Elkezdődött a 2024/25-ös tanév, a gyerekek beiskolázásáról, a tanszer-vásárlásról, a megugró költségekről már több alkalommal is írtunk, most nézzük meg közelebbről, hogy mi a helyzet a közoktatásban a menzákat illetően, amely a legutóbbi adatok szerint mintegy 800 ezer gyereket érint.

Legjobb tudomásom szerint a közeljövőben jelentős drágulás nem várható. Mivel a szülők által fizetendő térítési díjakat az önkormányzatok határozzák meg, nincs egységes helyzet országos szinten

– mondta az Economxnak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. Zoltai Anna ugyanakkor kiemelte, 

Kapcsolódó

még az is előfordulhat, hogy az inflációt később követik le, így az a térítési díjakban később, akár a tanév kezdéskor jelenik meg.

Hozzátette, régiós szinten jelentős eltérések tapasztalhatók az árakban, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egyes önkormányzatoknak más-más lehetőségeik vannak az étkezés támogatására. Ahol kevesebb, ott magasabb a térítési díj, ahol több, ott alacsonyabb.

Kik és mennyi kedvezményt kaphatnak?

A KÖZSZÖV elnöke arról számolt be, hogy óvodában, bölcsődében 100 százalék a kedvezmény akkor, ha

  • a család havi szintű egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a legalacsonyabb munkabér összegének a 130 százalékát,
  • amennyiben a gyermeket nevelésbe vették,
  • három-vagy többgyermekes családban él,
  • tartósan beteg, vagy fogyatékos, illetve akkor is, ha ő maga nem fogyatékos vagy beteg, de a családjában van ilyen gyermek,
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Az iskolákban ennél jóval szűkebbek a lehetőségek. Akkor kaphatnak ingyenes étkezést, ha

  • három- vagy többgyermekes családban élnek,
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
  • tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelnek.

Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az állam a gyermek-közétkeztetést normatív támogatással, a költségvetésbe tervezetten, jelentős összeggel, éves szinten a 100 milliárdot forintot is meghaladó összeggel támogatja.

Muszáj kidobni a maradékot

Idén már többször is írtunk a fenntartható közétkeztetésről (többek közt ebben és ebben a cikkünkben), s leginkább arra fókuszáltunk írásainkban, hogy napjainkban mennyire működik fenntarthatóan ez a szektor. Sokkoló adat, hogy

hazánkban évente fejenként 50 kg élelmiszerhulladék keletkezik a közétkeztetésben, a levesek 80 százaléka például a kukában végzi.

A jelenségről Zoltai Anna úgy nyilatkozott, a KÖZSZÖV felmérései szerint a szolgáltatott ételek 27 százaléka hulladékként végzi, melyet egy erre engedéllyel rendelkező vállalkozásnak kell elszállítania, megsemmisítenie.

Kép: Economx

A meleg ételnek ugyanis az étkezési idő végén lejár a fogyaszthatósága, azt élelmiszer-biztonsági kockázat tovább fogyasztásra átadni. Ezt a rizikót nem lehet elvárni az étkeztetőktől. „Mi azt szorgalmazzuk, hogy intézményi szinten kínálják fel, még fogyasztási időn belül a nagyobb étkű, esetleg be nem fizetett gyereknek. Van, ahol ez kiválóan működik” – mondta az elnök.

Az élelmiszer-hulladék csökkentésére (és nem utolsó sorban a szolgáltatás fejlesztésére, fogyasztói elégedettség növelésére) kiváló lehetőség az önkiszolgáló, vagy köznyelven svédasztalos étkezés bevezetése – közli Zoltai Anna, majd hozzátette, az ország piacvezető közétkeztető vállalkozása már körülbelül 40 intézményben biztosít önkiszolgáló étkeztetést. Ezen túlmenően több, tőle független településen, Dabason, Szolnokon, Zalaszentgróton vezették már be ezt a szolgáltatási formát. A KÖZSZÖV adatai szerint a fogyasztók körében ez igen népszerű. Ott működik jól, ahol a pedagógusok is tevékenyen részt vesznek benne. Persze, mint mindennek, ennek is vannak ellenzői, kritizálói – a többség azonban elégedett.

A táplálkozás-egészségügyi rendelet által szabályozott korcsoportos adagolás ugyanis ténylegesen nem képes lekövetni a korosztályon belüli eltéréseket lányok és fiúk, sportolók és nem sportolók, éhesen vagy kevésbé éhesen érkező diákok között

– húzta alá a szakember. Megfelelő felkészítéssel azonban a diákok épp annyit fognak szedni a számukra kedvelt ételekből, amennyire szükségük van: akad, aki a korosztályos adagnál kevesebbet, és olyan is, aki többet. Ebből következik, hogy kevesebb ételhulladék keletkezik. Ráadásul társadalmi jelentősége van ennek az étkezésnek, akár fenntarthatósági szemszögből is, hiszen a gyerekek megtanulják, hogy épp annyit ételt kell a tányérjukra szedniük, amennyit el is fogyasztanak. Adódik a szabadság, a választás lehetősége, mellyel meg kell tanulni felelősen bánni, másrészt az étel tisztelete, az egymásra és a környezetre figyelés is felerősödhet a következő generációban, hiszen jelen esetben kizárólag rajtuk múlik, hogy mennyi étel végzi hulladékként – hangsúlyozta Zoltai Anna.

Szakmai szervezetként szorgalmazzák a pazarlást megelőző változtatásokat, például 

  • a táplálkozás-egészségügyi elvárások egészüljenek ki a fenntarthatósági követelményekkel, 
  • az étkezési kultúra fejlesztésének legyen része a pazarlás megelőzése, 
  • az étel és az ételt készítők tisztelete.

Az elnökasszony kiemeli, hogy jó iránynak tartják a heti egy húsmentes nap bevezetését is, amelyre több módon felhívták már az elmúlt időszakban a figyelmet.

Milyen a jó menza? Mit esznek a gyerekek?

Korábban már megtudtuk a Hungast közétkeztető cégtől, hogy a gyerekek körében a top3 negatív étel

  • a máj, 
  • a hal,
  • és a gomba.

A KÖZSZÖV elnöke arról számolt be lapunknak, hogy a gyerekeknek több óriási favoritja is van a közétkeztetésben, ilyen például

  • a milánói makaróni, 
  • a palacsinta, 
  • a rántott hús, 
  • a hamburger, 
  • a paradicsomleves, 
  • vagy a sült krumpli.

Természetesen megvannak a sláger ételek, ezek azok, amelyekkel jellemzően otthon is találkoznak a gyerekek. Ezért is fontos, az otthonról hozott minta. 

Kép: Economx

Jellemző, hogy a kicsik szívesen elfogyasztják a tésztákat, ám jelentős arányban elutasítják a leveseket, és nem mindenütt népszerűek a teljes kiőrlésű pékáruk. Előfordul, hogy népszerűek egyes főzelékfélék is, melyekkel azonban a háztartásokban sajnos, egyre kevésbé találkoznak – hangsúlyozta Zoltai Anna, majd azzal folytatta, hogy tapasztalataik szerint az ételek változatossága, ízletessége adott, az utóbbi időben a közétkeztetők sokat fejlesztettek, és egyre inkább odafigyelnek. 

Többször elmondtuk már, hogy egyes ételek elfogadása, elutasítása jellemzően 2 éves korra kialakul – azaz otthon. A közétkeztetés a már kialakult elvárással, magatartással rendelkező, az új, ismeretlen ételekkel szemben elutasító gyerekekkel találkozik. A svédasztalos kínálat kapcsán például megfigyeltük, hogy az ilyen módon kihelyezett ételek felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, kicsit szednek, többször kóstolgatnak, ismerkednek az ételekkel. A hagyományos tálalásnál erre nincs lehetőségük

 – hívja fel a figyelmet az elnökasszony.

Meg kell említeni – mondja –, hogy számos étterem került az elmúlt években felújításra, de sok még a tennivaló. A megfelelő étkezési idő területén pedig mindenképp fejlődni szükséges, ugyanis meglátásuk szerint az egészséges táplálkozásnak ez az egyik alappillére, ebben kell az oktatással, napirend szerkesztéssel, nagyobb befogadóképességű éttermekkel előre lépni.