Mit lát, hogy van most lelkileg a magyar társadalom?

Nagy-Kálmánczhelyi Orsolya: Merész vállalkozás lenne, ha az egész magyar társadalom hogylétéről akarnék megfogalmazni általánosságokat. Ami azonban sokak által ismert statisztikai tény, hogy Magyarország európai viszonylatban évek óta élen jár az alkoholfogyasztás és az öngyilkosság terén. 

Milyen tünetekkel fordulnak a felnőttek és a gyerekek a pszichológusokhoz napjainkban?

N.O.: A magánrendelésemet felkereső felnőttek és gyermekek többségénél szorongásos tünetek, vagy a hangulatzavarok valamely formája jellemző. Míg a felnőttek inkább pánikzavarral, depresszióval és ezek hátterében húzódó kapcsolati nehézségekkel küzdenek, úgy a gyermekeknél a pszichoszomatikus problémák, azaz testi tünetekben jelentkező stressz és szorongás, valamint az ezekkel szintén összefüggő családi és kortárskapcsolati nehézségek a legáltalánosabbak.

És mit tapasztal intézményi szinten?

N.O.: Másik munkaterületem egy pszichoterápiás, rehabilitációs magánintézmény. Az elmúlt években megfigyelhető a tendencia, hogy a klasszikus „nagy” pszichiátriai kórképekkel, mint például a szkizofréniával és az egyéb pszichotikus zavarokkal küzdők kisebb számban jelentkeznek terápiára. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ténylegesen csökkent ezen kórképek előfordulása. Az is elképzelhető, hogy az ellátási rendszer hiányosságai miatt inkább háttérben maradnak ezek az emberek, vagy inkább csak a gyógyszeres megsegítésig jutnak el, a terápiáig már nem. Ezzel szemben a nárcisztikus személyiségzavarral küzdők mintha megszaporodtak volna a jelentkezők között, ennek számtalan társadalmi és egyéb okai lehetnek.

Mennyire nyitott az átlag magyar a terápiára vagy inkább gyógyszerpártiak?

N.O.: Két jellemző attitűdöt tapasztalok a „gyógyszer versus terápia” viszonylatában, egymást nem feltétlenül kizárva. Az egyik, hogy az emberek még most is sokszor szégyellik a mentális problémáikat, amit igyekeznek inkább rejtegetni, legfőképp a munkahelyükön. Emellett a fogyasztói társadalom továbbra is az instant és rövidtávú megoldások híve, így a gyógyszer, ami a tüneteket gyorsan és diszkréten képes csökkenteni, keresettebb eszköz lehet. 

És hát olcsóbb is, ami jelen gazdasági körülmények között biztosan sok embernek fontos tényező...

N.O.: Valóban nem elhanyagolható szempont, hogy rövid távon jóval olcsóbb is, mint egy hosszabb, és sokkal több idő- és energiabefektetést igénylő pszichoterápiás munka. A gyógyszerek szükségessége persze nem kétségbe vonható. Számos esetben egyes páciensek sem egy fenntartható életvitel, sem pedig a pszichoterápiás munka szempontjából nem hozzáférhetőek, amíg a specifikusan, pszichiáter által beállított gyógyszerezésük nem rendezi valamennyire az állapotukat.

A fentebb már említett másik attitűd pedig a terápia iránti igény és érdeklődés látványos
megnövekedése. Ez talán annak is köszönhető, hogy a pszichoedukáció fokozatosan eléri a
társadalom egyre szélesebb rétegeit, és segít megérteni mit is jelent a pszichológiai munka valójában. Összességében fontos lenne, hogy lássuk, sokszor nem lehetséges terápia gyógyszer nélkül, de azt is, hogy a gyógyszer önmagában az esetek nagy százalékánál csak tüneti kezelést, rövid távú fellélegzést jelenthet. Hosszú távú, tartós változást gyakran a két eszköz párhuzamos alkalmazásával lehet elérni. Ezen felül vannak olyan esetek, ahol elegendő a pszichés átdolgozás is.

A saját területünkön, a médiában azt tapasztaljuk, hogy minden cikknek magas a kattintásszáma, ami nyugtatókról, szorongásoldókról szól. Valóban ennyire gyógyszerfüggők a magyarok?

N.O.: A gyógyszerfüggőség egy létező probléma Magyarországon, de hogy miért inkább gyógyszerhez nyúlnak az emberek, az jóval komplikáltabb, mint ahogy már kitértünk rá korábban is. A gazdasági oldalt szemlélve a magánterápiák támogatott finanszírozottságának megoldatlansága, a TB-alapú ellátások hiányosságai és túlterheltsége nem teszi elérhetővé ezt a fajta ellátást minden arra rászorulónak. Ezzel szemben a gyógyszerekre létezik támogatás, és ezáltal elérhetőbbek anyagilag, mint egy akár évekig is tartó pszichoterápiás folyamat.

Mi ma a legnagyobb probléma itthon a mentális betegek ellátásával kapcsolatban?

N.O.: Ahogy bármely más egészségügyi ellátás tekintetében, leginkább a kapacitáshiány jelent ma is problémát. A kórházi osztályokon és a rehabilitációs intézményekben is leginkább tűzoltás folyik. Nincs elég szakember, rendkívüli a leterheltség. Ezek persze már unásig hangoztatott problémák. Van azonban egy másik megközelítése annak, hogyan lehetne csökkenteni a mentális problémákkal küszködők számát,  amivel az ellátások leterheltsége is redukálódhatna. Ez pedig a mentálhigiéné és a prevenció előtérbe helyezése. Ezen a területen már elindultak változások, de további fejlesztésekre és befektetésekre van szükség ahhoz, hogy később ne legyen ennyi ellátott, vagy rosszabb esetben ellátatlan pszichiátriai beteg.

Meg tudjuk fizetni, ha szükséges, vagy luxusnak számít ma a pszichoterápia? Ezt a szektort is érintette az inflációs robbanás?

N.O.: Az árak – ahogy minden más szolgáltatás esetében – ezen a területen is emelkedtek, főként az elmúlt két évben. Nem lehet azt mondani, hogy egy átlagos magyar család könnyen megengedhet magának egy hosszabb terápiát, legyen szó egy gyermek, a teljes család vagy egy felnőtt ellátásáról. A pszichoterápiák társadalombiztosítás általi finanszírozottsága Magyarországon továbbra sem megoldott. Ennek következtében meglehetősen sokan esnek el segítségtől, mivel az erre kialakított állami intézményekben esetleg csak későn kerülnek sorra, illetve kapacitás hiányában, még ha a probléma szempontjából indokolt is lenne, nincs lehetőség hosszabb távú segítségnyújtásra. Szerencsére vannak olyan magánrendelő közösségek, ahol alapítványon keresztül igyekeznek bizonyos óraszámban kedvezményes vagy ingyenes ellátást biztosítani az arra rászorulóknak, azonban ezek a források végesek.

Akkora a gond, hogy már a magánrendelőkben is hatalmasak a várólisták

Nem vagyunk rendben lelkileg sem, ezt mutatják a statisztikai adatok. Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, mondta Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója lapunknak. Bővebben→

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport