul stabil, a Salvini és az EU-orientált Tajani közötti szócsatát neki kell megfékeznie. Ők ketten pedig már összecsaptak az európai hadsereg felállítása kapcsán, sőt, Salvini még azt is gúnyolódott, hogy egy ilyen haderő élére soha nem kerülhetne az „őrült” francia elnök, Emmanuel Macron.

Ezek a politikai feszültségek leginkább Meloni elmúlt hetekben váltakozó retorikájában érzékelhetők. Kevésbé bizakodóan nyilatkozott Ukrajna győzelméről, komoly kétségeket fogalmazott meg az EU újrafegyverkezési terveivel kapcsolatban, és lehűtötte azokat a kilátásokat, hogy az európai országok amerikai tűzerő nélkül egyedül állnak ki Kijev védelmére.

„Nem hiszem, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban a „győzelem” szót használtam volna” - mondta Meloni a múlt hónapban az olasz parlamentben, ellentmondva korábbi álláspontjának. Egyúttal egy olyan elképzelést szorgalmazott, amely szerint a NATO biztonsági garanciáit Ukrajnára is kiterjesztenék anélkül, hogy az ország csatlakozna a szövetséghez.

Giovanni Orsina, a római Luiss Egyetem kortárs történelem professzora úgy összegezte Meloni uniós és Trumppal kapcsolatos helyzetét:

„most azt kockáztatja, hogy mindkét fél barátjából mindkettő ellenségévé válik”.

Olasz tisztségviselők pedig úgy fogalmaztak: bár továbbra is elkötelezett Európa mellett, Meloni retorikájának változása azt tükrözi, hogy Róma valóban szkeptikus az EU újrafegyverkezési terveinek ütemével és nagyságrendjével kapcsolatban.

Tisztában van azzal, hogy Róma gyengébb és kisebb, mint Franciaország és Németország, valamint reálisabban látja Európa fejletlen védelmi szektorát és korlátozott esélyeit Oroszországgal szemben az Egyesült Államok nélkül.

Egy transzatlanti szakítás ráadásul azt is megnehezítené, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok megküzdjön Kínával - tették hozzá a tisztviselők.