Az ECNMX konferenciájának kerekasztal beszélgetésén Gonda Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy még most sem derült ki, hogy valójában mi vár ránk.
Az AI egy lehetőség, aggasztana, ha már ilyen korai fázisban teljes bizonyossággal azt tudnánk mondani, tudjuk mire való
– mondta az ECMNX AI Summit 2023 konferenciáján a Magyar Telekom Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy definíció szerint még nem is lehet felfedezni az összes lehetőséget ebben a fázisban, rengeteg irányba tud még elágazni az AI.
Ratatics Péter úgy fogalmazott, hogy az elméleti oldalról most tereljük át a dolgokat a gyakorlati oldalra.
Három éve még nem is értettük ezt az egészet. Ma már más a helyzet, a mindennapi életben is használjuk, és használat közben derül ki, hogy mi minden rejlik még ebben
– közölte a MOL csoport Fogyasztói Szolgáltatások ügyvezető Igazgatója.
Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója humorral indította véleményét, ő annak örül a legjobban, ha minél kevesebben értik a mesterséges intelligenciát, mert akkor szükség van tanácsadásra, majd azzal folytatta, hogy még csak most vagyunk egy szintugrás előtt, és még mindig nem látjuk a végét: rizikóból és lehetőségben egyaránt sok van.
A cégeknél megszámlálhatatlan mennyiségű adatvagyon van, ezek feldolgozása és használata miatt komoly transzformációs feladat áll minden vállalat előtt. A vezérigazgató kiemelte, hogy a legnagyobb hiány a szakemberekből van, át kell képezni őket, ez a vállalatok elsődleges dolga.
Kaszab Attila is úgy gondolja, hogy mivel mindenkinek kellenek adatok, struktúra elemzésbe kell fogni. A K&H vezérigazgató-helyettese szerint három éve még az adatfeldolgozás is nehézséget okozott: kellett hozzá vas, power, de most már ez is megvan.
A szakemberek viszont most rengeteget érnek, mert még kevesen vannak.
A vállalatoknál olyan nagy tömegű adat áll rendelkezésre, hogy egy ember abban nem látja a mintázatokat, egy gép, az AI viszont látja. Kaszab Attila azt is kiemelte:
csalások kiszűrésével foglalkozunk, az AI sokkal gyorsabban feldobja azokat a dolgokat, amiket figyelnünk kell majd. A biztosításban a kockázatelemzés során az AI sokkal gyorsabban beazonosítja a károkat, ki is tudja kalkulálni majd azokat.
Gonda Gábor arról számolt be, hogy a telekommunikációban rengeteg tapasztalatot gyűjtenek, és a következő szolgáltatási szint még izgalmasabb lesz. Viszont technológiai felkészültség kell ahhoz, hogy jó legyen a kiszolgálás. Úgy fogalmazott: algoritmusok már régóta vannak, azonban hogy mennyit tudunk kinyerni belőlük, és ezt visszaadni, azt a ChatGPT óta tudjuk.
Mi már arra az érára készülünk, amikor ez natív módon a hétköznapjaink része lesz. Az egészségügynél vajon mikor lesz az a pont, amikor elfogadjuk az AI szakvéleményét egy diagnózis felállításánál?
– tette fel a kérdést Gonda Gábor, majd hozzátette, arról nincs vita, hogy ez be fog következni. Ezek lesznek az igazi megérkezések, amikor ennyire fogunk tudni bízni benne – közölte.
Gonda Gábor arról is beszélt, hogy a piac ki fogja kényszeríteni, hogy AI-jal foglalkozó alvállalkozókat keressenek, ám szerinte ez nem lesz probléma, ugyanis elég sokan elindultak ebbe az irányba az IT szektorban, és aki ezzel nem tud lépést tartani, a fennmaradását kockáztatja.
Ratatics Péter elmondta, hogy a MOL-nál meglehetősen széles a paletta, mindennel foglalkoznak a nehézipartól a kiskereskedelmi fogyasztói szolgáltatásig. Mindenhol más kihívás van, és sok múlik azon, hogy mennyire strukturáltak és tiszták az adatok.
Ahhoz, hogy az AI-t használni tudják, ki kell képezni az embereket. Ratatics Péter példája szerint, ha egy finomító elromlik, a dolgozók nem azt választják, hogy átlapozzák a használati utasítást, hanem felhívják a Józsit, mert ő tudja. De mi lesz akkor, ha nem lesz Józsi? Akkor majd az AI átlapozza a használati utasítást, és elmondja a megoldást.
Kaszab Attila feltette a mindenkit foglalkoztató kérdést: meddig tudjuk terhelni az embereket személyre szabott üzenetekkel és hirdetésekkel? A felhasználók belefulladnak a közösségi médiában is a személyes hirdetésekbe, Kaszab Attila szerint ezeknek nagyon rövidnek és pontosnak kell lenniük.
Ratatics Péter a felmerülő kérdésre úgy reflektált:
a relevancia és a hasznosság az AI leghasznosabb kérdése. Ha állandóan haszontalan ajánlatokkal halmoznak el, akkor idegesíteni fog. Az AI pontosan fogja definiálni, hogy milyen célzott ajánlatokkal kínáljuk meg az embert.
Rózsai Rezső szerint ennek a személyes megcélzásnak számos veszélye van, ugyanis egyre jobban lehet az adatok által finomítani a modelleket, de nagyon fontos, hogy a privát szférát békén hagyják, és meghúzzanak egy határt.
A Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese közölte, az ő meglátása szerint viszont egyelőre nincs nagy tudatosság Magyarországon az AI-jal kapcsolatban, ahol van, azok a globális nagy cégek, ők ugyanis korán felismerték, hogy rendezett struktúra kell az adatokhoz.
Mi itthon inkább ad hoc stratégiákkal, agilis módszertannal operáltunk. A Telekomnál az ügyfelekkel közösen megyünk át ezen az utazáson, sok tennivaló van ahhoz, hogy versenyképesen tudjuk kihasználni az AI lehetőségeket.
Kaszab Attila azt mondta, egyelőre nem kell félni attól, hogy munkakörök tűnnek el a pénzügyi szektorból, biztosan megmaradnak a bankfiókok és az ügynökök is, de más feladatokat fognak ellátni, mint eddig. Tanácsadást fognak végezni: hiszen, ha leégett a házam, akkor nem az AI segít, hanem az ember, de ha elfelejtettem a PIN kódom, akkor az AI segít.
Rózsai Rezső szerint
a humán stratégia megkerülhetetlen lesz, teljes mértékben össze kell hangolnunk a két dolgot. Az AI-jal nem tud ember versenyezni, ehhez kell kialakítani a stratégiát. Ügyfélélmény fogja ezt majd befolyásolni, hogy az AI-jal akarnak beszélgetni vagy egy emberrel, ezt ma még nem tudjuk, ki kiben fog bízni.
Gonda Gábor erre úgy reflektált, hogy az AI inkább lehetőség, mint aggály. A szabályozás fontos kérdés lesz, az első fal a morális határ lesz. Például, ha a gyerekünk beteg lesz, elfogadjuk-e az AI diagnózisát. Hozzátette, hogy sok ilyen lesz, amikor a bizalmon és a morális hozzáálláson múlik majd a dolog.
Ratatics Péter is egyetért a többi szakemberrel, miszerint nem azért fognak munkahelyek megszűnni, mert az AI kiváltja, hanem mert hatékonyságot lehet vele növelni. Vajon melyek lesznek a munkahelyek, amelyek elvesztését elfogadjuk? Példaként elmondta, hogy a zárt pályás közlekedés szerte a világon régóta működik, itthon mégis megtagadják.
Vagyis is a társadalom mentális állapotán is múlik, hogy mennyire vagyunk nyitottak a változásra, illetve fejlődésre.
Szeptember 11-én került megrendezésre a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvénye, a régió legnagyobb AI-konferenciája. Tudósításainkat IDE kattintva érheti el.